Következő mérkőzések 
Demkó Attila elmondta, Magyarország most nem csak saját magát, hanem az egész Uniót képviseli.
Nyitókép: UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SERVICE / AFP
Orbán Viktor kedden Kijevbe utazott, hogy Volodimir Zelenszkijjel tárgyaljon a béke megteremtésének lehetőségeiről és a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseiről. A szigorúan bizalmas találkozón Orbán a tűzszünet megfontolását kérte Zelenszkijtől, hogy Ukrajna megkezdhesse a béketárgyalásokat Oroszországgal. A megbeszélés után Zelenszkij elmondta, hogy a két ország alapvető kérdéseit vitatták meg, amelyek egy államközi megállapodás alapját képezhetik. Tárgyaltak továbbá a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéről és egy magyarországi ukrán iskola megnyitásáról is.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar kormányfő hangsúlyozta: az EU-elnökség átvétele után az első útja ide vezetett, mert a béke kérdése nemcsak Ukrajnában fontos, hanem egész Európában. Itt vannak a két vezető sajtótájékoztatójának részletei!
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőnél érdeklődtünk a kijevi találkozó jelentőségéről.
Demkó elmondta, hogy a mai találkozón Orbán Viktor két szerepben jelent meg: egyfelől mint Magyarország miniszterelnöke, másrészt mint az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.
„Magyar kormányfőként sem meglepő a látogatás, hiszen az ukrán fél meghívása régóta érvényes és a volt köztársasági elnök már élt is vele. Az Orbánnal való konzultáció már régóta előkészítés alatt volt. Magyar szempontból a legfontosabb kérdés a Kárpátalján élő honfitársaink sorsa, amely kapcsán Budapest 11 pontban foglalta össze elvárásait. Amíg ebben nem volt előrelépés, addig nem volt aktuális a kijevi út megszervezése a szakértő szerint” – hangsúlyozza az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője.
Ezt is ajánljuk a témában
A 11 pontból ötben már sikerült megállapodni.
„De ez nemrégiben változott, mivel történt előrelépés a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében,
a 11 pontból ötben már sikerült megállapodni. Így a bilaterális találkozó megszervezése aktuálissá vált.”
„Másik, nagyon fontos szempont, – folytatta Demkó – hogy tegnaptól, fél éven keresztül hazánk tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét. Ez kötelezettségekkel is jár. Napjainkban az Unió egyik legfontosabb témája Ukrajna helyzete.
Magyarország most nem csak saját magát, hanem az egész Uniót képviseli.”
Demkó kiemelte, szimbolikus, hogy a miniszterelnök a soros elnöksége kezdetének a másnapján már Kijevbe utazott.
„A sajtótájékoztatón elhangzó megállapodások közül az egyik legfontosabb, hogy ukrán iskola vagy iskolák fognak létesülni Magyarországon, ahol a magyar állam vállalja majd a finanszírozást.”
Korábban is éltek hazánkban ukránok és ukrán önkormányzat is működik, de a menekültek magas száma miatt most sokkal többen tartózkodnak itt, mint korábban. A miniszterelnök rámutatott, hogy ezekről a családokról gondoskodni kell, biztosítani kell számukra a munkát, a megélhetést, és a biztonságot, a gyerekek számára pedig megfelelő iskolákat és jó tanárokat. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy fontos, hogy az itt tartózkodó ukránok otthon érezzék magukat Magyarországon.
„Kijelenthetjük, hogy a sajtótájékoztató és egyéb információk alapján, ez egy fontos és sikeres találkozó volt” – összegezte a biztonságpolitikai szakértő.
Íme a Magyarország által elvárt jogok:
1. Törvényi szinten biztosítani, hogy ne legyen az iskolaigazgatók kizárólagos joga dönteni az egyes tantárgyak ukrán/magyar nyelvű oktatásáról (kivéve az ukrán nyelv, ukrán irodalom és Ukrajna története tantárgyakat, amelyek ukrán nyelvű oktatásáról törvény rendelkezik).
2. Biztosítani a magyar nyelv használatát a teljes oktatási folyamatban, beleértve a magyar nyelv használatának lehetőségét minden egyéb rendezvényen, találkozón, ülésen, foglalkozáson, valamint az intézmény arculatának kialakítása során (reklámban, honlapon stb.).
