„A Hezbollah támadása nem a semmiből jött” – Közel-Kelet-szakértő a Mandinernek

Nyitókép: Jalaa MAREY / AFP

***

Ismert: a Hezbollah libanoni síita terrorszervezet újabb véres támadást hajtott végre Izrael ellen, ezúttal egy sportpályát célozva a Golán-fennsíkon. 

A támadás brutális volta és a magas számú civil áldozat miatt Izrael várhatóan kemény válaszlépéseket fog tenni. Meg is indultak a találgatások: mi lesz ezután?

A támadás nyomán Izrael külügyminisztere, Israel Katz, és miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu egyaránt hangsúlyozták, hogy a Hezbollah átlépett minden vörös vonalat, és a teljes körű háború lehetőségét is felvetették. Bár a Hezbollah tagadása szerint ők nem felelősek a támadásért, a rakéta maradványai egyértelműen a szervezethez köthetők. 

Mindennek következtében a libanoni terrorszervezet több kulcsfontosságú helyszínt kiürített, felkészülve egy nagyszabású izraeli válaszcsapásra. A drúz közösségek gyászolják az áldozatokat, és vegyes érzelmekkel reagálnak a tragédiára, néhányan Izraelt hibáztatva, míg mások ellencsapást követelnek a Hezbollah ellen.

A helyzetről Tárik Meszárt, az Eurázsia Központ és az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

***

– Mit kell tudni a támadókról?

– A Hezbollah egy libanoni síita muszlim politikai és katonai szervezet, amelyet 1982-ben alapítottak. A szervezetet elsősorban Irán támogatja, és jelentős befolyással bír Libanon politikai életében. A Hezbollah céljai közé tartozik az Izraellel szembeni ellenállás, valamint a síita közösség védelme és politikai képviselete Libanonban. A szervezetet számos ország – köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió – terrorszervezetként tartja számon.

Ezenfelül a Hezbollah 381 olyan tagját nevezte meg, akiket Izrael megölt a folyamatban lévő összecsapások során. A libanoni szervezet támadása nem a semmiből jött, ugyanis hónapok óta folyamatos nyomás alatt tartják déli szomszédjukat” – fejtette ki a szakértő.

– Amiről olvashattunk, az túlterheléses támadás része Izrael ellen vagy meglátták a rést a pajzson?

– Ez az eset is azt bizonyítja, hogy a Vaskupola védelmi rendszer nem tökéletes. Ugyanez történt a tavaly októberi támadás során is, amikor a Hamász több mint 5000 rakétát lőtt ki Izraelre, ezzel teljesen megbénítva az egyik legfontosabb izraeli légvédelmi rendszert. 

 A teljes képhez még hozzátartozik az is, hogy a Hezbollah szerint maga Izrael követte el a drúz falut ért légitámadást. Azt állítják, hogy az izraeli vaskupola védelmi rendszer lövedéke csapódott be a településre, ellensúlyozva az izraeli katonai helyszíneket célzó sortüzet.

– Mi lehetett a támadással a Hezbollah célja?

– Észrevehető egy séma, miszerint ahogy fokozódik az izraeli nyomás a Gázai övezeten, úgy sűrűsödnek a Hezbollah Izraelt ért támadásai is. 

hogy előbb-utóbb be fog következni, mivel a libanoni csoport már korábban is beváltotta fenyegetéseit. Továbbá a szervezet fegyverarzenálját 150 ezer különböző típusú és hatótávolságú rakéta alkotja, amelyek Izrael minden területét eltalálhatják, ezen felül Libanon síita lakossága nagy részének (nagyjából 85 százalékának) a támogatását is élvezik. Mindenképpen hozzá kell tenni azonban, hogy teljes mértékben tagadják a mostani érintettségüket, ami utalhat arra is, hogy nem kívánnak totális háborúba bonyolódni Izraellel.

– Milyen reakció várható a támadásra Izrael részéről?

– Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy 

Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője a leghalálosabb izraeli civilek elleni támadásnak nevezte a Hamász október 7-i támadása óta. Israel Katz izraeli külügyminiszter pedig kifejtette: kétségtelen, hogy a Hezbollah itt átlépte az összes vörös vonalat, és a válasz is ezt tükrözi majd. Hozzátette, hogy közeledik az a pillanat, amikor egy teljes háborúval néznek szembe. Ezekből a nyilatkozatokból, valamint az elmúlt 1-2 nap eseményeiből kiindulva nagyjából sejteni lehet, hogy mi fog következni. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Izrael számításba veszi a libanoni front megnyitását, ami konkrétan a Hezbollah ellen fog irányulni. 

– Hogy érinti a konfliktus Libanon államot? Várható-e menekülthullám megindulása az országból?

Az ország helyzete továbbá különbözik Gázától, mivel ez utóbbi övezet lakói kvázi börtönben élnek és nem tudják elhagyni azt, viszont Libanonból a jól bejáratott migrációs útvonalakon rövid idő alatt tömegek hagyhatnák el a területet. Éppen ezek miatt

Itt elsősorban Ciprusról beszélek, ahova, habár lassabb ütemben, de folyamatosan vándorolnak Libanonból. 2023 első három hónapjában még összes alig 73-an érkeztek Ciprusra, de 2024 első három hónapjában már 2000-en. Egy nyílt háború esetén ez utóbbi szám akár meg is sokszorozódhat, így a közel-keleti konfliktus hamar Európán is lecsapódna.

– Irán mellett más ország is támogatja e a Hezbolláhot?

– A Hezbollah legfőbb támogatója Irán. A szervezet létrehozásában oroszlánszerepet vállalt az iráni Forradalmi Gárda. A Hezbollah megalapítása része volt Irán azon törekvésének, hogy az 1979-es iszlám forradalmat valamiképpen régióba exportálja, és harcoljon az izraeli erők ellen azok 1982-es libanoni inváziója után, amelyet a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) Dél-Libanonból indított támadássorozata váltott ki. Osztozva Teherán síita iszlamista ideológiáján, a Hezbollah libanoni síita muszlimokat toborzott. A csoport egy háttérben tevékenykedő frakcióból egy erősen felfegyverzett erővé nőtte ki magát, amely jelentős befolyással bír Libanonban. 2018-ban az amerikai pénzügyminisztérium becslése szerint Irán évente több mint 700 millió dollárt biztosít a Hezbollahnak.

– Mi volt a többi közel-keleti állam reakciója a támadásokra?

– A legfontosabb talán itt a libanoni kormány nyilatkozata, amely szerint elítélnek minden polgári lakosság elleni erőszakos cselekményt és agressziót, és az ellenségeskedés azonnali beszüntetésére szólítanak fel minden fronton. 

 figyelembe véve az erőviszonyokat, úgy gondolják, hogy egy ilyen esemény valószínűsége nagyon alacsony. A különböző arab államok (Szíriát leszámítva) pedig – ahogy ezt idáig is tették – az eszkaláció elkerülésére szólítanak fel és nyugalomra intenek. A térség államait rendkívül negatívan érintené egy újabb front megnyílása, ami gazdasági érdekeiket is veszélyeztetné.

– Mindez hogyan hat Benjámin Netanjahu miniszterelnök pozíciójára?

– Netanjahu, akinek népszerűsége sokat zuhant a háború kitörése óta, mindent megtesz politikai túléléséért. A kritikusok azt állítják, hogy meghosszabbítja a gázai háborút azáltal, hogy egyre szigorúbb követeléseket támaszt a Hamász felé a tűzszüneti megállapodásra vonatkozóan, tudva, hogy a harcok befejeztével előrehozott választásokkal és karrierje végével nézhet szembe. A szélsőjobboldali miniszterek nyomására most kísértést érezhet arra, hogy részben belpolitikai célok érdekében kiterjessze a harcot Libanonra. Veszélyes pillanat ez. Miközben a nemzetközi, visszafogottságra vonatkozó felszólítások egyre hangosabbak, a helyzet még inkább elmérgesedni látszik.