Izrael még felszabadíthatja magát a fasizmus alól

Nyitókép: Oren Ziv / AFP

„Az izraeli rendőrség a békéért tüntetőkkel egyre brutálisabban bánik, akár palesztin származásúak, akár zsidók. Az őrizetbe vettekkel való bánásmód adott esetben a kínzástól az agyonverésig terjed. Azokban a ritka esetekben, amikor az izraeli állam valamelyest teszi a dolgát, és legalább a legsúlyosabb fogolykínzásokért megpróbálja elszámoltatni az elkövetőket, szélsőjobboldali fanatikusok ostromolják az ügyészségeket a foglyok szabad kínzásának jogát követelve.

Ez a háborús pszichózis és az ennek nyomában járó fasizálódás, sem a szándékosan, Szmotricsok és Ben-Gvirek által szított, sem az utcai csőcselék randalírozása, sem a társadalom egyre mélyebb militarizálása nem folytatódhat. Akkor sem, tesszük hozzá, ha valamilyen csoda folytán már holnap leállnának a hadműveletek, és Gáza lakossága újból hozzáférhet majd az elemi létszükségleteihez, az ivóvízhez, a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez, az egészségügyi ellátáshoz stb.

Mindehhez alapvetően kellene átgondolni a nacionalizmus jelentette fenyegetést, és annak megfelelően, politikai frontba szerveződnie a tényleges demokráciáért azoknak, akik nem pusztán etnikai privilégiumok szerint osztott, részlegesen demokratikus klikkek létrehozásáért küzdenek. Orly Noy-jal vitatkozva mi még azt sem gondoljuk előremutatónak, ha ezt a belső demokratizálási és defasizálási folyamatot palesztin állampolgárok vezetése alá rendelik. Mégis mi jót hozna nemzetiségi alapon meghatározni újra a politikai küzdelemhez való hozzáférést? Biztosítva a teljes egyenlőséget, és kizárva az informális vagy privilégiumokból származó előnyöket, vezetői kvóta nélkül is megszervezhető egy ilyen küzdelem.”