Reagáltak az oroszok Szijjártó beszédére, Washington áll az egész mögött
Áll a bál az ukránok tette után.
Kibeszélt a Politicónak egy magasrangú francia tábornok, aki a katonai mobilitás Európán belüli akadályait kifogásolja, melyeket el kelle hárítani.
Kép: AFP
Ha Európa el akar hárítani egy esetleges orosz agressziót, sokkal jobban kell tankokat, csapatokat és lőszert szállítania a kontinensen – mondta a Politicónak egy magas rangú francia tábornok.
A hidegháború idején az országok hozzászoktak a katonai felszerelések mozgatásához, ami akkoriban „nagyon egyszerű” volt, de „fokozatosan rendkívül bonyolulttá vált” – mondta Bertrand Toujouse tábornok, a francia hadsereg újonnan létrehozott európai szárazföldi parancsnokságának vezetője.
„Elengedhetetlen, hogy a katonai mobilitást visszahelyezzük az európai katonai gondolkodás középpontjába”
– tette hozzá a tábornok lille-i irodájában.
Ha ugyanis Oroszország megtámad egy NATO-országot, az európai és amerikai katonáknak a lehető leggyorsabban el kell érniük a szövetség keleti szárnyát. De a gyors mozgás jelenlegi akadályai közé tartoznak a háborús anyagok határokon át történő szállításának hosszadalmas és széttagolt adminisztratív folyamatai; a nem megfelelő infrastruktúra – beleértve a hidakat és alagutakat – a páncélozott járművek mozgatásához; valamint a szállítási kapacitás, például a vasúti kocsik hiánya.
Ezt is ajánljuk a témában
Áll a bál az ukránok tette után.
Májusban az EU külügyminiszterei megsürgették a tagállaim kormányokat, hogy hajtsák végre a blokk katonai mobilitási kötelezettségvállalását, amely kötelezettségvállalást foglal magában az infrastrukturális beruházásokra, valamint a fegyveres erők közúti, vasúti és egyéb közlekedési módokhoz való kiemelt hozzáférésének biztosítására.
Júniusban Franciaország bejelentette, hogy csatlakozik a Lengyelország, Németország és Hollandia által már aláírt megállapodáshoz egy katonai tranzitfolyosó létrehozásáról.
Júliusban Görögország, Bulgária és Románia szándéknyilatkozatot írt alá a határokon átnyúló katonai mobilitási együttműködésről.
A francia hadsereg 2022 tavaszán szembesült azzal, hogy milyen nehéz átkelni Európán, amikor egy zászlóaljat telepített Romániába válaszul Oroszország ukrajnai inváziójára.
„Ukrajnában háború dúl, de a vámtisztek elmagyarázzák, hogy nincs meg a megfelelő tengelyenkénti tonnatartalom, és hogy a tankjaid nem engedik át Németországon” – magyarázta a Politicónak Toujouse, aki szerint ez „egyszerűen hihetetlen”.
Az adminisztratív terheken túl pedig a katonák képességei is berozsdásodtak a lap szerint.
A francia hadsereg – amely az elmúlt évtizedeket Afganisztánban és a nyugat-afrikai Száhel-övezetben harcolva töltötte – körülbelül 20 éve nem rakott katonai felszerelést vonatra – mondta a francia tábornok. Az SNCF, a francia nemzeti vasúttársaság pályaudvar-vezetői sem rendelkeznek ilyen tapasztalattal.
Franciaország akkor csapatokat telepített Romániába a NATO keleti védelmének megerősítésére irányuló szélesebb körű NATO-erõfeszítései keretében, és azt reméli, hogy rendszeres csapat- és felszerelésrotációt alkalmazhat a katonai szállítás művészetének újratanulására.
Toujouse elismerte, hogy a katonai mobilitás javítása nem lesz könnyű, mert a szállítási és vámszabályok nagyrészt nemzeti előjog:
„őszintén szólva ez a nemzeti szuverenitásba való beavatkozás”, mivel olyan ügyekről van szó, hogy ki léphet át egy országon, milyen vámok vannak érvényben, és milyen fegyverek lehetnek a fedélzeten
– mondta.
Franciaország bejelentette, hogy csatlakozik a Lengyelország, Németország és Hollandia által már aláírt, katonai tranzitfolyosó létrehozásáról szóló megállapodáshoz.
Azt szeretné, ha a döntéshozók először a vasúti közlekedésre összpontosítanának, mivel még mindig a vasút a legpraktikusabb módja a tankok szállításának.
Az egyik ötlet a hozzáférési díjak csökkentése. Toujouse elmondta, hogy jelenleg a francia hadseregnek évente 30 millió eurót kell fizetnie azért, hogy éjjel-nappal hozzáférést biztosítson a kontinensen átívelő vonatokhoz. Szeretnék, ha ezt nem kellene kifizetniük.
Ben Hodges nyugalmazott amerikai altábornagy – az Egyesült Államok hadseregének egykori parancsnoka Európában – a Politicónak azt mondta, hogy a Krím 2014-es orosz annektálása „ébresztő” a katonai mobilitás javításának szükségességére. Azóta – tette hozzá – „van javulás, de ez elsősorban a probléma elismerésének formájában nyilvánul meg”.
Ezt is ajánljuk a témában
Az uniót irritálja Orbán Viktor energiapolitikája a svájci lap szerint.