Képmutatás csúcsra járatva: az Európai Uniónak nem büdös az orosz barátság, ha a saját érdekei úgy kívánják

2024. július 29. 12:31

„Szükségünk van a lítiumra” – jelentette ki Olaf Scholz.

2024. július 29. 12:31

Nyitókép: MICHAEL KAPPELER / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP

A stratégiai nyersanyagokat, így a lítiumot érintő egyetértési megállapodást kötött július 19-én Belgrádban Szerbia és az Európai Unió – tájékoztatott még korábban az MTI.

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke, aki az EU képviseletében aláírta a megállapodást, kiemelte: Szerbia lehet az első európai ország, amely a teljes ellátási láncot le tudja fedni, vagyis a lítiumbányászattól a termelésig tudja biztosítani az elektromos járművek előállítását. Közölte: ez kiváló projekt lehet Szerbia számára.

Mint mondta: a megállapodás újabb lehetőségeket teremt Szerbia számára, és ezt követően még több külföldi befektetésre lehet számítani.

A megállapodás növeli Európa energiafüggetlenségét, és óriási lehetőségeket jelent az elektromos autók gyártása, de a környezetvédelmi célok elérése szempontjából is – hangoztatta az aláírás után Olaf Scholz német kancellár, aki az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke mellett szintén részt vett a stratégiai nyersanyagokról szóló belgrádi csúcstalálkozón. Mint mondta, a megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy az EU hozzáférjen a Szerbiában bányászott nyersanyagokhoz, köztük a lítiumhoz. Olaf Scholz szerint a lítiumbányászat számos lehetőséget jelent Szerbia számára, lehetővé teszi a mobilitást, és számos munkahelyet is biztosít.

Szükségünk van a lítiumra.

Az elemek kulcsfontosságúak, amikor az elektromos mobilitásról van szó. Ebben pedig a lítium fontos szerepet játszik, ahogyan eddig a kőolaj játszott fontos szerepet. Ezt a nyersanyagot azonban nem égetjük el, hanem a hosszú távú jövő kiépítésére használjuk” – húzta alá a kancellár.

Aleksandar Vucic szerint Belgrád nem hagyhat ki egy ilyen lehetőséget

Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök rámutatott, hogy Belgrád nem hagyhat ki egy ilyen lehetőséget, mert már számos lehetőséget kihagyott korábban. Kiemelte, hogy mindeközben a legmagasabb szintű környezetvédelmi elvárásoknak is eleget kell tenni, és Szerbia megbízható partnere kell, hogy maradjon Németországnak és az Európai Uniónak.

Véleménye szerint ez a projekt „kvantumugrást” jelenthet a jövőbe Szerbiába számára,

noha eleinte biztosan sokan fogják ellenezni, ám szerinte amikor az emberek észreveszik, milyen partnerekkel dolgoznak, egyre inkább elfogadják majd.

A szerb kormány kedden fogadta el azt a határozatot, amely értelmében újra lehet indítani a brit-ausztrál Rio Tinto bányászati vállalat két évvel ezelőtt leállított lítiumbányászati projektjét a nyugat-balkáni országban. A szerb alkotmánybíróság a múlt csütörtökön nyilvánította alkotmányellenesnek a belgrádi kormány két évvel ezelőtti döntését a projekt leállításáról, miután megállapították, hogy az nem összeegyeztethető sem a törvényekkel, sem az alkotmánnyal.

A belgrádi vezetés a környezetvédők tiltakozása miatt 2022 januárjában visszavonta a Rio Tinto engedélyeit, amelyek lehetővé tették volna, hogy az óriásvállalat lítiumbányát nyisson Szerbiában. A projekt értékét akkor 2,4 milliárd dollárra (871,5 milliárd forint) becsülték. A belgrádi vezetés a döntést a környezetre gyakorolt negatív hatással, valamint az állampolgárok tiltakozásával indokolta.

