A tüntetők úgy gondolják, hogy őseik földjét a jövevények elveszik tőlük.
Nyitókép: Artur Widak/NurPhoto via Getty Images
„Múlt héten az Egyesült Királyságban zavargások sora robbant ki. Az elmúlt években nem ez volt az első alkalom, hogy az országban erőszakos megmozdulásokra került sor. A 2011 augusztusában Londonból más városokra is átterjedő zavargásokat abban az időszakban az váltotta ki, hogy a rendőrség megölt egy fekete brit férfit, Mark Duggant, akit kézifegyver birtoklásával gyanúsítottak. Ezúttal azonban az robbantotta ki a forrongásokat, hogy ruandai bevándorlók 17 éves fia megkéselt három fehér kisgyereket – látszólag minden racionális indíték nélkül.
A zavargások jelentőségének felméréséhez rendkívül fontos megérteni a mögöttük rejlő faji dinamikában bekövetkezett változást. A 2011-es események az amerikai rendőrellenes zavargásokra emlékeztettek, és annak kérdése kapcsán robbantak ki, hogy a rendőrség túl keményen lépett-e fel az etnikai kisebbségekkel szemben. Bár az effajta forrongások rendkívül bomlasztó hatásúak, a politikai döntéshozatal szintjén mégis kezelhetőek a kisebbségekkel kapcsolatos rendőri bánásmód megfelelő újraértékelésével.
A napjainkban zajló brit zavargások esetében azonban nem ez a helyzet. A tüntetéseken résztvevők dühe ugyanis a jelenlegi nagy-britanniai bevándorlási helyzet ellen irányul. A tüntetők úgy gondolják, hogy őseik földjét a jövevények elveszik tőlük. A bevándorlást a bűnözés – különösen az erőszakos bűncselekmények – növekedésével, valamint a társadalmi bizalom és a »brit életforma« romlásával hozzák összefüggésbe.
A fentiekre válaszul ellentüntetések törtek ki. A bevándorlók és leszármazottaik összefogtak, hogy –gyakran a helyi mecsetek köré gyűlve – megvédjék közösségeiket. Az elmúlt napokban összecsapásokra került sor a két csoport között. A helyiekkel való összecsapások során a bevándorlók és gyermekeik érdekes módon palesztin zászlókat lengettek, ami arra utal, hogy a helyzet még rosszabbra fordulhat, ha a közel-keleti konfliktus tovább eszkalálódik.
Nagy-Britannia történelme során soha nem volt még ilyen nagy a bevándorlók aránya a teljes lakossághoz képest: ma már a brit lakosság több mint 15%-át teszik ki. Ez az arány a 2011-es zavargások kitörésekor alig több mint 12%, 1991-ben alig több mint 6%, 1951-ben pedig mindössze 4% volt. A bevándorló csoportok összetétele is drasztikusan megváltozott. A második világháború után a legtöbb bevándorló Írországból érkezett, és nagyon hasonló kulturális háttérrel rendelkezett. A 2000-es évek elején ez kiegészült a Lengyelországból, valamint Közép- és Kelet-Európából érkező bevándorlókkal. Manapság rengetegen érkeznek Afrikából és a Közel-Keletről.
Nagy-Britannia gazdasági modellje egyre inkább az országba érkező hatalmas számú bevándorlóra épül. Ennek oka, hogy Nagy-Britannia súlyos demográfiai válsággal küzd –utoljára 1972-ben volt reprodukciós szint feletti a születési arányszám. 1972 óta Nagy-Britanniában a születési ráta Magyarországéhoz hasonló: az azóta eltelt időszakban Nagy-Britannia átlagos születési rátája 1,78, Magyarországé pedig 1,63 volt. Nagy-Britannia születési rátáját azonban emelték a bevándorlók körében a helyi lakosságnál magasabb születési arányszámok.
Hosszú távon csak kétféleképpen lehet gazdasági növekedést generálni: vagy a népességet kell növelni, vagy a népesség gazdasági termelékenységét. Magyarországgal ellentétben, ahol a termelékenység fellendült, a brit termelékenység 2008 óta stagnál. Ez azt jelenti, hogy az ország gazdasági növekedése teljes mértékben a népességnövekedésre épül. Mivel a hazai lakosság nem vállal több gyermeket, a bevándorlás arányát kell növelni.
