Nem fukarkodnak a jelzőkkel: „a modern amerikai politika egyik legtörténelmibb döntése”; ugyanakkor a donorok és a demokrata belső körök zsarolása is előkerül.
Nyitókép: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
A katasztrofális elnökjelölti vita után Joe Biden még három hétig ismételgette, hogy a versenyben marad, végül mégis visszalépett az indulástól.
Mindezt magányosan – magyarázza a CNN, hozzátéve, belső körét a legközelebbi tanácsadókra és családjára szűkítette. A beszámoló szerint Delaware-be vonult vissza, karanténba, ahol másfél nap alatt hozta meg döntését, hogy visszalép. Belátta: ő már csak hátrányt jelent a Demokrata Párt számára.
A CNN szerint a párt vezetői, törvényhozók és a szponzorok nyomása, valamint a Trump elleni növekvő hátrányt mutató közvélemény-kutatások végül túl soknak bizonyultak Biden számára.
Az elnök csapata megdöbbent, miután a júniusi jelölt vita hatására a kampány szétesett.
„Miután hetekig a politikai életéért küzdött... az elnök nem az Ovális Irodában tartott beszédében vagy a kampánykörúton tartott beszédében lépett vissza” – fogalmaz a CNN.
A beszámoló szerint ugyanakkor nem orvosi okok miatt lépett vissza, hanem azért, mert rájött, súlyos teher lenne a kampány számára, és bonyodalmakat okozna Trump legyőzésében. A tanácsadói információból az látszott, hogy a győzelemhez vezető út gyakorlatilag nem létezik.
„A nyers valóság olyan hangok kórusává vált, amelyek felszólították az elnököt, hogy hagyja abba a versenyt, mint egy hegyről lefelé gördülő szikla, amely napról napra csak lendületet vett” – írja a CNN.
Biden és Harris többször beszélt vasárnap, mielőtt előbbi bejelentette döntését. Az elnök, hogy nem indul újra, csak egy szűk tanácsadói körrel konzultálta meg.
„Az információk rávilágítottak arra, hogy az életképes kampányhoz visszavezető utat súlyosan nehezíti a csökkenő országos támogatottság, valamint az egyre növekvő számú pártelhagyás” – jegyzi meg a CNN.
Az utóbbi hetekben a Demokrata Pártban pánik alakult ki, mivel Biden legnagyobb problémája az volt, hogy a választók nem érezték, hogy alkalmas lenne a következő négy évre. Az elnökjelölti vita megerősítette ezeket a félelmeket. Több demokrata vezető, köztük Nancy Pelosi és Chuck Schumer, valamint jelentős donorok nyomást gyakoroltak Bidenre, hogy lépjen vissza, így a CNN értelmezése.
Az összefoglaló angol nyelven itt tekinthető meg:
A lemondó miniszterek közleményt adtak ki, amelyekben elítélték az esetet, részvétet nyilvánítottak az áldozat hozzátartozóinak, és objektív felelősséget vállalnak a történtekért.
Szerintük ugyanis nem is volt kitűzve a találkozó, és továbbra is zajlanak az orosz–amerikai egyeztetések.
Az amerikai lap arról ír, hogy a külügyminiszterek előzetes találkozóját elhalasztották, de az nem derült ki, hogy ez milyen hatással lehet a tervezett Trump–Putyin találkozóra.
Nincs hite a hasztalan, teát iszogató, kekszet falatozó európai vezetőkben, meg amúgy is, le kéne lőni a légtérsértő drónokat.
Nem hagyta magát a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésén.
Elismerte, méltó vitapartnerként tekintett Charlie Kirkre, és szerette volna egy intellektuális vitában legyőzni.
„Donald Trump csinálja a békét, mi támogatjuk, az európaiak akadályozzák” – mutatott rá Szijjártó Péter.
A Politico nem sokat bízott a fantáziára: Szlovákia és Magyarország romlott a legjobban Európában, míg világszinten Oroszország.
