Megelőzhető még a háború Ciszjordániában?

2024. szeptember 07. 12:34

Izrael egy hete nagyszabású katonai műveleteket indított radikális palesztin célpontok ellen a palesztin övezet északi részén, párhuzamosan zsidó telepesek fegyverrel szisztematikusan palesztin földeket csatolnak el. Gáza után Ciszjordániát is teljes ellenőrzése alá akarja vonni Izrael?

2024. szeptember 07. 12:34
Maráczi Tamás
Maráczi Tamás

Nyitókép: Zsidó telepesek okozta tüzet oltanak palesztinok Bejta településen 2024. augusztus másodikán  /  fotó: Wahaj Bani Moufleh / Middle East Images via AFP
 

Közel-Kelet-szakértők a Hamász októbert 7-i terrortámadása után többször elmondták: a támadás részben azért lephette meg az izraeli hadsereget, mert azokban a hónapokban nem Gázában, hanem Ciszjordániában történtek a súlyosabb összecsapások az izraeli katonák és a helyi palesztin lakosság között, 

ott várta az izraeli hírszerzés a feszültség kirobbanását, ezért arra a régióra koncentrált.

Amióta az 1200 zsidó áldozatot követelt palesztin terrorakció és a 40 ezer palesztin civil halálával járó izraeli bombázások Gázára irányították a nemzetközi közvélemény figyelmét, a ciszjordániai helyzet sem konszolidálódott, sőt, a Fatah irányítása alatt álló területen is puskaporossá vált a helyzet.

A két entitás helyzete között azonban több különbözőség van: a Hamász a fegyveres ellenállás, míg a Fatah a tárgyalásos úton való érdekérvényesítés politikáját folytatja, a Hamásznak kiépült katonai struktúrája van, a Fatah, pontosabban a Palesztin Hatóság (PA) fegyveres ereje nem alkalmas a katonai ellenállásra, a Hamász nem áll együttműködésben a zsidó állammal, míg a PA igen: Ciszjordánia területén biztonsági, ellenőrzési, önkormányzati és egyéb együttműködésben működteti saját struktúráit a palesztin kormányzat és az izraeli katonai közigazgatás. Éppen ezért, amikor a Hamász általános felkelésre szólította fel palesztin testvéreit Ciszjordániában, 

sok palesztin mozdult volna, de a Mahmúd Abbász vezette kormányzat nem reagált erre a felszólításra.

A ciszjordániai palesztin területek igazgatási térképe az ENSZ adatai szerint Forrás: ecfr.eu/

 

Az A szektorba azon területek tartoznak, amelyek fölött teljes PA-ellenőrzés valósul meg – ez a teljes terület 18 százaléka. A B zóna területei fölött megosztott izraeli-palesztin felügyelet áll fenn – a terület 22 százaléka ilyen. Mindkét közigazgatási típusú terület több tucat zárványból áll, amelyek között kizárólagos izraeli fennhatóságú övezetek húzódnak, ezért nevezik sokan a területet csak palesztin „szigetcsoportnak”. A C zóna tehát a kizárólagos izraeli ellenőrzés alatt álló terület, itt helyezkednek el a zsidó telepek is, ez Ciszjordánia 60 százaléka, de idővel egyre jobban kiterjed. Végül még egy bizonytalan státuszú régió: Kelet-Jeruzsálem, amely a viszály szíve, hiszen azt 1980-ban annektálta Izrael, viszont a palesztinok éppen itt szeretnék önálló államuk fővárosát berendezni.

Ezt is ajánljuk a témában

Miért nem lehet béke a Hamásszal?

Videó

Az iszlamista palesztin szervezet 1987-ben éppen az alakuló izraeli-palesztin kiegyezés ellenében alakult meg, ez élet-halál harcot jelent Izraellel. Vagy mégis lenne mozgástér az alkura? Elemzésünk.

Ellenőrzés alá vétel fegyverrel

A nemzetközi jog – és legutóbb a Nemzetközi Bíróság júliusi határozata – által izraeli megszállás alatt álló területnek tartott „nyugati parton” a palesztin vezetés által is nyugalomban tartani próbált közhangulat az itt zajló folyamatok (zsidó telepépítések, helyi palesztin lakosok jogkorlátozása, a romló megélhetési körülmények... stb.), illetve a gázai események (izraeli bombázás, katonai műveletek) miatt szintén radikalizálódott. Soha nem volt még ilyen alacsony a Palesztin Hatóság támogatottsága, soha nem volt ilyen gyenge az Izraellel való tárgyalásos megegyezés, a két-állami megoldás reménye, és ezzel összefüggésben jelentősen nőtt az itt csak sejtek szintjén létező Hamász és Iszlám Dzsihád, vagyis a fegyveres ellenállás iránti rokonszenv.

