Drasztikusan fogy a magyarság Erdélyben, de az unitárius egyház vezetője optimista. Úgy véli, a megmaradásban felértékelődik a közösségek, köztük az egyházak szerepe.
Nyitóképen: Székelyderzs unitárius erődtemploma a UNESCO-világörökség része. Fotó: Shutterstock
Egy évtized alatt drámai méretű lélekszámvesztést szenvedett el az erdélyi magyarság – derült ki a legfrissebb romániai népszámlálás előzetes eredményeiből. A 2011-es cenzushoz képest a Romániában élő magyarok száma 225 ezer fővel alig 1 millióra csökkent, tehát a nemzetrész tíz év alatt elvesztette lélekszámának egyötödét. A népességfogyás olyan mértékű, mintha Hargita megye teljes magyar lakossága eltűnt volna. Az utóbbi három évtizedben folyamatosan gyorsult a fogyás mértéke és aránya. Az 1992-es népszámláláshoz viszonyítva a romániai magyarság lélekszáma több mint 620 ezerrel csökkent. Három évtized alatt a közösség elveszítette csaknem 40 százalékát, az erdélyi és partiumi magyarok száma az 1850-es évek szintjére esett vissza.
Az általában infrastruktúrában, aszfaltban gondolkodó önkormányzati vezetők is érzik: elsősorban a közösségépítő dolgokat kell erősíteni”
Igaz, hogy a népességfogyás nem csupán a magyar közösséget érinti: Románia összlakossága is jelentősen csökkent az eltelt évtizedekben. Tíz éve még 20 milliós országnak számított Románia, de a friss népszámlálás szerint a lakosság már csak 19 milliós, a valós szám pedig ennél is alacsonyabb lehet a nagyfokú elvándorlás miatt. A rendszerváltozás idején még 23 millióan éltek az országban. Az adatok szerint Románia a legnagyobb népességkibocsátó az Európai Unióban, lakosságának 20 százaléka más tagállamokba költözött. Visszaesett a születésszám is.
Kovács István, a 2012-ben az erdélyi és magyarországi részből újraegyesített Magyar Unitárius Egyház püspöke a demográfiai adatok miatti elkeseredésre derűlátással igyekszik vigaszt nyújtani. „Azt tapasztalom, hogy az erdélyi magyarság helyzetében, akárcsak az egyén helyzetében, a mentális jóllét a legfontosabb a megmaradás, az egészség szempontjából. Az, hogy valaki benső, belső mentális egyensúlyban legyen, rendben legyen önmagával és a világgal. Úgy érzem, az egyházaknak óriási jelentőségük van, felértékelődik a szerepük abban, hogy Erdélyben megmaradjunk, itthon maradjunk, ne kívánkozzunk el, hogy élhető legyen az életminőségünk, olyan, ami után vágyakozni lehet. Nem az ilyen-olyan gazdasági szempontok, a jólét vagy épp a csatornarendszer a legfontosabb; nyilván ezek is fontosak, de kell az a bizonyos szellemi komfort, az a szellemi jóllét, amit a közösségek kohéziója, a közösségek ereje tud nyújtani. Ebben a vonatkozásban felértékelődik az egyházak jelentősége – mondja lapunknak. – A Tusványoson az 1568-as sátorban, amelyet többnyire az egyházunk működtet, több beszélgetést is szerveztek politikusokkal, önkormányzati vezetőkkel. Jó érzés volt megtapasztalni, hogy az általában infrastruktúrában, aszfaltban gondolkodó önkormányzati vezetők is érzik: ahhoz, hogy a településükön, a közösségükben jó hangulat, vitalitás, remény, derű legyen, élet legyen, elsősorban a közösségépítő dolgokat kell erősíteni, rendezvényekkel, kultúrával, az egyházakkal együttműködésben. Úgy látom, hogy az egyházaink ehhez hozzá tudnak járulni.”
A püspök kifejezetten optimista, úgy látja, Erdélyben és Magyarországon is van jövő. „A világ sok esetben olyan, mint a megmérgezett Tisza, amelyen a cián végigvonult, és elpusztította a fősodorban az élővilágot. Ám a hátországokból, mint amilyen Erdély, áramlik vissza az érték és az élet az összmagyarságba – úgy, ahogy a Tiszában is a meanderekből. Magyarországra is olyan szerep hárul, hogy az értékeket visszaáramoltassa ebben a sok vonatkozásban liberális méregtől szenvedő világba.”
Az unitárius az egyetlen magyar alapítású keresztény egyház, története az 1568-as tordai országgyűlésig nyúlik vissza, amelyen először hirdették ki a lelkiismereti szabadságot. Dávid Ferenc alapító püspök nyomán az unitárius hit gyorsan elterjedt Erdélyben, majd a Kárpát-medence más részein is. Később Lengyelországban, Angliában és az Egyesült Államokban is meghonosodott.
Az unitáriusok úgy vélik, hogy a Biblia és Jézus tanításai nem sugallják egy hármas osztatú Isten létezését (antitrinitarizmus), a Szentháromság-tannal ellentétben e hit középpontjában Isten oszthatatlan egysége áll. A vallási irányzat neve is a latin unitas (egység, osztatlan állapot) szóból származik, és Isten oszthatatlan egységét hangsúlyozza. Az unitáriusok nézete szerint Jézus nem maga Isten, csupán Isten emberi prófétája volt. Elutasítanak számos más dogmát is, beleértve az eredendő bűnt, az eleve elrendelést és a Biblia tévedhetetlenségét. Az unitárius vallás hívei a lelkiismereti szabadságot és a független gondolkodást a dogmák fölé helyezik, amivel új perspektívát nyújtottak a kereszténységben a kora újkorban. Központi gondolata a vallásos szabadság megadása minden egyénnek. Az unitarizmus szerint mindenkinek alapvető joga van az élet értelmének felelősségteljes kutatásához és az abból származó következtetések levonásához. Az unitárius gondolatrendszer a hitek és kétségek széles skálájának ad teret, és nyitva áll az emberiség lelki, kulturális és szellemi felismerései előtt.
A trianoni békeszerződés után az egyház többsége Romániához került, Budapest átmeneti székhely maradt. 1968-ban megalakult az önálló Magyarországi Unitárius Egyház, majd 2010-ben megállapodás született a két egyházrész újraegyesítéséről, amit 2012-ben hajtottak végre. Az újraegyesült Magyar Unitárius Egyház központja Kolozsváron van.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
Baráti tűz. Nem az oroszok, nem Észak-Korea, hanem Amerika.
Az ukránok több millió órányi drónfelvétel segítségével tanítanák be a mesterséges intelligenciát, hogy segítse őket a harctéren.
