Ukrajnában külső szereplők közvetítésére van szükség.
Nyitókép: Képernyőmentés
„Durva leegyszerűsítéssel elmondható, hogy a stratégiai bombázás célja nem egy bizonyos csata megnyerése, hanem a befolyás gyakorlása a háború egészére. Ami a bombázást stratégiaivá teszi, az nem az alkalmazott haditechnika, hanem a hadjárat célja. Taktikai eszközökkel is lehet stratégiai támadást végrehajtani (pl. F-16 kontra iraki atomerőmű), és stratégiai eszközökkel is lehet taktikai célpontokat támadni (pl. B-52 kontra iraki lövészdandárok).
A stratégiai bombázás célpontjai lehetnek: stratégiai jelentőségű katonai létesítmények (pl. az ukrán GUR főparancsnoksága), stratégiai jelentőségű kettős felhasználású létesítmények (pl. a Kijevet ellátó Trypilliya erőmű), stratégiai fontosságú civil létesítmények (pl. kormányzati negyedek és ipartelepek), a civil lakosság morálja, illetve a civil lakosság maga.
A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a stratégiai bombázó-hadjáratok egyik velejárója a célpont-eszkaláció. Az eszköz hatékonyságának inherens korlátai és/vagy a frontokon kialakult patthelyzet arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy fokozatosan egyre alacsonyabbra helyezzék a humánum mércéjét. Az a stratégiai bombázó-hadjárat, amely specifikus katonai célpontok támadásával kezdődik, általában a civil lakosság elleni általános támadások irányába eszkalálódik.
Ebben a folyamatban igen nagy szerepet játszik a tévedés is. Amikor egy olyan bomba, amit egy 100%-ig legitim katonai célpontra vetettek, tévedésből egy civil célpontra zuhan, akkor a válaszcsapás célpontjai már eleve civil célpontok lesznek. Ez az eszkalációs spirál érvényesült többek között a második világháborúban a britek és a németek között. Napjainkban ugyanezt az eszkalációs dinamikát látjuk Oroszország és Ukrajna között is működésben.
Ha nem sikerül korlátok közé szorítani a két ország közötti stratégiai légipárbajt, a végkimenetel borítékolható. A tény hogy a háború leállítása itt és most nem megvalósítható, nem ment fel minket az alól, hogy megpróbáljuk bizonyos korlátok közé szorítani. Ehhez pedig külső szereplők közvetítésére van szükség. Hogyan is írta anno Bertold Brecht? A rosszért amit tettél, meg tudsz bocsátani magadnak, a jóért viszont amit megtehettél volna , de nem tettél meg, soha.”
Orbán Anitával a Bajnai-kör újabb tagja lépett be a kampányba, egyúttal asztalra téve az Ukrajna tematikáját. Zelenszkij vezetésével közben az ukránok nyíltan beszálltak a magyar választási kampányba, Hitlert, Szálasit emlegetve, Orbánt gyalázva. Mi jön még?
Ezek volt a pénteki nap legolvasottabb cikkei.
Igor Lukšić korábbi montenegrói miniszterelnök hosszú távon támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, de szerinte egyetlen ország sem előzheti meg gyorsított eljárással a Nyugat-Balkán több évtizede várakozó országait.
Ellátogattunk Ruszin-Szendi Romulusz püspökladányi lakossági fórumára. Riportunk.
Az, hogy minden rosszat csökkentünk, minden jót emelünk, és mindehhez egy fillér plusz adó beszedésére sincsen szükség, üzletemberhez méltatlan bohóckodás. Kohán Mátyás írása.
Az Európai Tanács volt elnöke Trump emberének nevezte Mark Ruttét.
Nem ez volt az első hasonló incidens a közelmúltban Kárpátalján.
Hatvan gyűltek össze a patrióták.
Üzenet a Kárpát-medence magyarságának: együvé tartozunk.
