A Financial Times hatáskeltő cikkében 2008-2014-as terveket tár fel. Hasonló tervek mindkét oldalon, mindig is léteztek.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Szergej Gunejev
Az Index a Financial Timesra hivatkozva arról ír, hogy a nyilvánosságra került akták, amelyek eddig egy fiók mélyén heverhettek, pontosan rávilágítanak arra, hogy Oroszország hogyan képzelt el egy konfliktust a Nyugattal. A Financial Times azt állítja, hogy nyugati forrásoktól kapta meg a dokumentumokat.
A dokumentumok szerint
Moszkva arra képezte ki haditengerészetét, hogy a NATO-val való esetleges konfliktus esetén taktikai nukleáris fegyvereket irányítson Európa belsejében lévő, elsősorban katonai létesítményekre.
A tervek egyébként még az ukrajnai háborút megelőzően, 2008-2014-ben készülhettek, írják.
A lap szerint a dokumentumok részletes térképeket tartalmaznak a lehetséges célpontokról: Franciaország nyugati partjáról, Norvégia, Németország, Észtország katonai létesítményeiről vagy például a brit Barrow-in-Furnessről, amely elsősorban a nukleáris tengeralattjárók gyártásáról ismert. A térképek, amelyek inkább bemutató céllal készültek, mint operatív felhasználásra, 32 európai NATO-célpontot szemléltetnek az orosz haditengerészeti flották számára – írta a Financial Times.
William Alberque, egy volt NATO-tisztviselő szerint a 32 célpont csak egy kis szelete a teljes képnek,
Európa-szerte több száz, ha nem több ezer célpont lehet,
beleértve katonai és infrastrukturális célpontokat is. A dokumentumokból az is kiderül, hogy Oroszország továbbra is képes nukleáris fegyvereket szállítani felszíni hajókon, ami szakértők szerint jelentős eszkalációs vagy baleseti kockázatot hordoz magában, tudjuk meg.
„Úgy tekintenek ezekre a taktikai nukleáris robbanófejekre, mint potenciális háborús győztes fegyverekre. Használni akarják majd,
méghozzá elég gyorsan” – véli Jeffrey Lewis, a monterey-i Middlebury Nemzetközi Tanulmányok Intézetének professzora és fegyverzetellenőrzési szakértő.
Korábban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója mutatott rá az Indexnek, hogy épp egy
globális fegyverkezési verseny zajlik, amely az 1950-as, 60-as évek hidegháborújához hasonlít.
Oroszországnak 6000, az Egyesült Államoknak hozzávetőleg 5600 robbanófej lehet az arzenáljában, ezzel a nukleáris töltetek 90 százalékát birtokolják.
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
A korábbi amerikai elnök Oroszországot a Nyugat részének nevezte, Putyin pedig sérelmezte, hogy mégis ki vannak rekesztve a NATO-ból – és ez csak a jéghegy csúcsa a nyilvánosságra került dokumentumban.
„Moszkva és Washington álláspontja az ukrajnai konfliktus rendezését illetően jelentős hasonlóságot mutat” – állapította meg az orosz külügyminiszter-helyettes.
Időközben az is egyértelművé vált, hogy a magyarok nem gyűlölik Oroszországot, ami egyedülálló Európában. Mutatjuk július hónap legolvasottabb Mandiner-cikkeit.
Hónapokig tartó titkolózás után lehullt a lepel: az ukrán elnök bemutatta a dokumentumot, ami lezárhatja a háborút.
A baleset okát egyelőre vizsgálják.
Mark Rutte szerint nincs idő halogatásra, a NATO-nak már most fel kell készülnie egy esetleges orosz támadás kivédésére.
A mámorító lüktetése a létezésnek és nem létezésnek, ez maga az Isten.
Beszéde végén a nagy világnyelveken áldott karácsonyt kívánt, majd latinul Urbi et Orbi áldását adta Rómára és a világra.