Az izraeli hírszerzés szerint bár a PA Ramallahból irányítja a 3 millió palesztin lakossággal bíró Ciszjordániát, a nagy, kisvárosi nagyságú, illetve rekorder népsűrűségű menekülttáborokban, így 

Dzseninben, Nábluszban vagy Túl-Karmban már kevésbé a központi kormányzat, mint inkább a helyi radikális csoportok tartják kontroll alatt az életviszonyokat.

2023 októbere – a gázai háború kitörése – óta 150 kisebb-nagyobb fegyveres akciót indítottak ezen területekről izraeli célpontok ellen, három tucat ember halálát okozva, az izraeli válaszlépésekben, razziákban, célzott merényletekben pedig a palesztin egészségügyi szervek szerint legkevesebb 652 palesztin személy vesztette életét szintén tavaly október óta (ezek többsége a katonákkal való tűzpárbajban vagy a katonák megdobálásakor halt meg), és további ötezren sebesültek meg. Ezen kívül az izraeli hadsereg mintegy ötezer palesztint vett őrizetbe terrorizmus gyanújával, ezek egyharmada állítólag kapcsolatban állt a Hamásszal.

Izrael azzal indokolja a katonai akciókat, hogy készülőben lévő palesztin öngyilkos merényletek eltervezőit szedik le sorban – a konkrét kiváltó eset:  augusztus 18-án nagy erejű pokolgép robbant Tel Avivban, a hatóságok szerint egy palesztin öngyilkos merénylő testén robbant fel idő előtt a robbanószerkezet, ha célba ért volna, nagy pusztítást tudott volna végrehajtani.

A húsz évvel ezelőtti „második” intifáda óta nem volt ennyi áldozata a ciszjordániai izraeli-palesztin összecsapásoknak, és szintén két évtizede nem indított Izrael ilyen mértékű fegyveres behatolásokat a ciszjordániai palesztin területre, mint az elmúlt hetekben: 

Dzseninben egy hete tart egy terrorellenes művelet, a fegyveres akciók során több tucat palesztin ellenállóval végeztek az izraeli katonák, 

célzott razziákat tartanak, a célszemélyek házait felrobbantják, boltokat dózerolnak el, az al-Dzsazíra információi szerint akadozik az egészségügyi ellátás, a harcokban megsérült a vízvezeték- és a szennyvízelvezető-rendszer, a 40 ezer lakos 80 százaléka ivóvíz nélkül maradt.

Izrael szerint ezeket az egyre jobban szerveződő fegyveres csoportokat a Hamász és az Iszlám Dzsihád próbálja magához fűzni, a fegyver és a finanszírozás pedig a zsidó állam meggyengítésében érdekelt Iránból érkezik Jordánián keresztül, így a ciszjordániai ellenállási központok is betagozódhatnak az „ellenállás tengelyébe”, a Hamász, a Hezbollah, az iraki milíciák, a jemeni húszik és mások alkotta laza, Teherán-vezérelte „cionista”-ellenes fegyveres hálózatba.

Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a ciszjordániai katonai akciókkal Izrael nagyobbat kockáztat, mint a gázaival: Gázából 2005-ben kitelepítette az összes zsidó telepest, a háborús műveleti területen – az oda elrabolt zsidó túszokon kívül – nincs izraeli élet veszélyben; Ciszjordániában viszont sok vegyes lakosságú település van, sok palesztin területeket közé beékelődő zsidó telep, így 

ha ezen a területen háborúvá szélesedik a konfliktus, akkor az izraeli hadsereg nehéz helyzetben találhatja magát, 

ha minden izraeli állampolgár személyes biztonságát meg akarja majd védeni.

Neil Quilliam, a Chatham House kutatója azt sem zárja ki, hogy a nagy kockázat miatt Izrael előremenekül, és átveszi az egész terület katonai ellenőrzését, nagy katonai jelenléttel próbálja elejét venni a palesztin merényleteknek.

Az ENSZ főtitkára az izraeli hadművelet azonnal beszüntetésére szólította fel a Netanjahu-kormányt, Washington kicsit kevesebbet kér: Izrael arányos műveletekkel, civil áldozatokat nem szedő akciókkal védje csak magát.

Kiégett autói között áll egy palesztin férfi Náblusz közeli házánál 2024. augusztus 16-án, egy nappal azt követően, hogy zsidó telepesek rátörtek a falura  /  fotó:  Jaafar ASHTIYEH / AFP

 

Kész helyzet teremtése területfoglalással

Az izraeli hadsereg műveleteivel párhuzamosan, annak árnyékában felerősödött az a tevékenység is, amely az egyik oka a palesztin elkeseredés és erőszak növekedésének: 

a Ciszjordániában élő mintegy 600 ezer zsidó telepes egy része október óta újra elkezdte a lakatlan (esetenként lakott) földek bekebelezését, 

ráadásul a palesztin civil ellenállást fokozottan fegyveres fellépéssel törik meg, megszaporodott a telepesek által elkövetett fegyveres incidensek, támadások száma.

