Sokáig titkolóztak az oroszok: Marija Zaharova telefonon kapta meg a parancsot (VIDEÓ)
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
Oroszország területén folytatódik a háború: az ukrán hadsereg gyakorlatilag lemásolta az orosz hadsereg harkivi betörését, és ugyanazt a technikát alkalmazza, mint a 2022-es őszi ellentámadáskor.
Nyitóképen: Elpusztult ortodox templom a Donecki területen. Fotó: AFP / Roman Pilipey
Új fejezett kezdődött a harmadik éve dúló háború történetében azzal, hogy orosz földre törtek be ukránok. Moszkva nem számított ilyen támadásra, ennek következtében az ukránok a háború eddigi üteméhez képest gyorsan haladtak, és mintegy 25 kilométer széles frontszakaszon sikerült 10-15 kilométer mélyen betörniük Oroszországba. A gyors előrenyomulás oka, hogy a támadásban részt vevő egységeknek sikerült megkerülniük az előkészítetlen védelmi vonalakat és a néhány határőrposztot.
A taktikai siker ellenére a művelet stratégiai indokoltsága igencsak megkérdőjelezhető: a határ orosz oldalán tulajdonképpen nincs semmi, csak pusztaság és néhány település. A járási székhely, Szudzsa, ahol most a leghevesebb harcok folynak, egy mindössze ötezer lakosú helység. Ahhoz, hogy a négyszázezres Kurszk várost elérjék, még legalább 70 kilométert kellene előrenyomulniuk az ukrán egységeknek, megfelelő légi támogatás, légvédelem és utánpótlási vonalak nélkül azonban nincs rá érdemi esélyük. Valószínűleg nem is ez a cél, hanem hogy egy olyan „tüskét” alakítsanak ki Oroszország területén, amely elvonja az orosz hadsereg erejét az ukrajnai frontról.
A területen nincsenek kiépített védelmi vonalak”
Egy nappal az ukrán offenzíva megindítása után egyértelművé vált a gazdasági cél: ellehetetleníteni az Oroszországból Ukrajnán keresztül az Európai Unióba irányuló földgázszállítást. Ha az EU országait elvágják az olcsó energiától, erősítik az Egyesült Államoktól való függőségüket, és növelik a nyomást az olyan „renitens” országokon, mint Magyarország és Szlovákia. A támadás hírére az európai gázár éves rekordszintre ugrott. A fűtési szezon közeledtével a kontinens országai egyre nagyobb problémával szembesülnek.
Jellemző az, ahogyan a fősodorbeli média közvetít az eseményekről. Amikor a front ukrán oldalán kis településeket foglalnak el az oroszok, arról a legtöbbször lesajnálóan számolnak be a médiumok, most viszont az orosz falvak ukrán elfoglalása stratégiai fontosságú sikerekké váltak.
Az ukrán támadás végzetét nagy valószínűséggel ugyanaz fogja okozni, ami lehetővé tette a kezdeti sikereket: a területen nincsenek kiépített védelmi vonalak. Ez azt is jelenti, hogy nincs nagy valószínűsége annak, hogy az ukrán hadsereg huzamosabb ideig meg tudja tartani az elfoglalt területeket.
A támadás Ukrajna nyugati támogatóinak is szól, Kijev azt igyekszik bebizonyítani, hogy érdemes fenntartani a fegyverszállításokat. A tavalyi vilniusi NATO-csúcson kijelentették a szövetségesek, hogy csak akkor nyújtanak támogatást Ukrajnának, ha sikereket ér el a fronton.
Érdekes, hogyan reagáltak Kijev szövetségesei az akcióra. Németország és az Európai Unió vezetése is teljes mellszélességgel kiállt az orosz területek elleni offenzíva mellett, az Egyesült Államok viszont azt hangoztatta, hogy konzultálna a helyzetről, és továbbra sem támogatja, hogy ukrán csapatok Oroszország területét támadják. Látható, hogy Brüsszel radikálisabb álláspontot foglal el a kérdésben, mint Washington.
Lehet, hogy az uniós politikusokat sikerült meggyőzni, de kérdés, hogy néhány, minden bizonnyal mulandó pr-győzelemért mennyire érdemes feláldozni az ukrán hadsereg legjobb tartalék egységeit, miközben a front többi szakaszán sorra veszítik el a legjobban védett erődvárosokat, s az oroszok lassan, de biztosan nyomulnak előre. A súlyos veszteségek ellenére úgy tűnik, hogy Kijev kész további egységeket is feláldozni ebben a támadásban, hiszen folyamatosan küldi a térségbe az erősítést.
