Ez nagyon rossz hír Putyinnak: elveszítheti az egyik fontos szövetségesét
Úgy tűnik, Vucic számára a nyugati pénz és az EU-hoz való csatlakozás kilátása többet számít, mint a sokat dicsért „szláv testvériség” – írja a Bild.
„Szükségünk van a lítiumra” – jelentette ki Olaf Scholz.
Nyitókép: MICHAEL KAPPELER / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP
A stratégiai nyersanyagokat, így a lítiumot érintő egyetértési megállapodást kötött július 19-én Belgrádban Szerbia és az Európai Unió – tájékoztatott még korábban az MTI.
Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke, aki az EU képviseletében aláírta a megállapodást, kiemelte: Szerbia lehet az első európai ország, amely a teljes ellátási láncot le tudja fedni, vagyis a lítiumbányászattól a termelésig tudja biztosítani az elektromos járművek előállítását. Közölte: ez kiváló projekt lehet Szerbia számára.
Mint mondta: a megállapodás újabb lehetőségeket teremt Szerbia számára, és ezt követően még több külföldi befektetésre lehet számítani.
A megállapodás növeli Európa energiafüggetlenségét, és óriási lehetőségeket jelent az elektromos autók gyártása, de a környezetvédelmi célok elérése szempontjából is – hangoztatta az aláírás után Olaf Scholz német kancellár, aki az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke mellett szintén részt vett a stratégiai nyersanyagokról szóló belgrádi csúcstalálkozón. Mint mondta, a megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy az EU hozzáférjen a Szerbiában bányászott nyersanyagokhoz, köztük a lítiumhoz. Olaf Scholz szerint a lítiumbányászat számos lehetőséget jelent Szerbia számára, lehetővé teszi a mobilitást, és számos munkahelyet is biztosít.
Szükségünk van a lítiumra.
Az elemek kulcsfontosságúak, amikor az elektromos mobilitásról van szó. Ebben pedig a lítium fontos szerepet játszik, ahogyan eddig a kőolaj játszott fontos szerepet. Ezt a nyersanyagot azonban nem égetjük el, hanem a hosszú távú jövő kiépítésére használjuk” – húzta alá a kancellár.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök rámutatott, hogy Belgrád nem hagyhat ki egy ilyen lehetőséget, mert már számos lehetőséget kihagyott korábban. Kiemelte, hogy mindeközben a legmagasabb szintű környezetvédelmi elvárásoknak is eleget kell tenni, és Szerbia megbízható partnere kell, hogy maradjon Németországnak és az Európai Uniónak.
Véleménye szerint ez a projekt „kvantumugrást” jelenthet a jövőbe Szerbiába számára,
noha eleinte biztosan sokan fogják ellenezni, ám szerinte amikor az emberek észreveszik, milyen partnerekkel dolgoznak, egyre inkább elfogadják majd.
A szerb kormány kedden fogadta el azt a határozatot, amely értelmében újra lehet indítani a brit-ausztrál Rio Tinto bányászati vállalat két évvel ezelőtt leállított lítiumbányászati projektjét a nyugat-balkáni országban. A szerb alkotmánybíróság a múlt csütörtökön nyilvánította alkotmányellenesnek a belgrádi kormány két évvel ezelőtti döntését a projekt leállításáról, miután megállapították, hogy az nem összeegyeztethető sem a törvényekkel, sem az alkotmánnyal.
A belgrádi vezetés a környezetvédők tiltakozása miatt 2022 januárjában visszavonta a Rio Tinto engedélyeit, amelyek lehetővé tették volna, hogy az óriásvállalat lítiumbányát nyisson Szerbiában. A projekt értékét akkor 2,4 milliárd dollárra (871,5 milliárd forint) becsülték. A belgrádi vezetés a döntést a környezetre gyakorolt negatív hatással, valamint az állampolgárok tiltakozásával indokolta.
A HVG beszámolt róla, hogy a szerb környezetvédők még mindig nem hisznek sem az EU-nak, sem a Rio Tintónak, ahogy persze Vucicnak sem, és kitartanak amellett, hogy a jelenlegi technológiák egyikével sem lehet környezetbarát módon lítiumot bányászni. Az úgynevezett ülepítéses-párologtatós eljáráshoz – amelynek eredményeként a felszivattyúzott vízből elpárologtatják a folyadékot – egy tonna lítium kinyeréséhez kétezer tonna vízre van szükség, míg a hagyományos bányászati módszerrel kezelhetetlen mennyiségű meddő keletkezik. (Németh András arra is felhívta a figyelmet, hogy a Jadar völgyében talált kőzetben 1–1,5 százalékos a lítiumtartalom, azaz a bányászat nyomán évente közel hatmillió tonna meddő kerül majd a felszínre.)
Ezzel együtt a környezetvédők most az EU-ban is csalódtak,
mivel úgy látják, hogy az uniónak fontosabbak a gazdasági érdekek, mint az, hogy megállítsa a tagjelölt Szerbia jogállamiságának leépítését. „Nincs szükségünk arra, hogy Scholz idejöjjön, és garantálja azt, hogy Szerbiában minden úgy lesz, ahogy az EU akarja. Ő ezt legfeljebb Németországban tudja garantálni. Szerbiában a hatalom ellopta a választásokat, folyamatosan hazudozik, és azt állítja, hogy a gazdaság kiváló állapotban van” – fakadt ki az ellenzék egyik vezetője, Dragan Gyilasz.
Az Európai Unió korábban azt is világossá tette Szerbia számára, hogy az Oroszországhoz fűződő baráti kapcsolatai miatt Belgrádnak nincs sok esélye a csatlakozásra, most viszont már sokkal másabb hangot ütöttek meg az ország esetleges csatlakozásával kapcsolatban.
(MTI / HVG)
***
Ezt is ajánljuk a témában
Úgy tűnik, Vucic számára a nyugati pénz és az EU-hoz való csatlakozás kilátása többet számít, mint a sokat dicsért „szláv testvériség” – írja a Bild.