Macron elnök eközben arról beszél, hogy egy „szolid, szükségszerűen plurális koalícióra, egy republikánus frontra” van szükség a kormányzás érdekében.
Ez jelentheti azt a megoldást is, hogy a saját pártjára támaszkodva megpróbálna a Macron felé nyitott mérsékelt jobboldali republikánus képviselőkből, valamint a baloldali szövetség mérsékelt tagjaiból, például a szocialistákból
egy centrista, valóban plurális többséget varázsolni a parlamentben.
Ehhez viszont, ahogy Macron is fogalmazott, még idő kell.
A francia politika órája mindenesetre tovább ketyeg: július 18-án, egy hét múlva ül össze az új Nemzetgyűlés, ahol parlamenti elnököt kell választaniuk. Többfordulós választással végül az akár az abszolút többség nélkül a legtöbb szavazatot kapó jelölt nyeri el ezt a tisztséget – előzetes megállapodások nélkül tehát ez valószínűleg a baloldal jelöltje lesz. A nagy francia játszma onnan folytatódik majd tovább.