Bár a hivatalos orosz fórumok szinte azonnal bejelentették, hogy sikeresen megállították a betörést, lapzártánkkor már több mint egy hete folytak a harcok. Egyes hírek szerint megint a Wagner katonáinak kell kisegíteniük az orosz hadsereget. Több videófelvételen látható, hogy jelentős számú Wagner-katonát csoportosítanak át Fehéroroszországból a Kurszki területre. „Üdv a pokolban! Hamarosan megérkezünk!” – üzenték a katonák egy felvételen az ukránoknak. A Wagner hivatalosan betagozódott az orosz hadseregbe, és a 2023. júniusi Prigozsin-lázadás óta nem vett részt aktívan az ukrajnai konfliktusban, tehát a zsoldosok mostani visszahívása újabb presztízsveszteséget jelent a katonai vezetésnek.
A hatóságok szükséghelyzetet hirdettek ki a Kurszki területen, a Brjanszki területen pedig „terrorellenes műveleti rendszert” vezettek be, amely gyakorlatilag szabad kezet ad a bűnüldöző szerveknek ahhoz, hogy „bürokratikus akadályok nélkül” tudjanak fellépni az ukrán hadsereg szabotázs- és felderítőcsoportjainak vagy reguláris csapatainak behatolása esetén.
A Kurszki terület elleni ukrán offenzíva mellett a Krím elleni összetett támadások is újraindultak, Szevasztopolra ismét légi és vízi drónokkal igyekeztek csapást mérni. Az utóbbi hetekben ukrán kommandósok többször is megpróbáltak partra szállni a Dnyeper torkolatára néző Kinburn-félsziget csúcsán, súlyos veszteségeket szenvedve a gyakorlatilag öngyilkos küldetésben. Ismét fokozódott az ukrán rakétatámadások intenzitása is. Az ukrán erők rakéta-sorozatvetővel támadják rendszeresen a határhoz közeli Belgorodot, s az orosz légvédelem Neptun rakétákat is lelőtt.
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó arról beszélt, hogy a támadás célja félelmet kelteni az orosz lakosság körében és ezáltal pszichológiai nyomást kifejteni. „Minél nagyobb nyomás nehezedik Oroszországra, annál közelebb lesz a béke, egy igazságos béke” – jelentette ki, megköszönve az ukrán csapatoknak az akciót.
Volodimir Zelenszkij államfő videóüzenetében szintén arról beszélt, hogy minél nagyobb a nyomás Moszkván, annál hamarabb lesz béke. „Mindenki láthatja: az ukrán hadsereg tudja, hogyan kell meglepetést okozni, és tudja, hogyan kell eredményeket elérni” – fogalmazott. Egyértelmű tehát: a támadás elsődleges célja aláásni az orosz vezetés támogatottságát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy reagált a támadás hírére, hogy Ukrajna „újabb jelentős provokációt kezdeményezett Oroszország ellen”. Kijelentette, hogy országát lépéskényszerbe hozták a történtek. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke azt mondta, mindent megtesznek azért, hogy eljuttassák a legmodernebb orosz tankokat – egyenesen Berlinbe.
Számos kérdés övezi az ukrán hadsereg akcióját. Könnyen elképzelhető, hogy az offenzíva a 81 évvel ezelőtti Zitadelle hadművelet sorsára jut, és olyan akcióként emlékezik majd rá a történelemtudomány, amelyet követően az ukrán hadsereg többé nem tudta átvenni a kezdeményezést a keleti fronton.
Az utóbbi napokban az orosz csapatok fokozták a támadások intenzitását a Szumi terület határ menti vidékein, ahol jelentős számban vannak ukrán erők. A helyi hatóságok szerint az orosz légierő több mint száz siklóbombát is ledob egy nap alatt. Emellett folyamatos az orosz dróntámadás is Kijev, Dnyipro, Poltava és Kropivnickij térségében is.
Ismétli magát a történelem?
A német gyártású páncélosok orosz földön való megjelenése főleg a kremli retorikának ad muníciót, és aligha fogja megfélemlíteni az orosz lakosságot. Az sem tünteti fel jó színben Ukrajnát, hogy támadásban részt vevő egyik egység neve ugyanúgy Nachtigall, mint a Harmadik Birodalom katonai hírszerző szolgálatának, az Abwehrnek a parancsnoksága alatt álló különleges műveleti egységé. A Nachtigall a Roland speciális egységgel együtt alkotta az Ukrán Nacionalisták Légióját, amely részt vett Németország Szovjetunió elleni inváziójában. Egyes történészek úgy vélik, hogy a Nachtigall tagjai részt vettek az 1941. június–júliusi lvovi pogromokban, amelyekben zsidók ezreit ölték meg.