Áll a bál Németországban: „Keresztényként szabad préda vagyok a menekültszálláson!”
Cserbenhagyva érzik magukat a keresztény és ateista menedékkérők. Francesca Rivafinoli írása.
Lecsapnak az iszlamizmusra.
Nyitókép: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Meglepőt húzott Tádzsikisztán: egy múlt csütörtökön elfogadott törvénnyel országszerte betiltotta a hidzsáb, azaz a nők haját és nyakát eltakaró kendő viselését. A döntés egy nagyobb, hivatalosan „a nemzeti kulturális értékek védelméről”, illetve „a babona és szélsőségesség megelőzéséről” szóló törvénycsomag része, 35 különböző lépéssel igyekszik a tádzsik kormány visszaszorítani az iszlamizmust. Emomali Rahmon elnök vezetésével a 96 százalékban síita muszlim Tádzsikisztán az 1990-es évek óta igyekszik megbirkózni a muszlim szélsőségesekkel.
A mostani ambiciózus lépésre minden bizonnyal a moszkvai Crocus City Hall rendezvényközpont ellen márciusban elkövetett terrortámadás szolgáltatta az apropót, melynek letartóztatott tettesei tádzsik állampolgárok voltak.
Rahmon kormánya az iszlamizmust mint Afganisztán, Irán és Észak-Pakisztán felől érkező külföldi hatást igyekszik keretezni, ennek megfelelően hivatalosan a hidzsábot is azért tiltották be, mert az „a nemzeti kultúrától idegen ruházat”. Helyette a nőknek a hagyományos tádzsik viselet hordását javasolják. A hidzsábot nem csak hordani lesz tilos, de importálni, eladni és reklámozni is. A törvény érint más hagyományos muszlim ruhadarabokat, sőt, muszlim szokásokat is – például az eidit, melynek keretében a böjt megtörésének ünnepe (Eid al-Fitr) és az áldozati ünnep (Eid al-Adha), a böjt (Eid), valamint a perzsa újév (nowruz) alatt a gyermekek házról házra járnak pénzt kéregetve.
A tilalmat megszegőgre kiszabható büntetéseket tádzsik pénztárcához mérve igencsak borsosra hangolták:
egyszerű állampolgárok 280 ezer forintnyi, kormányzati alkalmazottak és vallási személyek viszont kétmillió forintnyi tádzsik szomot fizetnek majd, ha vétenek a törvény ellen.
Kevésbé kemény eszközökkel a tádzsik kormány már korábban is küzdött a hidzsáb ellen, 2017-ben például automatizált telefonhívásos kampányt indítottak a hidzsáb viselésének visszaszorításáért a tádzsik nők körében, 2018-ban pedig kiadtak egy kézikönyvet a nők számára javasolt ruházatról. Ebben rögzítették, hogy a tádzsik hagyomány a színes fejkendő viselését csak tarkón csomózva, az arcot és a nyakat nem takarva engedi. 2009 óta a hidzsábot egyébként közintézményekben tilos hordani. De nem csak a hölgyeket érinti a törvény szigora: bár a muszlim férfiak körében megszokott hosszú szakáll nem tilos az országban, számos beszámoló szól arról, hogy a rendőrség időnként kényszerborotválást hajt végre az ország túlzottan dús arcszőrzetű állampolgárai körében, mivel a hosszú szakállt a vallási szélsőségesség jelének tekintik.
2011 óta emellett büntetésre számíthatnak azok a szülők is, akik külföldi vallási iskolákba küldik gyermekeiket.
Ezzel – illetve a 18 éven aluliak vallási intézményekbe való belépésének engedélyhez kötésével – igyekeznek megakadályozni, hogy az ország reménytelen helyzetben lévő fiatalsága az iszlamizmusban lásson potenciált. A mecsetek ellenőrzése emellett folyamatos, 2017-ben például 1938 darabot zárt be a Tádzsikisztáni Vallási Ügyek Bizottsága.
Rahmon elnök 1997-ben, a tádzsik polgárháború lezárultakor a Tádzsikisztáni Iszlám Újjászületés Pártjával (HNIT) együttműködve kormányozta az országot, és tett is nekik jelentős engedményeket – ugyanakkor a HNIT-et 2015-ben betiltották és terrorszervezetnek nyilvánították egy puccskísérlet után, mellyel kapcsolatban máig nem tisztázott, nem önpuccs történt-e véletlenül.
A hidzsáb Nyugat-Európa számos, jelentős muszlim bevándorlással érintett országában is kampánytéma lett,
de ilyen szigorú lépésre, mint a muszlim Tádzsikisztán, semelyik másik ország nem szánta el magát;
egyedül a hollandiai választás győztese, Geert Wilders javasolta még ellenzékből a hidzsábtilalom bevezetését a Korán betiltásával együtt. Franciaország és Ausztria mindenféle, vallási kötődést kifejező ruhadarabot kitiltott az általános- és középiskoláiból, Olaszország 2009-ben betiltotta a burkinit, Németország, Belgium, Norvégia és Bulgária iskoláiban és közintézményeiben pedig az arcot eltakaró muszlim női viselet, a burka viselése tilos. A burkát és hidzsábot szekularizálódó muszlim országok is kitiltották már közintézményeikből, ez történt például Tunéziában, Koszovóban, Azerbajdzsánban, Kazahsztánban és Kirgizisztánban is.