Megelőzhető még a háború Ciszjordániában?

Nyitókép: Zsidó telepesek okozta tüzet oltanak palesztinok Bejta településen 2024. augusztus másodikán  /  fotó: Wahaj Bani Moufleh / Middle East Images via AFP
 

Közel-Kelet-szakértők a Hamász októbert 7-i terrortámadása után többször elmondták: a támadás részben azért lephette meg az izraeli hadsereget, mert azokban a hónapokban nem Gázában, hanem Ciszjordániában történtek a súlyosabb összecsapások az izraeli katonák és a helyi palesztin lakosság között, 

Amióta az 1200 zsidó áldozatot követelt palesztin terrorakció és a 40 ezer palesztin civil halálával járó izraeli bombázások Gázára irányították a nemzetközi közvélemény figyelmét, a ciszjordániai helyzet sem konszolidálódott, sőt, a Fatah irányítása alatt álló területen is puskaporossá vált a helyzet.

A két entitás helyzete között azonban több különbözőség van: a Hamász a fegyveres ellenállás, míg a Fatah a tárgyalásos úton való érdekérvényesítés politikáját folytatja, a Hamásznak kiépült katonai struktúrája van, a Fatah, pontosabban a Palesztin Hatóság (PA) fegyveres ereje nem alkalmas a katonai ellenállásra, a Hamász nem áll együttműködésben a zsidó állammal, míg a PA igen: Ciszjordánia területén biztonsági, ellenőrzési, önkormányzati és egyéb együttműködésben működteti saját struktúráit a palesztin kormányzat és az izraeli katonai közigazgatás. Éppen ezért, amikor a Hamász általános felkelésre szólította fel palesztin testvéreit Ciszjordániában, 

Az A szektorba azon területek tartoznak, amelyek fölött teljes PA-ellenőrzés valósul meg – ez a teljes terület 18 százaléka. A B zóna területei fölött megosztott izraeli-palesztin felügyelet áll fenn – a terület 22 százaléka ilyen. Mindkét közigazgatási típusú terület több tucat zárványból áll, amelyek között kizárólagos izraeli fennhatóságú övezetek húzódnak, ezért nevezik sokan a területet csak palesztin „szigetcsoportnak”. A C zóna tehát a kizárólagos izraeli ellenőrzés alatt álló terület, itt helyezkednek el a zsidó telepek is, ez Ciszjordánia 60 százaléka, de idővel egyre jobban kiterjed. Végül még egy bizonytalan státuszú régió: Kelet-Jeruzsálem, amely a viszály szíve, hiszen azt 1980-ban annektálta Izrael, viszont a palesztinok éppen itt szeretnék önálló államuk fővárosát berendezni.

Ellenőrzés alá vétel fegyverrel

A nemzetközi jog – és legutóbb a Nemzetközi Bíróság júliusi határozata – által izraeli megszállás alatt álló területnek tartott „nyugati parton” a palesztin vezetés által is nyugalomban tartani próbált közhangulat az itt zajló folyamatok (zsidó telepépítések, helyi palesztin lakosok jogkorlátozása, a romló megélhetési körülmények... stb.), illetve a gázai események (izraeli bombázás, katonai műveletek) miatt szintén radikalizálódott. Soha nem volt még ilyen alacsony a Palesztin Hatóság támogatottsága, soha nem volt ilyen gyenge az Izraellel való tárgyalásos megegyezés, a két-állami megoldás reménye, és ezzel összefüggésben jelentősen nőtt az itt csak sejtek szintjén létező Hamász és Iszlám Dzsihád, vagyis a fegyveres ellenállás iránti rokonszenv.

Az izraeli hírszerzés szerint bár a PA Ramallahból irányítja a 3 millió palesztin lakossággal bíró Ciszjordániát, a nagy, kisvárosi nagyságú, illetve rekorder népsűrűségű menekülttáborokban, így 

2023 októbere – a gázai háború kitörése – óta 150 kisebb-nagyobb fegyveres akciót indítottak ezen területekről izraeli célpontok ellen, három tucat ember halálát okozva, az izraeli válaszlépésekben, razziákban, célzott merényletekben pedig a palesztin egészségügyi szervek szerint legkevesebb 652 palesztin személy vesztette életét szintén tavaly október óta (ezek többsége a katonákkal való tűzpárbajban vagy a katonák megdobálásakor halt meg), és további ötezren sebesültek meg. Ezen kívül az izraeli hadsereg mintegy ötezer palesztint vett őrizetbe terrorizmus gyanújával, ezek egyharmada állítólag kapcsolatban állt a Hamásszal.