Az országba irányuló bevándorlás 2022-ben elérte a rekordnak számító 1,23 millió főt, és azóta 1,22 millió fő szintjén maradt. Ez annyit tesz, hogy ma Nagy-Britannia lakosságának 3,7%-a az elmúlt két évben érkezett. Más szóval, ha Nagy-Britanniában sétálunk az utcán, minden harmincadik ember, aki szembe jön velünk, újonnan érkezett. Nem meglepő, hogy ez rendkívüli mértékű társadalmi felzúduláshoz és feszültséghez vezet.
A jövő még sötétebbnek látszik Nagy-Britannia számára. Egy nemrégiben készült tanulmányban brit demográfus szerzőtársammal, Paul Morlanddel modelleztük, hogyan alakul a helyzet, ha Nagy-Britannia továbbra is fenntartja jelenlegi bevándorlási politikáját a gazdaság stabilizálása érdekében. Megállapítottuk, hogy ha Nagy-Britannia továbbra is ezen az úton marad, 2080-ra a lakosság több mint 50%-a bevándorló lesz. Ez azt jelenti, hogy a lakosság több mint fele nem őshonos születésű lesz, és ha a gyermekeiket is beleszámolnánk, az érték még ennél is sokkal magasabb lenne. A tavaly készült tanulmányban megállapítottuk, hogy ez széles körű társadalmi instabilitást eredményezhet. Úgy tűnik, igazunk volt.
A jelenlegi brit zavargásokkal az a probléma, hogy nincs valódi megoldás rájuk. Rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen kitoloncolni a bevándorlókat Nagy-Britanniából. Így, amikor a helyi lakosok lázadnak és tiltakoznak, a hatóságok semmit sem tudnak tenni az ügyben. Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy a kormány mindenáron fenn akarja tartani a gazdasági növekedést, akkor teljesen valószínűtlen, hogy a hatóságok korlátozni fogják az új bevándorlók Nagy-Britanniába áramlását. A helyzet az elkövetkező években csak súlyosbodni fog.
A brit kormány válasza a jelek szerint az lesz, hogy kriminalizálja a kérdéssel kapcsolatos, a saját álláspontjától eltérő véleményeket. A kormány már most is »szélsőjobboldalinak« bélyegezte a zavargókat és a tüntetőket, és nem kétséges, hogy hamarosan ezt a kifejezést fogják használni mindenkire, aki nem ért egyet a bevándorlással. A brit állam ezután a cenzúrát, és a rendvédelmi szerveket fogja felhasználni a hazai lakosság elnyomására. Egy brit közvélemény-kutatás szerint az emberek 52%-a szerint túl magas a bevándorlók aránya, azaz az ország nagy részének véleményét lényegében kriminalizálni fogják. Nagy-Britannia így rohamosan halad a tekintélyelvű rendőrállam felé.
A jelek szerint az ország hamarosan etnikai konfliktusba süllyed. A hatóságok ezt a rendőrség jogköreinek kiszélesítésével és a tekintélyuralom növelésével próbálják majd kezelni. Az etnikai válság azonban ettől függetlenül valószínűleg folytatódni fog. Magyarországnak le kell vonnia a tanulságot a brit társadalmi szerkezet összeomlásából: ha egyszer tömeges bevándorlásra kerül sor, nincs visszaút. Az egyetlen működőképes, hosszú távú megoldás a demográfiai válság kezelésére a hazai születési ráták növelése.”
Kapcsolódó vélemény
A 2000-es évektől Nagy-Britannia fehér etnikai többsége és a különböző etnikai kisebbségek közötti konfliktusok egyre inkább eldurvultak, a közbeszédben az „etnikai csoport” fogalmát tabusították.
***
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ügyészség szerint azonban nem hibáztak.
ÉN CSAK LEÍRTAM… – Nyugat-Európában a folyamatos iszlám hódítás ma már komplett településeknél tart.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Támadásokra szólította fel a bevándorlókat az Iszlám Állam.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
A CEU Demokrácia Intézetének programigazgatója Ausztráliát említette követendő példaként, ahol – mint ismert – a minap brutális terrortámadást hajtottak végre.
Éljen a sajtószabadság!
A kormányfő Lázár Jánossal közös beszélgetésen vesz részt a szegedi Pick Arénában.
