Kalocsai érsek: A kereszt ezer év óta a magyarság egyik legszebb szimbóluma

Nyitókép: MTI/Mónus Márton

„A franciáknak mindig is volt egy keresztény, katolikus elköteleződése, de a francia forradalomtól kezdődően csak részben. Franciaországot az anyaszentegyház legidősebb leányának is nevezték, nagyon sok szentet, vértanút adott a francia egyház. Viszont látnunk kell, hogy a jakobinus örökség által, a francia forradalomtól kezdődően hatalmassá duzzadt az egyházellenség. A jakobinusok szellemi öröksége megmutatkozott a párizsi kommünben, de a mai szélsőséges, balos irányzatokban is felfedezhető” – nyilatkozta az Indexnek a párizsi olimpia botrányos megnyitójáról Bábel Balázs kalocsai érsek.

Az érsek azt is tisztába tette, hogy akkor mit is akart parodizálni a hírhedt draq queen show: szerinte Jan van Bijlert Isteni lakomájáról van szó.

„A holland művész Leonardo da Vincinél 150 évvel későbbi festő volt, aki Caravaggio nyomában indult el Rómába, ahol négy évet élt. Van Biljert elment Rómába, ahol illuminátus lett, így nevezték régen a szabadkőműveseket. A mai napig kevesen tudják, de nem szabad elfelejteni, hogy a szabadkőművesség kifejezetten egyházellenes volt. Szabadkőművesnek lenni pedig magától értetődő kiközösítéssel jár. Bijlert a festményével a Leonardo-féle Utolsó vacsorát parodizálta, kísértetiesen hasonlít da Vinci művére” – mondta.

Bábelt a nemváltásról is elmondott egy történetet. 

„Az olimpiai botrány után az irodám igazgatója mutatott egy képet egy fiúról, mondván, hogy a legszebb hittanra járó lányok egyike volt. Nem tudom, mit tett magával az említett fiú” – mesélte, majd kérdésre leszögezte: az egyháznak semmi esetre sem szabad elfogadnia a nemváltást.

Az érseket a nagy vitát kiváltó, tervezett Gellért-hegyi keresztről is kérdezték.

„Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ismertem Káldor Aurél szobrászművészt, aki tanítványa volt Kisfaludi Strobl Zsigmondnak. Ő ott volt a szoborcsoport kialakításánál, először Horthy Miklós megrendelésére készült volna egy szobor, ami át lett alakítva. Egy nagyon szép nőt választottak ki modellnek, és hát az idők folyamán változott a jelentése, mert még a 1942-es évben lett megkeresve a művész, és amikor bejöttek az oroszok, ők kinézték maguknak a Gellért-hegyet, mondván, ott jó lesz megörökíteni az emléküket. Érdekes módon a szovjet katona ottléte ellen sosem volt kifogás, amely hát nemcsak a fölszabadítást jelképezte, hanem a zsarnokságot is, mert akkor szabadítottak volna föl minket, ha a németek kiverése után hazamennek. Nincs kifogásom az ellen, ha most odateszik a keresztet, amely végül is ezer év óta a magyarság egyik legszebb szimbóluma, még úgy sem, hogy nem mindenki keresztény vagy vallásos ebben az országban” – jelentette ki az egyházi vezető, aki a kereszt ellen tiltakozó Hofher Zoltán plébánosról úgy nyilatkozott: Az egyházban csak a lényeges dolgokban van egység, ilyen a szentháromság, tehát a hittitkok, a hitletétemény, emellett mindenkinek lehetősége van a szabad véleménynyilvánításra.