Most már nem számítanak a környezetvédők kifogásai

A HVG beszámolt róla, hogy a szerb környezetvédők még mindig nem hisznek sem az EU-nak, sem a Rio Tintónak, ahogy persze Vucicnak sem, és kitartanak amellett, hogy a jelenlegi technológiák egyikével sem lehet környezetbarát módon lítiumot bányászni. Az úgynevezett ülepítéses-párologtatós eljáráshoz – amelynek eredményeként a felszivattyúzott vízből elpárologtatják a folyadékot – egy tonna lítium kinyeréséhez kétezer tonna vízre van szükség, míg a hagyományos bányászati módszerrel kezelhetetlen mennyiségű meddő keletkezik. (Németh András arra is felhívta a figyelmet, hogy a Jadar völgyében talált kőzetben 1–1,5 százalékos a lítiumtartalom, azaz a bányászat nyomán évente közel hatmillió tonna meddő kerül majd a felszínre.)

Ezzel együtt a környezetvédők most az EU-ban is csalódtak,

mivel úgy látják, hogy az uniónak fontosabbak a gazdasági érdekek, mint az, hogy megállítsa a tagjelölt Szerbia jogállamiságának leépítését. „Nincs szükségünk arra, hogy Scholz idejöjjön, és garantálja azt, hogy Szerbiában minden úgy lesz, ahogy az EU akarja. Ő ezt legfeljebb Németországban tudja garantálni. Szerbiában a hatalom ellopta a választásokat, folyamatosan hazudozik, és azt állítja, hogy a gazdaság kiváló állapotban van” – fakadt ki az ellenzék egyik vezetője, Dragan Gyilasz.

Az Európai Unió korábban azt is világossá tette Szerbia számára, hogy az Oroszországhoz fűződő baráti kapcsolatai miatt Belgrádnak nincs sok esélye a csatlakozásra, most viszont már sokkal másabb hangot ütöttek meg az ország esetleges csatlakozásával kapcsolatban.

(MTI / HVG)

***

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 122 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
DBZ22
2024. július 29. 15:18
Valamit tudnak a németek ? Eddig az volt hogy kelet Ukrajnában saját tulajdonú lítium bányákat fog használni , de ahhoz ugye az oroszokat onnan haza kellene küldeni . Most erről letettek és a Szerb lítium érdekli őket ? Mégis csak lesznek tárgylások , esetleg az elcsatolt rész autonóm lesz ( mint ahogy az amerikai szenátor is javasolta ) ?
konyvtaros-0
2024. július 29. 15:03
Nekunk meg olajra..ja,hogy mindig vannak “egyenlobbek”
BCMVML
2024. július 29. 14:53
Hol marad Vucic Putyin pincsizése? Mert ha valamely ország oroszbarát Európában, hát Szerbiai 100%-ig az. Amúgy meg a Politco kimutatása szerint Szerbia megelőzi Magyarországot a kínai befektetések értéke terén (meg egy csomó más EU országban is sokkal nagyobb a kínai gazdasági érdekeltség, de azért Magyarország az, amelyik lepaktál a komcsi kínaiakkal, ugye?). Szóval akkor nem érdekes az sem, hogy Szerbia kína-barát, meg a kínai gazdasági invázó trójai falova? Meg hasonlók. Egyértelmű a képlet, ugyanzt látjuk, mint az orosz szankciók kapcsán: amint gazdasági érdekük fűződik valamihez, akkor már semmi sem számít, a cenzúrázott szennylapjaik meg szépen megmagyarázzák, hogy ez is Orbán bűne, az elhülyített választópolgár meg leleksen tapsikol hozzá,. Undorító, elévtelen,pofátlan és sunyi banda ez a német bagázs. De ezt tapasztaljuk már vagy 1000 éve, tehát nincs meglepetés.
Kristály
2024. július 29. 14:24
2év múlva minden amerikai tulajdon lesz hígyért-fosért mert ha nem , akkor következménye lesz. Csak szólnak finoman. Mint Leyen tette az olasz választás elött.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!