Nyakunkon a következő járvány, a háttérben éppen most osztják le a lapokat

Nyitókép: DIGICOMPHOTO/SCIENCE/Getty Images

Megállapodott az Egyesült Államok kormánya a Moderna és a Pfizer gyógyszergyárral egy stratégiai vakcinakészletről, amely a madárinfluenza ellen nyújt majd védelmet. A H5N1 törzs ellen már létezik oltóanyag, de a Covid-19 járvány alatt ismertté vált két nagy gyógyszergyár már egy ideje kísérletezik az mRNS technológiás madárinfluenza-vakcinával is.

Ha a kísérleti fázis véget ér, Washington elsőként tehet szert jelentős stratégiai vakcina-készletre.

Közben az Európai Bizottság 40 millió adag madárinfluenza elleni vakcinára szerződött az ausztráliai központú CSL Seqirus gyógyszergyárral 2028-ig. Brüsszel első körben 665 ezer adag oltóanyagot rendelt, a vakcina a madárinfluenza bármely törzsével szemben védelmet nyújt.

A legújabb világjárvány az Egészségügyi Világszervezetben (WHO) is fontos téma, ahol hónapok óta előkészítés alatt van egy globális pandémia-megállapodás, amelyről továbbra sincs megegyezés, mivel Kína és más nagyhatalmak az intézkedéseket önkéntes alapon fogadnák el, míg a WHO a nemzeti törvényeket felülíró, kötelező érvényű eljárásrendet akarna elfogadtatni.

Olyan járvány tartja lázban a világot, ami nem is terjed

A madárinfluenza a világ minden táján ismert betegség, amely madarak között terjed. Elsősorban vadmadarak terjesztik, leginkább az őszi és tavaszi időszakban a vándormadarak jelentenek veszélyt a baromfiállományra. Hazánkban is rendszeresen felüti a fejét a vírus, ekkor az érintett baromfiállomány megsemmisítésével tudják elkerülni az állattartók a további terjedést. A nem fertőzött állományoknál pedig a hatóságok a zárt tartást rendelik el.

A madárinfluenza H5N1 törzse most a meghatározó vírustörzs, amely nem terjed emberek között, sőt, fertőzött állat is csak néhány esetben fertőzött meg eddig embert, közvetlen érintkezés során.

A vírus mutációjával kapcsolatos aggodalmakat ugyanakkor jelentősen felerősítette, hogy az Egyesült Államokban már nem csak a szárnyasok között terjed a vírus, de a szarvasmarhákat is fertőzi a betegség. A szarvasmarhatelepeken pedig már egymást is megfertőzik az állatok, ezért az amerikai járványügy (CDC) több óvintézkedést is bevezetett.

Három ember már átesett a fertőzésen

Washington három esetről számolt be eddig, amikor a szarvasmarhatartók is megfertőződtek a vírussal. Egyiküknek sem voltak súlyos tüneteik, szemirritáció és kötőhártya-gyulladás volt a madárinfluenza okozta betegség legfőbb tünete.

Éppen ezért is különös, hogy az amerikai kormány és az Európai Bizottság miért készül újabb világjárványra, és az is figyelemre méltó, hogy 

miközben most is léteznek fehérjealapú oltóanyagok a legtöbb vírustörzs ellen.

Az állatorvosok és a mezőgazdasági munkások lehetnek a tesztalanyok

A Financial Times cikke szerint az Európai Bizottság első körben Finnországnak ad a napokban megrendelt ausztrál vakcinákból.

Stella Kyriakides, az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos kijelentette: „Bár továbbra is alacsony a madárinfluenza veszélye a lakosságra, meg kell védenünk a nagyobb kockázatnak kitett embereket, például a baromfit és a mezőgazdasági dolgozókat vagy bizonyos állatorvosokat.”

Az X-betegség foglalkoztatja a WHO-t

Az Egészségügyi Világszervezet már a Covid-19 járvány előtt is arra szólította fel az országokat, hogy az ENSZ szervezetének vezetésével készítsenek elő egy nemzetközi világjárvány-stratégiát. 

