Jön az Oszmán Birodalom 2.0: Turkesztánnak hívják majd
Az úgynevezett multipoláris világrendben Ankara teljesen új rendszert épít ki, Törökország központtal, ami épp elég hatalomnak szúrja a szemét; a Migrációkutat Intézet vezetőjével beszélgettünk.
„Bukott államok” helyett „új reneszánsz” vár a térségre Tokajev szerint.
Fotón: Asztana látképe (Calle Montes / Photononstop / Photononstop via AFP)
Ázsia és Európa közötti hídként kell pozicionálnia magát Közép-Ázsiának – erről közölt írát Tokajev kahaz elnök, amit az Euractiv mutat be.
A saját hazájában demokratikus rendszerváltást felülről levezénylő Tokajev szerint Közép-Ázsiára reneszánsz vár, mint egy egységes geopolitikai és spirituális régióra,
ahol jelentős természeti kincsek, emberi kapacitás és végtelen kulturális, történelmi hagyományok találhatók.
Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tadzsikisztánt, Türkmenisztánt és Üzbegisztánt sokan előre bukott államként jósolták meg, de Tokajev szerint az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy el tudják foglalni a megérdemelt helyüket a nemzetközi közösségben.
A kazah elnök hangsúlyozta, hogy új platformok, fórumok, szövetségek jöttek létre, a régiónak egyre nagyobb súlya van a nagypolitikában. Tokajev szerint a hagyományos értékeiket ötvözni tudják a modernizációval és a tudásszerzéssel, ami egyenes fejlődést hozhat Közép-Ázsia számára.
A kazah államfő azt várja, hogy a térség Eurázsia centruma legyen a jövőben.
Tokajv azt szorgalmazza, hogy „Közép-ázsiai Ötök” néven beszéljenek e fejlődő és önfenntartó országokról Eurázsia szívében. Szerinte lehetséges volna a védelmi és biztonsági együttműködés is ezen országok között, a növekedő veszélyek korában. Fontosnak látja a diverzifikációt, a piacok bővítését, a térség előnyös logisztikai lehetőségeinek kihasználását a világkereskedelemben. Tokajev szerint országaik alkalmasak a zöld energia részesedésének a növelésére, Kazahsztán 2060-ra karbonsemlegessé szeretne válni.
Emellett a kazah elnök az oktatás fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, kiemelve, hogy míg Kínában, Európában és Észak-Amerikában 40 fölött van az átlag életkor, addig Közép-Ázsiában ez csak 28 év.
„A fiatal értelmiségi nemzedékek a legértékesebb források”
– zárta írását a kazah elnök.