Örmény menekült gyerekek nyaralhattak a Balaton partján

A nyitókép forrása: KKM

Száztizenöt karabahi örmény menekült gyermek üdülhetett augusztus végén a Balaton partján, a magyar kormány felajánlásának köszönhetően. A tavaly szeptemberben átélt háborús traumák feldolgozásában sokat segít, hogy – ha rövid időre is, de – kiszakadhattak a kollektív és személyes veszteségek uralta hétköznapokból. Az önfeledt pillanatok mögött azonban fel-felsejlik a szülőföld elvesztésének fájdalma.

Egy éves sincs, hogy Azerbajdzsán egy véres háborút és hónapokig tartó blokádot követően pontot tett a három évtizede, a Szovjetunió széthullásával kirobbanó hegyi-karabahi konfliktus végére. Az azeri offenzíva következtében százezernél is több örmény őslakosnak kellett elmenekülnie a vitatott hovatartozású régióból. 

„Magyarország már a hegyi-karabahi konfliktus 2020-as kiújulását követően is több ízben nyújtott támogatást a térségből Örményországba érkezőknek, és hazánk volt az első, aki a tavaly szeptemberi újabb eszkalációt követően, a magyar emberek szolidaritását kifejezve, általános humanitárius felajánlást tett az örmény fél irányába” – mondta el lapunknak Azbej Tristan, a Külga

zdasági és Külügyminisztérium államtitkára. Hangsúlyozta, hogy „a magyar segítségnyújtás mértéke nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőnek számít, amit az örmény fél is nagyra értékel”, és mint ahogy azt júliusi jereváni látogatása során személyesen is tapasztalta. Magyarország az Azbej Tristan vezette Hungary Helps Program keretében, az elmúlt években, több alkalommal is támogatta a Dél-Kaukázus mellett a Közel-Keleten élő, bajba jutott örmény közösségeket, amely meghatározó szerepet játszott a magyar-örmény diplomáciai közeledés előmozdításában.

A bilaterális kapcsolatok helyreállítástát követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter idén májusban Budapesten látta vendégül örmény kollégáját, Ararat Mirzojánt. A tárcavezetők találkozóját követő sajtótájékoztatón több bejelentés született: a kölcsönös nagykövetségnyitások mellett, a két főváros, Budapest és Jereván, közvetlen légi összeköttetéséről is szó esett, valamint 

Az első turnus már épp a WizzAir júliusban nyitott új viszonylatának egyik menetrend szerinti járatával érkezett Budapestre, ahonnan rövid városnézést követően érkeztek a Zánkai Erzsébet-táborba. A szocialista kormányok által elhanyagolt egykori úttörőváros az elmúlt években gyökeres változásokon esett át, és mára egy modern, baráti hangulatú, valóságos kis városkává nőtte ki magát, ahol egyszerre közel háromezer gyermek táboroztatását tudják, minden speciális igény figyelembevételével, 21. századi színvonalon kiszolgálni. A rengeteg szabadidős lehetőség közül az örmény gyermekek kedvence a széles mesefilmválasztékkal operáló moziterem, és a gyermekek igényeit figyelembe véve felújított strand volt.

A Hegyi-Karabahi régió egykori központjából, Sztepanakertből származó, 13 éves Alex az örmények nemzeti tavával, a Szeván-tóval állította párhuzamba a Balatont. A magyar tengernél kétszer nagyobb kiterjedésű, magashegységek között, mintegy 1900 méter tengerszint feletti magasságban fekvő tó vize sokkal áttetszőbb, de jóval hidegebb is, így az örmény gyerekek számára igazi felüdülés volt a meleg vízű tóban való hosszas lubickolás. 

A Magyarországon gyűjtött élmények közül a Balaton mellett sokan az örménytől számos tekintetben eltérő magyar konyhát emelték ki. A szintén 13 éves Mariam kedvence a gyümölcsleves volt, de a pörkölt is nagy népszerűségnek örvendett. A Karabahból történt menekülést követően, családjával Jereván külvárosában letelepedett Arnold fontosnak tartotta megemlíteni, hogy milyen nyitottsággal és kedvesen fogadták őket a magyar segítők, a TESÓ-k, az Erzsébet-táborban.

amit a Zánkán vendégül látott örmény gyerekek a saját bőrükön voltak kénytelenek megtapasztalni. Arcképeiket és családneveiket – a kísérők kérésével összhangban – ezért sem hozzuk nyilvánosságra. 

A Mandinernek nyilatkozó gyerekek közül legtöbben a saját otthonuk elvesztését, és baráti kapcsolataik szétszakadását fájlalták a leginkább. A 10 éves Erik és a 11 éves Emily testvérek, és bár Jerevánban van lehetőségük találkozni az otthoni barátaikkal, de az örmény fővárosban és vonzáskörzetében tapasztalható jelentős távolságok miatt ez elég nehézkes, így leginkább a közösségi médián keresztül tartják a kapcsolatot. A fentebb már megszólaltatott Alex a szülőházához közel eső focipályát is nagyon hiányolja, ahol korábban rengeteget játszott a társaival.

Az azeri vezetés számos, dokumentált esetben még a tárgyi emlékeit is igyekszik eltüntetni az évezredes múltra visszatekintő örmény jelenlétnek. Az azeri kézre került Susi városának legnagyobb örmény templomát, a Szent Megváltó katedrálist átépítették, amely során a szenthely dómjáról és különálló harangtornyáról eltűntek a keresztek.1 Mindezek ellenére a gyerekek reménykednek abban, hogy egyszer még lesz lehetőségük visszatérni szülőföldjükre. A 13 éves Bella első dolga nagymamája házának meglátogatása lenne, amihez rengeteg emlék köti. A 9 éves Arianna megszeppenve suttogja, hogy ő a hátrahagyott régi ágyba feküdne be elsőként.

Katonai elemzők attól tartanak, hogy a hegyi-karabahi konfliktus lezárultával továbbra sem jut nyugvópontra a feszültség a régióban. Ezeket az értékeléseket csak erősíti, hogy az azeri vezetés a közelmúltban több alkalommal is nyíltan fenyegette Örményországot, immár a nemzetközileg elismert határain belüli területekre is igényt formálva.

 Mint fogalmazott: „valós szándék és törekvés tapasztalható a régió stabilitásának megteremtése érdekében, amit korábban elképzelhetetlen mértékű bizalomerősítő lépések is alátámasztanak”. Az államtitkár leszögezte, hogy „a több évtizedes politikai természetű konfliktust Örményországnak és Azerbajdzsánnak egymás között kell rendeznie, Magyarország érdeke pedig az, hogy békemegállapodás szülessen a két fél között”.