A húsz évvel ezelőtti „második” intifáda óta nem volt ennyi áldozata a ciszjordániai izraeli-palesztin összecsapásoknak, és szintén két évtizede nem indított Izrael ilyen mértékű fegyveres behatolásokat a ciszjordániai palesztin területre, mint az elmúlt hetekben: 

célzott razziákat tartanak, a célszemélyek házait felrobbantják, boltokat dózerolnak el, az al-Dzsazíra információi szerint akadozik az egészségügyi ellátás, a harcokban megsérült a vízvezeték- és a szennyvízelvezető-rendszer, a 40 ezer lakos 80 százaléka ivóvíz nélkül maradt.

Izrael szerint ezeket az egyre jobban szerveződő fegyveres csoportokat a Hamász és az Iszlám Dzsihád próbálja magához fűzni, a fegyver és a finanszírozás pedig a zsidó állam meggyengítésében érdekelt Iránból érkezik Jordánián keresztül, így a ciszjordániai ellenállási központok is betagozódhatnak az „ellenállás tengelyébe”, a Hamász, a Hezbollah, az iraki milíciák, a jemeni húszik és mások alkotta laza, Teherán-vezérelte „cionista”-ellenes fegyveres hálózatba.

Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a ciszjordániai katonai akciókkal Izrael nagyobbat kockáztat, mint a gázaival: Gázából 2005-ben kitelepítette az összes zsidó telepest, a háborús műveleti területen – az oda elrabolt zsidó túszokon kívül – nincs izraeli élet veszélyben; Ciszjordániában viszont sok vegyes lakosságú település van, sok palesztin területeket közé beékelődő zsidó telep, így 

ha minden izraeli állampolgár személyes biztonságát meg akarja majd védeni.

Neil Quilliam, a Chatham House kutatója azt sem zárja ki, hogy a nagy kockázat miatt Izrael előremenekül, és átveszi az egész terület katonai ellenőrzését, nagy katonai jelenléttel próbálja elejét venni a palesztin merényleteknek.

Az ENSZ főtitkára az izraeli hadművelet azonnal beszüntetésére szólította fel a Netanjahu-kormányt, Washington kicsit kevesebbet kér: Izrael arányos műveletekkel, civil áldozatokat nem szedő akciókkal védje csak magát.

Kész helyzet teremtése területfoglalással

Az izraeli hadsereg műveleteivel párhuzamosan, annak árnyékában felerősödött az a tevékenység is, amely az egyik oka a palesztin elkeseredés és erőszak növekedésének: 

ráadásul a palesztin civil ellenállást fokozottan fegyveres fellépéssel törik meg, megszaporodott a telepesek által elkövetett fegyveres incidensek, támadások száma.

A B'Tselem izraeli jogvédő szervezet adatai szerint az elmúlt tíz hónapban mintegy tizennyolc településről közel ezer palesztin lakost űztek el erőszakkal, az ENSZ információi szerint 1270 támadást indítottak a zsidó telepesek. Az új erőszakhullám februárban kezdődött el, amikor két zsidó telepes lelövését követően több száz társuk megtámadott több palesztin falut Huwara környékén, augusztus elején pedig hetven telepes rohant le egy palesztin falut, házakat, autókat gyújtva fel.

A Peace Now nevű jogvédő szervezet szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy információik szerint az izraeli kormány a nyár elején 12,7 négyzetkilométer nagyságú illegálisan elfoglalt területet nyilvánított jogszerű izraeli tulajdonnak – 

Az izraeli-palesztin béke esélyét nagyban rontják ezek a területi változtatások, hiszen kész földrajzi helyzetet teremtenek, és egy jövőbeli palesztin állam határainak meghatározását szinte lehetetlenné teszik.