Emellett szól az is, hogy a Demokrata Pártban attól félnek: ha augusztus 7-éig nincs meg formálisan az elnökjelöltjük, akkor Ohio állam – egy csatatérállam – speciális választási szabályai miatt ott esetleg nem szerepelhetnének a szavazólapokon.
A második lehetőség az, hogy valóban meghagynák nyitott versenynek a gyűlést, ahol megfelelő jelöltállítási határidőkkel tényleg az jelentkezhetne be az elnökjelöltségért, aki nem átall, s ők aztán a rendezvényen kedvükre győzködhetnék a (választóik által Biden elnökjelöltté koronázására odaküldött) delegáltakat. Sajtóhírek szerint ez az opció lenne a demokrata kampánytámogatók preferenciája, rossz nyelvek szerint azért, mert ezen az úton tudnák leváltani Harrist egy olyan jelöltre, aki (nagy)vállalkozásbarátabb adózási rendszert vezetne be a bideni adóemelések helyett. Emellett ez a megoldás legalább annyiban demokratikusabb lenne egy nyíltan Harris elnökjelöltté választása céljából megrendezett, szándékosan lehetetlenül rövid határidőkkel dolgozó virtuális gyűlésnél,
hogy valóban lehetőséget biztosítana a jelöltek bemutatkozására és politikai csatájára – igaz, a valódi demokrata választóknak elnökjelöltjük kijelölésében így sem lenne semmiféle szava.
A Guardian hasábjain Ben Davis demokrata politikai tanácsadó határozottan érvel utóbbi ellen; szerinte utóbbi, valamelyest demokratikusabb eljárás „elterelné a választók figyelmét, és potenciálisan összezavarná őket most, amikor alig van vesztegetni való idő”. Emlékeztet: általában az elnökjelölt személyéről döntő előválasztások után a pártoknak több hónapjuk van arra, hogy rendezzék a keményen egymásnak rontó jelöltek közötti viszonyokat, és felépítsék a tábor lelkesedését a megválasztott elnökjelölt mellett – a demokratáknak viszont erre nincs idejük, s „a párt az elmúlt három hetet már így is bénultan, kampányolásra képtelenül töltötte, amíg Bidenen nőtt a nyomás, hogy lépjen vissza”. Davis szerint a demokratáknak most inkább építeniük kellene arra a lelkesedésre és adományozási kedvre, ami Biden visszalépését követte. Ráadásul úgy látja, Harrist „kevésbé ismeri a közönség, mint más jelölteket ezen a ponton”, így meg kellene tartani az augusztus 19-én kezdődő gyűlést az ő népszerűsítésére szolgáló rendezvénynek.
Hová lesz a pénz?