Újabb madárinfluenzával fertőzött embert diagnosztizáltak az Egyesült Államokban, akit tehenek fertőzhettek meg a vírussal. A madárinfluenza korábban csak a szárnyasok között terjedt, a vírus mutálódhatott.
Nyitókép: Catherine Falls/Getty Images
Egyre inkább elhatalmasodik az Egyesült Államokban a madárinfluenza-járvány. Komoly aggodalomra ad okot, hogy a korábban kizárólag a madarak között terjedő vírus már több szarvasmarhatelepen is felütötte a fejét, ráadásul a Bloomberg a napokban arról adott hírt, hogy már a harmadik emberben mutatták ki a magas patogenitású H5N1 vírust.
Noha a madarak között rendkívül gyorsan terjedő és halálos megbetegedést okozó vírus egyelőre nem terjed emberről emberre és a szakértők szerint egyelőre alacsony kockázatot jelent az emberre, a hatóságok már készülnek arra, hogy az újabb mutációk már az emberek között is képesek lesznek fertőzni.
Ezt támasztja alá, hogy Washington már tárgyalásokat folytat a Pfizer és a Moderna gyógyszergyárakkal, hogy mielőbb kifejlesszék a madárinfluenza elleni mRNS vakcinát.
Az USA mezőgazdasági minisztériuma (USDA) április 24-én rendeletet adott ki, amely kimondja, hogy a tejelő szarvasmarha-állományokban terjed a madárinfluenza, így bizonyos esetekben kötelező PCR tesztet készíteniük a gazdáknak.
A madárinfluenza vírus elsősorban a vadon élő és a vándormadarak között terjedt korábban. A vírus Európában és Magyarországon is felüti időnként a fejét, a baromfitartóknak ilyenkor be kell tartaniuk a járványügyi előírásokat. Ha az állományban kimutatják a vírust, akkor viszont az összes szárnyast meg kell semmisíteni, mivel a vírus gyorsan terjed, és a H5N1 törzs rendkívül halálos.
Eddig kilenc államban 67 szarvasmarha-állomány fertőződött a madárinfluenzával.
Korábban ugyanakkor nem volt még arra példa, hogy a szárnyasok között gyorsan terjedő és végzetes, ám az emlősöket nem fertőző vírus emlősök között terjedjen. Az Egyesült Államokban áprilisban mutatták ki a vírust tehenekben, azóta már több államban is beigazolódott az érintettség. A gyors terjedés ellenére a szarvasmarhák ellenállóbbak a vírussal szemben, mint a baromfifélék.
Eddig hárman kapták el a madárinfluenzát, mindegyikük gazdálkodó és szarvasmarhákkal érintkezett. Az influenzaszerű tünetek mellett szemviszketés, szemgyulladás árulkodik a madárinfluenza-fertőzésről.
Jó hír, hogy emberről emberre egyelőre nem terjed a vírus, és a három fertőzött is felépült a megbetegedésből, nem kerültek kritikus állapotba és kórházi kezelésükre sem volt szükség.
Az USDA szakértői ugyanakkor aggasztó hírekkel is szolgáltak: jelentős mennyiségű tejben és darált marhahúsban is kimutatták a vírus maradványait, vagyis a vírus szélesebb körben is jelen lehet az Egyesült Államok marhatartó telepein és a vírus gyors terjedésére utalnak az élelmiszereken végzett vizsgálatok.
A minisztérium ugyanakkor nyugalomra inti a lakosságot, míg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jelezte: Európában nincs jelen a szárnyasokról emlősökre terjedő vírus és az emberek megfertőződésének kockázata továbbra is alacsony.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Megszólalt az országos tisztifőorvos, egyre többen fordulnak orvoshoz.
Újra felbukkant egy rendkívül magas halálozású vírus Indiában, és sokan már a következő Covidot emlegetik. Magyar virológusok azonban lehűtik a kedélyeket, és elmondják, mire számíthatunk valójában.
Üzenet a Kárpát-medence magyarságának: együvé tartozunk.
Indiában terjedni kezdett a Nipah nevű kiemelten veszélyes kórokozó.
Itt az újabb bizonyíték, miért volt fontos az államnak beszállni ebbe a szektorba.
A tömeges fajkipusztulás egyik fő oka a fertőző betegségek terjedése, ami részben az emberi tevékenységek által előidézett környezeti változások következménye.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
