„Sajnos az AUR szélsőséges nacionalizmusára a románok körében nagy a fogadókészség” – Kelemen Hunor a Mandinernek

Nyitóképen: Kelemen Hunor (balra) idén is közreműködött a magyar és a román miniszterelnök találkozója megszervezésében. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán 

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke idén is részt vett Orbán Viktor és az aktuális román miniszterelnök, Marcel Ciolacu találkozóján a magyar kormányfő tusványosi beszéde előtt. A szabadegyetem és a találkozó apropóján lapunk megkereste az erdélyi magyar párt vezetőjét, hogy arról faggassa, miként látja az RMDSZ és az erdélyi magyarság jövőjét.

Sűrű esztendő a pártnak a 2024-es, hiszen választási szuperévről van szó, először tehát arra voltunk kíváncsiak, hogyan értékeli az elnök az eddigi eredményeket.

Romániában – csakúgy, mint Magyarországon – június 9-én egyszerre tartották meg a helyhatósági és az európai parlamenti választást. Utóbbival kapcsolatban Kelemen Hunor kiemeli, húsz éve nem ért el ilyen jó eredményt az RMDSZ, hiszen 2004 óta nem kaptak ennyi szavazatot, sőt a megyei listájukra 2000 óta nem érkezett ilyen sok voks. A szavazatok száma természetesen az önkormányzati tisztségekben is megmutatkozott, az RMDSZ meg tudta őrizni az összes fontos helyhatósági pozícióját, és közben növelni tudta tanácsosai számát.

„Az előző években sokan megfogalmazták azt a pesszimista véleményt, hogy elfogytak a választói tartalékai az erdélyi magyar politikának. Az eredményünk, az 580 ezer szavazat bebizonyította, hogy ez nem igaz, igenis vannak tartalékaink” – szögezi le Kelemen a Mandinernek nyilatkozva.

A jó eredmény kapcsán az elnök úgy fogalmaz, „ez nem egy olyan ajtó, amit egyetlen kulccsal ki lehet nyitni”, több összetevője is van, a munkától, amit a közösségépítés terén végeztek, a mozgósításnak kedvező általános hangulatig. Utóbbiról úgy vélekedett, egyrészt megágyazhatott neki az RMDSZ kormányzása, továbbá az a mód, ahogy kinyomták a pártot a román kormányból.

Ugyanakkor a román soviniszták megerősödtek, ami az európai parlamenti választási eredményükön is látszik. „A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) már a négy évvel ezelőtti választáson majdnem tíz százalékot szerzett” – emlékeztet az elnök, kiemelve: az utóbbi négy évben minden fórumon kifejtették, hogy az AUR által képviselt szélsőséges nacionalizmusra és sovinizmusra a román társadalom részéről nagy a fogadókészség. „A balliberális értelmiség, főleg a politikai újságírók viszont azt bizonygatták, hogy az RMDSZ csak ijesztget ezzel. Az idei választás azt bizonyítja, hogy sajnos nekünk volt igazunk” – mondja. Kelemen Hunor rámutat, hogy nemcsak az AUR-t kell nézni, amely egyedül 15 százalékot ért el. Ha összeadjuk az összes szélsőséges pártot, akkor azt látjuk, hogy a szavazók 23 százaléka valamelyik magyarellenes soviniszta erőre voksolt.

Az RMDSZ elnöke szerint ezért nem lehet eltúlozni a veszélyt, és azért sem, mert az AUR a szerzett kisebbségi jogok visszavételét tűzte ki célul, magyar iskolákat szüntetne meg, és a magyar nyelvhasználati jogokat is eltörölné.

A téli parlamenti és elnökválasztás kapcsán Kelemen Hunor elárulta, ahogy 1996 óta mindig, ezúttal is lesz az RMDSZ-nek jelöltje az államelnöki posztra.„Elsősorban azért, hogy elmondhassa a magyarok üzenetét a kampányban, és megmutassa: értékteremtő és értékőrző közösség vagyunk, amelynek kijár ebben az országban a tisztelet” – sorolja.

A parlamenti választással kapcsolatban kifejti, végeztek egy szimulációt az EP-választás eredményeiből, az alapján pedig négy fővel nőhetett volna az RMDSZ mandátumainak száma a nemzeti parlamentben a június 9-ei szavazás után. Kelemen Hunor hangsúlyozza, céljuk újra bekerülni a kormányba. „Az a tapasztalat, hogy onnan tudjuk a leghatékonyabban építeni, segíteni a közösségeinket. Ezúttal viszont az is fontos szempont, hogy a kormányban jobban tudnánk védekezni az AUR megerősödésével megjelenő veszélyekkel szemben” – magyarázta.

A legutóbbi romániai népszámlálás alapján kétszázezerrel rosszabb a magyarok aránya, ami talán a legégetőbb problémája az erdélyi magyarságnak; a hivatalos adatok szerint a számuk épphogy meghaladja az egymilliót. S noha a nemzetiségükről nem nyilatkozók között becslések szerint „bujkálhat” még százezer magyar, a szomorú tendencia egyértelmű. „Kár lenne tagadni vagy a szőnyeg alá seperni – mondja Kelemen. – Ugyanakkor nem csak a magyarok fogynak Romániában, a térség összes országában csökken a népesség. Ez azt mutatja, hogy a kelet-közép-európai régióban a posztkommunista országok még mindig nem tudnak olyan jóléti alapot biztosítani, amely megállítaná a népességfogyást.” Szerinte Romániában elindult ugyan a felzárkózás, de nem akkora mértékben, ahogy a polgárok, köztük a magyarok elvárták volna, ez pedig az elvándorlást erősíti. Kelemen Hunor úgy vélekedik, hogy a felzárkózás gyorsítása és a célzott jóléti intézkedések mellett arra is szükség van, hogy a magyaroknak kulturális biztonságot adjanak Erdélyben, amit nem tud pótolni az a néhány száz euró, amennyivel többet lehet keresni Németországban vagy Svédországban. Az RMDSZ elnöke egyúttal leszögezi, a népszámlálás eredménye nem ad okot arra, hogy bárki is nemzethalált jósoljon: „Egymillió-kétszázezer ember nem jelent semmiféle nemzethalált, ilyet kiáltani a legnagyobb felelőtlenség!” 

Szóba került az a tervezett közigazgatási reform is, amely felszabdalná a magyar többség által lakott megyéket; ezt általában régiósítás és nagymegyésítés címszóval, adminisztratív újításként igyekeznek prezentálni, valójában az etnikai elvek figyelembevétele nélkül Székelyföld kivéreztetéséhez vezetne. Kelemen Hunor erről is úgy vélekedik, a legjobban akkor tudnak ez ellen védekezni, ha az RMDSZ-nek sikerül bekerülnie a kabinetbe. Azt viszont leszögezi, ha a magyarok érdekeit senki nem fogja képviselni a kormányban, akkor biztosan olyan közigazgatási reform valósul meg, amilyen nem jó a magyaroknak.