Messze még bármilyen kormányalakítás a nyáron olimpiát rendező országban.
Nyitóképen: Emmanuel Macron francia elnök (fotó: Yoan VALAT / POOL / AFP)
A kétfordulós francia nemzetgyűlési választás második, vasárnap lezajlott voksolása nem egy politikai dráma végét, hanem csak elejét jelentette. Mint ismert, a választáson egyik nagy erő sem tudott egyedül többséget szerezni a Nemzetgyűlésben. Ráadásul első helyen futott be az egyesült baloldal,
amelynek radikális vezetői és hangadói vannak, köztük a kommunistákkal, akik máris a hatalmat követelik maguknak.
A második helyre a baloldallal való kölcsönös visszaléptetések révén felküzdötte magát Emmanuel Macron centrista-liberális pártja, de kérdés, mihez kezdenek ezzel a nemzetgyűlési játszmákban.
A választáson messze a legtöbb szavazatot megszerző, ámde a kétfordulós és egyéni körzetekre alapuló francia rendszer sajátosságai miatt harmadik helyre visszacsúszó Nemzeti Tömörülés pedig megint csak lemaradt a hatalomátvételről.
A Politico részletes cikkben fejti ki, hogy áll most a francia politika. Nos, kaotikusan. Mivel senkinek nincs többsége, ezért senki nem tud előállni egy többségre esélyes kormányfőjelölt nevével anélkül, hogy egy másik nagy táborral előzőleg ne egyeztette volna le a jelöltet.
A francia alkotmány szerint az államfő jelöli ki a miniszterelnököt, de kinevezéséhez szükség van a Nemzetgyűlés többségének támogatására.
A középen álló Macronnak a siker érdekében vagy a baloldallal, vagy Le Penékkel kellene megegyeznie
– az utóbbi meglehetősen elképzelhetetlennek tűnik.
A választáson nyertes baloldal viszont értelemszerűen magának vindikálja a kormányfő jelölését és a kormányalakítást. Az egyesült baloldal pártjai jelenleg arról tárgyalnak, ki lehetne közös jelöltjük a kormányfőségre.
Macron elnök eközben arról beszél, hogy egy „szolid, szükségszerűen plurális koalícióra, egy republikánus frontra” van szükség a kormányzás érdekében.
Ez jelentheti azt a megoldást is, hogy a saját pártjára támaszkodva megpróbálna a Macron felé nyitott mérsékelt jobboldali republikánus képviselőkből, valamint a baloldali szövetség mérsékelt tagjaiból, például a szocialistákból
egy centrista, valóban plurális többséget varázsolni a parlamentben.
Ehhez viszont, ahogy Macron is fogalmazott, még idő kell.
A francia politika órája mindenesetre tovább ketyeg: július 18-án, egy hét múlva ül össze az új Nemzetgyűlés, ahol parlamenti elnököt kell választaniuk. Többfordulós választással végül az akár az abszolút többség nélkül a legtöbb szavazatot kapó jelölt nyeri el ezt a tisztséget – előzetes megállapodások nélkül tehát ez valószínűleg a baloldal jelöltje lesz. A nagy francia játszma onnan folytatódik majd tovább.
Orbán Viktor nem hátrált meg, vétózott Brüsszelben, érzi, hogy mögötte van az utca. A Tisza jelöltjei folyamatosan hibáznak, Magyar Péter okkal ideges. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Tanács Zoltán tiszás képviselőjelölt nyilvános Facebook-csoportja félrevezető információkat terjesztett a választásról.
„Óriási tétje van a választásnak” – mondta.
Nincs több mellébeszélés.
A szenátor szerint bármi megtörténhet, ha Orbán Viktor miniszterelnök győz a választásokon.
A Mandiner Mesterterv című műsorában Panyi ténykedése kapcsán az elemzők arra is rámutattak, hogy a kamujelentéseket a balliberális sajtó tényként kezeli, és meg sem kérdezi, hogy mi mindezekre a bizonyíték.
A rendőrök szeme láttára szökött meg a gyanúsított.
Újra bebizonyosodott, hogy a digitális alkalmazások használata a hadseregek számára is komoly kockázatot hordozhat.
Könnyen lehet, hogy nem játszhat majd a mieink ellen a Puskás Arénában.
