Nesze neked, legeslegboldogabbak oktatási mintaállama: nulla, nulla, nulla!

Nyitókép: Mustafa Ciftci/Anadolu via Getty Images

„Hosszú évek óta a világ legboldogabb országa. Évtizedek óta oktatási mintaállam. A nyári ötkarikás játékok történetének egyik legsikeresebb nemzete az érmek lakosságarányos számát tekintve. Amely azonban most Párizsban történelmet írt azzal, hogy egyetlen medált sem szerzett. Mi történik veled, hogy nézzünk fel rád ezek után, Suomi?!

Éppen száz év telt el azóta, hogy Finnország 14 arany-, 13 ezüst- és 10 bronzérem begyűjtésével története legsikeresebb nyári olimpiáját zárta. A sors különösen szomorú fintora, hogy pontosan egy évszázaddal később az utódok összehozták azt, ami még sohasem történt meg, amióta (1908 óta) a modern ötkarikás játékokon szerepelnek: egyetlen medált sem szereztek. És hogy még inkább szívszorítson az ellentmondásos történelemírás kerete: száz évvel ezelőtt és most is Párizs volt a helyszín. 

Jó, vagyis nem jó – de ez igazából miért is fáj nekünk, magyaroknak, közép- és kelet-európaiaknak?! Hát bizony azért, mert bár nem vagyunk finnek, de azért szívesen lettünk volna, eddig egy kicsit mindenki finn akart lenni – és akkor most illene jól elgondolkodni azon, hogy továbbra is finnek akarunk-e lenni. Ugyebár jó ideje minden évben azt látjuk, hogy Finnország a világ legboldogabb országa, a finnek a legboldogabbak. Mert az ENSZ kezdeményezésére bő egy évtizede tudományos alapokon készített felmérések alapján »boldogságindexelnek«, és az elmúlt hét évben biza rendre Finnország végzett eme dicső rangsor élén.

Mi meg csak csodáljuk utolérhetetlen boldogságérzetüket, ahogyan a hosszú télben, az év nagy részében hidegben és sötétben is aktív életet élnek, mozognak, kikapcsolódnak a csodás természetben, környezetbarátok, szabadok, nyugodtak, együttműködők, elégedettek, megbíznak egymásban és mindig megbékélnek azzal, ami van.”

***