3. A magyar tannyelvű „nemzeti kisebbségi iskola” státusz visszaállítása törvényi szinten.
4. Biztosítani az oktatási nyelv megválasztásának jogát a felsőoktatási és szakképzési intézmények számára, beleértve a magánintézményeket is.
5. Biztosítani, hogy a végzősök kérésükre megkapják a ZNO és az NMT feladatainak magyar nyelvű fordítását (kivéve az ukrán nyelv és irodalom, idegen nyelv feladatokat).
6. A nyelvhasználatra vonatkozó jogszabályok alkalmazásának területi hatálya nem a „közigazgatási egység”, hanem a „település” (amely jogilag nem közigazgatási egység). Kérjük a „település” és „közigazgatási egység” fogalmat használni az alkalmazás területi hatályára.
7. A lakosság megfelelő százalékának jelenléte nem biztosítja automatikusan a nyelvhasználat jogát, ehhez a helyi hatóságok döntése is szükséges. Kérjük, hogy a nyelvi jogok alkalmazását a szükséges népességarány betartása mellett ne kössék semmilyen testület (például önkormányzati képviselő-testület) döntéséhez, hanem törvény alapján (a legutóbbi – pillanatnyilag a 2001-es – népszámlálási adatok figyelembevételével) biztosítsák azokat a nemzeti kisebbség részére.
8. A nyelvi jogok érvényesülésének feltétele a „hagyományosan” (legalább 100 éve) az adott területen élő nemzeti kisebbség esetében a lakosságon belüli legalább 10%-os, a „jelentős számú” kisebbség esetében 15%-os arány. Kérjük a „hagyományosan” (legalább 100 éve) az adott területen élő nemzeti kisebbség esetében eltörölni a nyelvi jogok gyakorlásának feltételéül szabott 10%-os lakosságon belüli arányt.
9. Nyelvi korlátozások a mindennapi életben és aránytalan büntetés a nyelvi szabályok megsértéséért. Törvényi szinten kérjük a nyelvi korlátozások teljes megszüntetését a helynevek és földrajzi nevek nemzeti kisebbség nyelvén való feltüntetésében, az állami hatóságokkal és egészségügyi intézményekkel való kapcsolattartásban, sportrendezvények idején, a turizmus területén, valamint ami az információ ukrán nyelvű kötelező feltüntetését vagy a feliratozást illeti bármilyen nyilvános információ terjesztésekor (például moziban, színházban, plakátokon, reklámokban).
10. A kulturális autonómia fogalmának eltörlése. A kulturális autonómia fogalma kerüljön be a jogrendszerbe. Kérjük, biztosítsák a nemzeti jelképek szabad használatának és a nemzeti ünnepek szabad ünneplésének jogát.
11. A magyar nyelv politikai életben való használatának korlátozása, az államnyelv kötelező ismeretének bevezetése a közéletben, az önálló politikai képviselet lehetőségének eltörlése. Kérjük, biztosítsák a szabad nyelvhasználatot a parlamenti és önkormányzati választások, népszavazások idején, töröljék el a nemzeti kisebbség nyelvhasználatára vonatkozó feltételeket a közéletben, biztosítsák a parlamenti képviseleti jogot.
Orbán javasolta a békét, de úgy tűnik Kijevben és Moszkvában süket fülekre talált. Az amerikai választások legnagyobb kérdése: Biden visszalép az elnökjelöltségtől?
Őszintén beszélt a magyar miniszterelnökről Zarko Puhovski.
Az ukrán lap érdekes beszámolót közölt Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozójáról.
Az Aktualne szerint Babis mindig felnézett Orbánra, sőt irigyelte őt.
A Handelsblatt azt feltételezi, hogy a magyar miniszterelnök minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni jobboldali frakciójának megerősítésére.
Zelenszkij briliánsan reagált a huszáros magyar felvetésre: Ukrajna igazságos békét akar, ehhez kéri a támogatást.
A Magyar Nemzet azt szerette volna megtudni, hogy a feljelentés után milyen bűncselekmények gyanújával folyik az eljárás Magyar Péterrel szemben.
Megbünteti-e vajon az Európai Labdarúgó-szövetség a sporteseményen politizáló francia játékost? Török kollégájának politikai akcióját már vizsgálja, az ő kijelentéseire nem reagáltak.