A B'Tselem izraeli jogvédő szervezet adatai szerint az elmúlt tíz hónapban mintegy tizennyolc településről közel ezer palesztin lakost űztek el erőszakkal, az ENSZ információi szerint 1270 támadást indítottak a zsidó telepesek. Az új erőszakhullám februárban kezdődött el, amikor két zsidó telepes lelövését követően több száz társuk megtámadott több palesztin falut Huwara környékén, augusztus elején pedig hetven telepes rohant le egy palesztin falut, házakat, autókat gyújtva fel.

Izrael az 1967-es, úgynevezett „hatnapos” háború után szerezte meg a ciszjordániai területek és Kelet-Jeruzsálem fölötti ellenőrzést Jordániától, azóta az izraeli területszerzés a palesztinok rovására időszakonként változó mértékű, de rendszeres jelenség. Mára már 146 zsidó telep található Ciszjordániában – ezek nagy része az izraeli kormány által jóváhagyott telepépítés eredménye, de vannak közöttük illegális úton elfoglalt területek is (a nemzetközi jog sem az egyik, sem a másik típusú területfoglalást nem ismeri el legitimnek).

A Peace Now nevű jogvédő szervezet szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy információik szerint az izraeli kormány a nyár elején 12,7 négyzetkilométer nagyságú illegálisan elfoglalt területet nyilvánított jogszerű izraeli tulajdonnak – 

ez az 1993-as oslói békefolyamat óta megtörtént legnagyobb egyedi terület-elcsatolás Ciszjordániában.

Az izraeli-palesztin béke esélyét nagyban rontják ezek a területi változtatások, hiszen kész földrajzi helyzetet teremtenek, és egy jövőbeli palesztin állam határainak meghatározását szinte lehetetlenné teszik.

Ezt is ajánljuk a témában

Ha a palesztin vezetést keressük, kit hívjunk?

Izrael nem érte el háborús célját, a Hamász struktúráját nem tudta még megsemmisíteni, egy dolog azonban megtörtént: a palesztin nép politikai képviselete romokban, és nehéz lesz onnan újjáépíteni.

 

Összesen 55 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
robag7
2024. szeptember 08. 07:21
"40 ezer palesztin civil halálával járó izraeli bombázások". Ez nem tény, hanem feltételezés. De ha csak 10.000 halott lenne, az is túl sok.
Barnabás.N
2024. szeptember 07. 17:02
Tisztelt Maráczi Tamás! Ön elvileg újságíró. Az lenne a dolga, hogy a témájában jártas legyen, és minket tényszerűen és pontosan tájékoztasson. E helyett olyan propagandát terjeszt, amiről egy átlagos olvasó is tudja, hogy nem igaz. Azt írja: "40 ezer palesztin civil halálával járó izraeli bombázások". Holott régi hír, hogy még a palesztin-párti ENSZ is megfelezte az áldozatok számáról kiadott becslést, mert a palesztinok által közölt számok teljes képtelenségek. Ezeket lényegében a Hamasz állítja elő és közli. Az sem igaz, hogy mind civilek lennének az áldozatok és bombázásban haltak volna meg, ártatlanul. A Hamasz egyszerűen civilnek számolja a saját tagjait is. Az izraeliek szerint viszont több tízezer Hamaszos terroristát likvidáltak. Ezek nyilvánosan elérhető forrásokból származó információk, melyeket Önnek ismerni kellene. Ennek fényében azt írni, hogy "40 ezer palesztin civil halálával járó izraeli bombázások", merő Izrael-ellenes propaganda. Üdvözlettel
genusnexxt
2024. szeptember 07. 16:15
Hekimeki 2024. szeptember 07. 14:06 "akik ha nem léteznének SOKKAL BIZTONSÁGOSABB ÉS BOLDOGABB LENNE A FÖLDÖN élni" Irány Irán Hokimiki! #beseorszagafidkanyoke #pedofidesz #csicskaorban
genusnexxt
2024. szeptember 07. 16:12
snfbvksan 2024. szeptember 07. 14:23 "tud uralkodni a kevésbé agresszív, aljas, kegyetlen fölött" Ez inkább a tudásról, iskolázottságról szól. A te fehér keresztény fajtádat az összeszerelő műhelyekbe szánják, míg a mi fajtánk építi neked a gyárajat, hogy dolgozhass Buksika. Lehetnél kicsit hálásabb! #beseországafidkanyoke #pedofidesz #csicskaorban
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!