Mindezt a közgazdász azzal magyarázta a német lapnak, hogy bár Oroszországnak a Nyugattal folytatott kereskedelme jelentősen visszaesett, azonban más országokkal növelte az árucseréjét. A nyugati áruk pedig továbbra is a közép-ázsiai országokon, például Kazahsztánon, Kirgizisztánon és Örményországon keresztül jutnak el Oroszországba.
Felbermayr azt állítja, Moszkva kereskedelme mindenekelőtt a nagy feltörekvő országokkal nőtt: Kínával 40, Törökországgal 23, Indiával pedig 140 százalékkal. Ami megdöbbentő szerinte, hogy ez a csere nem egyszerűen felváltotta a nyugati kereskedelmet, hanem felülmúlta azt. S így a szankciók és a Kínával, Törökországgal és Indiával folytatott további kereskedelem nettó hatása pozitív Oroszország számára.
Az igazgató szerint ez úgy lehetséges, hogy bár az érintett országok között nem születtek kereskedelmi megállapodások, a moszkvai, pekingi, delhi és ankarai kormányoknak nyilvánvalóan sikerült javítaniuk gazdasági kapcsolataikat és csökkenteniük a kereskedelem költségeit a kormányok közötti megállapodások, a központi bankjaik együttműködése, az érintett vállalatok hatásai révén. A számításaik azt mutatják, hogy Oroszország és partnerei olyan mértékben könnyítették meg kereskedelmüket, ami négy-öt százalékpontos vámcsökkentésnek felel meg.