Hiába tett meg mindent Josep Borrell annak érdekében, hogy szankciókat vezessenek be több izraeli miniszterrel szemben, az uniós külügyminiszterek Magyarország példáját követve elutasították a tervet.
Nyitókép: AFP/Ludovic Marin
Az uniós külügyminiszterek találkozóján Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője arra próbálta rávenni a tagállamok döntéshozóit, hogy szankciókkal sújtsák az izraeli kormány több miniszterét – írja a Yedioth Ahronoth.
A tervet az első perctől ellenezte a magyar kormány, a voksoláson pedig végül Németország és Franciaország is Izrael mellé állt.
A lap hangsúlyozza, Borrell javaslata kudarcot vallott, hiszen nem csupán azok a tagállamok, azaz Magyarország és Csehország álltak Izrael oldalára, amelyek ezt a leggyakrabban megteszik, hanem az olykor kritikus németek és franciák is.
Ezt is ajánljuk a témában
Josep Borrell úgy véli, hogy az izraeli miniszterek által tett kijelentések egy része „egyértelműen ellenkezik a nemzetközi joggal, és háborús bűnök elkövetésére buzdít.
***
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára.
Ezt is ajánljuk a témában
A Gyarmati Árukereskedők Szövetkezete fellép a genetikailag rossz AfD ellen. Francesca Rivafinoli írása.
Az amerikai változás érdemben növeli Magyarország mozgásterét az unión belül is.
Már persze csak Merzhez képest, aki azonnal küldené a legféltettebb német fegyvereket Ukrajnának.
Jól lábon lőtték magukat.
Életbe lép a Trump-forgatókönyv a jogállami Franciaországban?
Vajon hogyan lesz Németországnak életképes, egymással kompatibilis és végre nem hárompárti kormánya? Nos, Zelenszkij talán idővel ezt is megoldja.
A közel 250 milliárd forintos beruházás egyedülálló szerkezeti kialakítása keltette fel a szakmai zsűri figyelmét.