A felkészülés célja, hogy ne csak a tehetősebb országok részesüljenek az életmentő oltóanyagokból, gyógyszerekből és egészségügyi felszerelésekből, hanem a globális szolidaritás jegyében a szegényebb országokba is eljussanak a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges eszközök és tapasztalatok.

A Covid-19 járvány tapasztalataiból kiindulva a formálódó nemzetközi megállapodás célja, hogy ne fordulhasson elő, hogy míg a tehetősebb országok a fel nem használt vakcinát megsemmisítik, addig a fejlődő országokba nem jut a lakosság nagy részének elegendő oltás.

Dübörög az oltásbiznisz

Az elmúlt időszakban ezért a WHO és a Világbank vezetésével, 27 ország hozzájárulásával létrejött az úgynevezett Pandémia Alap, kétmilliárd dolláros alaptőkével. Ennek célja, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokban elősegítse a felkészülést egy újabb világjárványra.

A brit üzleti lap szerint meglehetősen jó befektetés az oltóanyagbiznisz, mivel minden egyes befektetett dollár hat dollár profitot hoz a cégeknek.

Nem véletlen, hogy az mRNS vakcina úttörőinek számító BioNTech és a Pfizer 2025-ig 150 millió dollárt fektet be Ruandában, de a dél-afrikai Afrigen Biologics and Vaccines biotechnológiai vállalat is növelte kapacitását. Utóbbi évi 50 millió adag mRNS vakcina gyártására is képes.

Egy másik nemzetközi kezdeményezés, a Nemzetközi Koalíció a Járvány-Innovációiért (CEPI) azzal a céllal alakult több nemzetközi szervezet és nagyobb gazdaság, például Németország részvételével, hogy egy járvány esetén száz nap alatt kifejleszthető legyen az mRNS alapú oltóanyag.

A nemzetközileg finanszírozott,  WHO által koordinált kutatások előremutató eredményeket értek el, a hivatalosan közzétett információk szerint ez a cél hamarosan megvalósul.

Összeesküvés-elmélet vagy valós félelem?

Az elmúlt években több összeesküvés-elmélet is született arról, hogy a WHO és a világ vezető országai – például Kína és az Egyesült Államok – szándékosan szabadították a világra a Covid-19 betegséget okozó koronavírust. Ezek az elméletek arról szólnak, hogy a G7 országok és a WHO olyan nemzetközi szerződést akarnak a világra erőltetni, amely egy újabb pandémia esetén megfosztja az országokat a szuverenitásuktól.

Nem alaptalanok ezek a félelmek, ugyanakkor a folyamatban lévő tárgyalások eredménytelenek. A sikertelen megállapodás két okra vezethető vissza: 

• Kína és más országok elutasítják, hogy magukra kötelező érvényű szabályokat fogadjanak el, vagyis feláldozzák szuverenitásukat. 
• A fejlődő országok képviselői igazságtalannak tartják a szerződés-tervezetet, mivel nem látnak garanciát arra, hogy a nagy gyógyszergyártók időben közzéteszik a vakcinák és más gyógyszerek tömeggyártásához szükséges szabadalmakat, szolidáris alapon. Ehhez egyébként a gyártók sem járultak eddig hozzá.

Közben a lakossági felmérések rendre azt mutatják, hogy az emberek egy újabb világjárvány esetén nem tartanák be a vírus terjedését gátló intézkedéseket, vagyis inkább kockáztatnának, mintsem újra akár hosszú hónapokon keresztül elzárva töltsék mindennapjaikat. Emellett továbbra is folynak azok a perek, amelyeket az oltáskárosultak indítanak elsősorban az Egyesült Államokban, Európában pedig Németországban.

Az is tény ugyanakkor, hogy jelenleg egy olyan vírus miatt indult rendkívüli készültség az Egyesült Államokban és az Európai Unióban – a WHO közreműködése mellett –, amely nem veszélyes az emberekre, mivel elsősorban állatok között terjed, és a vírus tulajdonságai sem adnak okot nagyobb aggodalomra.