Maciej Szymanowski szerint eljött a közép-európai országok ideje.
Nyitókép: Filip Radwanski/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
Maciej Szymanowski szerint Közép-Európa – ha politikailag kamatoztatni akarja magát – nem tekintheti magát továbbra is „perifériának.” A szerző szerint ugyanis a Visegrádi Csoport országai sok tekintetben nagyon hasonlóak. „Több más közép-európai országgal együtt Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország a világ, nem csak Európa egyik, az elmúlt évtizedekben leggyorsabban fejlődő régiójához tartozik.” – olvasható a cikkben.
Ezt is ajánljuk a témában
Egyesek Európát a nem-populisták és a populisták, illetve az ukránbarát és az oroszbarát erők szembeállításaként írják le, de ez csak propaganda – véli a lengyel történész.
A PISA-teszteken a lengyel, a magyarok és a csehek jobb eredményeket érnek el, mint a német vagy a francia fiatalok. „De vajon képes-e a Visegrádi Csoport és tágabb értelemben Közép-Európa politikailag a korábbinál jobban kamatoztatni
ezt a szinte civilizációs ugrást, amely a kommunista diktatúra bukása után következett be?”
– tette fel a kérdést a szerző.
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára.
Ezt is ajánljuk a témában
„Most keressük, kire számíthatunk szükség esetén” – nyilatkozta Radosław Sikorski, aki szerint az a baj a V4-gyel, hogy a tagjaira nem lehet ráerőltetni semmit.
***
Drámai hangot ütött meg Lengyelország volt miniszterelnöke.
Szükség lenne az uniós alapszerződések módosítására.
Most az amerikai és az orosz birodalom úgy tárgyal egymással, hogy Európa középhatalmai még érdemi tájékoztatást sem kapnak arról, miről is beszélgetnek a nagyok asztalánál.
„Ma Európában Magyarország a nemzeti önrendelkezés politikájának utolsó bástyája” – fogalmazott Marcin Romanowski.
Tégláról téglára bontják le a jogállamiságot Lengyelországban, átlépnek a szabályokon, hullanak a fejek, régi intézményeket darálnak, darabolnak, de hol van ennek a vége? Tisztázzuk!
Az egyébként fontos találkozó aztán éles kritikát kapott számos európai országtól, többek között Csehországból, Romániából és Szlovéniából.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
