Most, hogy az újraválasztásán már nem kell aggódnia.
Nyitókép: Jim WATSON / AFP
Akcióba lendült az amerikai elnökválasztási kampányból kiszállt Joe Biden elnök. A Washington Postban megjelentetett véleménycikkében beharangozta: teljes erőből nekiront a Legfelsőbb Bíróságnak, amely Donald Trump exelnök politikai örökségének talán legfontosabb részeként többségében konzervatív értékrendű bírákat tömörít. Az elnöki tervekről a BBC számolt be.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság bíráinak jogállása különleges az Egyesült Államokban. A legfelsőbb bírósági bírók kilencen vannak, és mandátumuk életük végéig szól; üresedés (halál vagy lemondás) esetén a regnáló amerikai elnök jelöli ki a távozott bíró utódját, akinek a Szenátusban kell megerősítést nyernie, majd szintén élete végéig szolgálhat.
Az üresedések ezáltal teljesen kiszámíthatatlanok, és az elmúlt évtizedekben úgy jött ki a lépés, hogy a republikánusoknak volt ezügyben szerencséjük:
a jelenlegi kilenc tagból hatot republikánus elnök nevezett ki, és csak hármat demokrata. (Még idősb George Bush nevezte ki Clarence Thomast 32 éve, az ifjabb George Bush John Roberts bírósági elnököt és Samuel Alitót, Donald Trump pedig mindjárt három bírát, Neil Gorsuchot, Brett Kavanaugh-t és Amy Coney Barrettet jelölhette; Barack Obamának kétszer volt lehetősége jelölni, az ő bírái Sonia Sotomayor és Elena Kagan, Biden elnökre pedig egyszer került csak sor, Ketanji Brown Jacksont küldte a bíróságra.)
Miután ebben az intézményben nem a demokratáké a hatalom, az amerikai liberálisok régóta álmodoznak már arról, hogy egy demokrata elnök alatt meg kellene növelni a bíróság létszámát, és ezáltal visszaszerezni az irányítást felette (court packing). Ezt a tervet váltaná most a maga trükkös módján valóra Biden elnök:
maximálná a legfelsőbb bírósági bíraként eltölthető évek számát, illetve Trumpnak is odavágna egyet, ha már arra jár.
Biden terve az, hogy minden elnök kétévente nevezhessen ki új bírát a Legfelsőbb Bíróságra, s hogy a bírák tizennyolcéves mandátumot töltsenek ki, azaz ne maradhassanak életük végéig hivatalban. Emellett alkotmánymódosítást is javasolt „senki nem áll a törvény fölött” jeligére, amelyben „világossá tenné, hogy az elnöknek nincs immunitása azon bűncselekmények kapcsán, amelyet hivatalban elkövetett”. „Osztom alapítóink hitét, hogy az elnök hatalma korlátozott, nem pedig abszolút. A jog nemzete vagyunk, nem a királyoké és diktátoroké” – írta a Washington Postban Biden. Ezzel a fogással a Legfelsőbb Bíróság július elsejei döntésére utalt, melyben világossá tették, hogy az elnöki immunitás, azaz a mentesség a bírósági eljárások alól az elnök „hivatali tetteire” vonatkozik, de a „hivatalon kívüli tetteire” nem.
Ez a kérdés Donald Trump perei kapcsán tematizálja régóta az amerikai közvéleményt.
Természetesen az, hogy a bideni javaslatokból bármi is legyen, tökéletesen kizárt. Az alkotmánymódosításhoz az Egyesült Államokban extrém magas többség szükséges, a törvényhozás mindkét házában kétharmad, majd az államok háromnegyedének jóváhagyása tíz éven belül; a Legfelsőbb Bíróságra vonatkozó elképzelések pedig nyilvánvalóan nem mennének át a republikánus többségű Képviselőházon, amelynek kitűnően megfelel a jelenlegi, konzervatív többségű bíróság. Ugyanakkor kampányeszköznek nem lehet rossz: a demokraták legfontosabb és legsikeresebb ügye ebben a kampányban az abortusz lehet, s az abortuszhoz fűződő, országszerte kötelezően biztosítandó jogot 2022-ben épp a Legfelsőbb Bíróság szüntette meg, visszautalva a kérdést a tagállamok hatáskörébe.
Így aztán a Legfelsőbb Bíróság betámadásának mozgósító ereje lehet.
Donald Trump és kampánya merev elutasítással reagált Biden terveire. A Trump-kampány hivatalos állásfoglalása szerint „ez mind része Kamala tervének, hogy telirakja a Legfelsőbb Bíróságot szélsőbaloldali radikális bírákkal, akik a politika, nem pedig a törvény alapján hoznának döntéseket”. Maga Trump úgy fogalmazott, hogy „a demokraták megpróbálnak beavatkozni az elnökválasztásunkba és tönkretenni az igazsásügyi rendszerünket azzal, hogy támadják politikai ellenfelüket, engem, és a tiszteletreméltó Legfelsőbb Bíróságunkat”. Dél-Karolina tekintélyes republikánus szenátora, Lindsey Graham pedig azt a kritikát fogalmazta meg, hogy a demokratáknak semmi bajuk nem volt a Legfelsőbb Bíróság működésével addig, amíg annak korábbi, liberálisabb bírái „olyan véleményeket termeltek, amelyek tetszettek nekik”.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Pete Hegseth védelmi miniszter csütörtökön menesztette az amerikai hadsereg vezérkari főnökét és két másik tábornokot, miközben folytatódik az iráni háború.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
A háttérben készülő döntés következményei beláthatatlanok lehetnek.
Az amerikai elnök szerint a konfliktus lezárása már belátható közelségben van, miközben Teherán feltételekhez kötné a Hormuzi-szoros megnyitását.
Egyre feszültebb a viszony.
A hatósági tiltás sérti a gyülekezési jogot.
A zöld-fehérek ellen szakadt meg a bennmaradásért küzdő Farkasok nyeretlenségi sorozata.
