Szóról szóra azt gondolja a CDU-alelnök a migránsokról, amiért Magyarországot rommá büntették (VIDEÓ)

Nyitókép: Christoph Soeder / AFP

A német és európai menekültügyi rendszer alapjaiban rengett meg az elmúlt hónapok vitái során, amikor több tragikus esemény ismételten rávilágított az egyre sürgetőbb reformok szükségességére. A német közélet és politikai szereplők széles spektrumában zajló diskurzus középpontjában az áll, hogy a jelenlegi menekültügyi szabályok vajon működnek-e, és ha nem, akkor milyen változtatásokra van szükség.

A solingeni támadás újra felerősítette a vitát arról, hogy az ország túlterhelt az állítólag túl sok migráció miatt. Különösen a Friedrich Merz vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) szólítja fel a kormánykoalíciót, hogy keményebben lépjen fel a migrációval kapcsolatban.

Jens Spahn, a CDU alelnöke Markus Lanz műsorában 

Véleménye szerint a migrációt most szigorúbban kell ellenőrizni. Ennek egyik módja a határellenőrzés. Ehhez kapcsolódóan a menekültügyi eljárásokat, különösen a Szíriából és Afganisztánból érkező menekültek esetében, harmadik országokban kell lefolytatni, hogy Németország az itteni integrációra koncentrálhasson.

Az illegálisan Németországban tartózkodó solingeni késelő az elmúlt hat hónapban „azért nem tűnt fel [a hatóságoknak], mert – és értem, ha ez irritálja az embereket – annyian vannak, hogy ez sajnos nem egy kivétel, hanem túlságosan is a szabály” – fogalmazott Spahn.

A műsor további vendégei Ahmad Mansour (szélsőségességkutató); Daniel Thym (a Konstanzi Egyetem professzora és nemzetközi jogi szakértője); valamint Anne Hähnig (újságíró) voltak.

A vita egyik kiemelkedő példája egy szíriai férfi esete, aki 2022-ben érkezett Németországba. A férfi Bulgárián keresztül lépett be az Európai Unió területére, így a dublini szabályok értelmében Németország vissza akarta őt küldeni Bulgáriába, hogy ott folytassák le az ő menekültügyi eljárását. Azonban a német hatóságok késlekedése és a jogi bonyodalmak miatt végül hat hónap elteltével a férfi megkapta a másodlagos védelmet Németországban.

A műsor résztvevői szigorúbb szabályokat és világosabb kereteket javasolnak. Felmerült az a javaslat, hogy az elutasított menedékkérők számára szüntessék meg a szociális juttatásokat, gyorsítsák fel a visszatoloncolásokat biztonságos harmadik országokba, vagy akár azonnal a határon hajtsák végre az eljárásokat, hogy megakadályozzák a menedékkérők további bejutását az EU területére.

Bár a javaslatok sokoldalú jogi változtatásokat igényelnének, mind nemzeti, mind uniós szinten, és ezek végrehajtása akár évekbe is telhet, a vita résztvevői hangsúlyozták, hogy a politikai akarat gyorsítani tudja a folyamatot. Azonban az is nyilvánvaló, hogy az ilyen típusú átfogó reformok csak akkor lehetségesek, ha széles körű támogatottságot élveznek, és a társadalom is támogatja azokat.

„A világban most az az üzenet, hogy ha valahogy eljutok Európába, akkor majdnem száz százalék, hogy ott maradok, majdnem száz százalék, hogy még országot is választhatók az EU-ban – ezért jönnek ilyen sokan Németországba –, majdnem száz százalék, hogy szociális segélyeket kapok, és 

Ez nem lehet többé az üzenet. Ez kemény, mert segíteni akarunk az embereknek, de azzal nem tudunk segíteni, hogy mindenki Németországba jön. Időközben a világ szírjeinek 5 százaléka Németországban lakik, a világ afgánjainak 1 százaléka is. Nem tud ez így működni, ahogy ma ezt Németországban megoldjuk” – véli Spahn. 

A vita során egyértelművé vált, hogy a német társadalom és a politikai közeg már nem a 2015-ös migrációs válság logikája mentén gondolkodik. A közvélemény egyre inkább pragmatikus megoldásokat követel a migráció kérdésében, és arra is szükség van, hogy a hatóságok megvédjék a német lakosságot, valamint azokat a migránsokat, akik valóban védelemre szorulnak.

(…) az Európai Unió még mindig szuverén nemzetállamok szövetsége. És a nap végén a mi érdekünkben kell működnie. És ha nem így működik, márpedig nem így működik, akkor nem tűröm, hogy folyton a diszfunkcionális uniós jogot tukmálják nekem. Akkor a lakosságunk védelme, a biztonság megőrzése érdekében (…) egyfajta veszélyhelyzetben azt kell mondanunk, hogy most felfüggesztjük az EU-s jogot” – foglalta össze gondolatait Spahn.

A beszélgetésből kiderül, hogy a német menekültügyi rendszer jövőjére nézve rövid- és hosszú távú intézkedések kombinációjára lesz szükség a kihívások kezeléséhez. Az Európai Unió menekültügyi politikájának reformja hosszú távú cél lehet, de addig is szükség van gyors és hatékony nemzeti intézkedésekre. Az idő sürget, és az ország vezetőinek most kell lépéseket tenniük annak érdekében, hogy az elkövetkező években a menekültügyi rendszer jobban működjön, és megfeleljen a valóságos kihívásoknak.

A teljes beszélgetés német nyelven itt tekinthető meg: