Nagy bajban a székelyföldi Szent Anna-tó, sürgős beavatkozásra lenne szükség

2024. június 06. 08:34

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke arra kérte a környezetvédelmi minisztériumot, hogy vegyen részt a probléma orvoslásában.

2024. június 06. 08:34

Nyitókép: Képernyőfotó

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke nemrég megkongatta a vészharangot, ugyanis veszélybe került a Szent Anna-tó egy invazív halfaj elszaporodása miatt. Szerdai sajtótájékoztatóján arra kérte a környezetvédelmi minisztériumot, hogy vegyen részt a probléma orvoslásában –számolt be a maszol.ro.

A portál idézve az Agerpres hírügynökséget arról is írt, hogy a megyei önkormányzat, együttműködve Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, a Pro Szent Anna Egyesülettel, a lázárfalvi Szent Anna Közbirtokossággal évek óta saját forrásból finanszírozott olyan tanulmányokat, amelyek alapján döntéseket lehetne hozni a Szent Anna-tó vízminőségének javítására.

Borboly felidézte, hogy a környezetvédelmi minisztérium számos megkeresés ellenére sem tett lépéseket a probléma megoldása érdekében, ezért felszólította, hogy 

vegyen részt a tó megmentésére „életképes megoldások” keresésében, 

és írjanak alá partnerségi megállapodást a helyi intézményekkel és szervezetekkel.

Az 1950-es évekre nyúlnak vissza a vízminőségi problémák

A sajtótájékoztatón részt vett Dósa Levente, a Pro Szent Anna Egyesület igazgatója kifejtette, hogy a vízminőségi problémák az 1950-es évekre nyúlnak vissza, amikor megkezdődött a tömegturizmus. Az igazgató rámutatott, hogy a fő problémát az infrastruktúra hiánya és a tó körüli földhasználat okozta, az emberi szerves anyagok pedig elősegítették egy bizonyos algafajta elszaporodását.

Az utóbbi években pedig megnőtt az ezüstkárász állomány is. Az invazív halfaj a zooplanktonokat fogyasztja, amelyek korábban a vizet szűrték és algákkal táplálkoztak.

„Az algáknak lényegében már nincs természetes ellenségük, és a tónak már nincs meg a képessége arra, hogy évről évre, évtizedről évtizedre regenerálódjon, és a degradáció, az entrofizáció folyamatában vagyunk” – hangsúlyozta Dósa Levente.

Az egyesület igazgatója azt is ismertette, hogy a Szent Anna-tó az állam tulajdona, román vízügyi hatóság kezeli, az általa vezetett egyesületnek pedig nincs jogi felhatalmazása a beavatkozásra – idézte a lap.

 

Összesen 109 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csapláros
2024. június 06. 10:18
Nincs más, hatóságilag le kell zárni a tavat és a környékét. Kitiltani onnan és a környékéről, mint puffer zónából mindent és mindenkit azzal, hogy az eutrofizálódott tó az emberre veszélyes. Engedéllyel, kutatók, azok mehetnek...dolgozni... Saját hatáskörben pedig el lehetne kezdeni megtisztítani a tó környékét minden oda nem való építménytől. Majd terveket kell készíttetni, ahogy a Balatonnál készült: 1. a szennyvíz, esővíz elvezetése a tó vízgyűjtőjén kívülre. 2. felelős erdő- és rétgazdálkodás. Azután vagy beszáll a román állam, vagy nem.
Welszibard
2024. június 06. 09:24
"Szóval a románok ezt IS elbaszták..." Nem a románok, hanem a tömegturizmus. Miért nem olvassa el a cikket? Világjelenség, hogy a turizmusban látják sokan az arannytojást tojó tyúkot és a meggazdagodás lehetőségét. Szaporodnak a lakossági tömegtüntetések és tiltakozások az invazívan tóduló, sáskajáráshoz hasonló tömegturizmus negatív hatásai ellen Velencében, a Kanári szigeteken. az ausztriai Hallstatt-ban, stb. Ahol megjelenik a tömeg, ott pillanatokon belül kezdik átalakítani és tönkre tenni a természeti környezetet.
pipa89
2024. június 06. 09:23
Javaslom, hogy vonják be a balatoni víz-és halgazdálkodás szakmai tapasztalatait, no meg a vulkanológusokat a probléma megoldásába, mert az sem mindegy, hogy mit tekintünk eredeti állapotnak. Minden segítséget meg kell adni a román szakhatóságoknak, ha kell a kormánynak, hogy meg tudjuk védeni Erdély és Székelyföld természeti kincseit. Ebben együtt kell működnünk velük!
tikkadt-szocske
2024. június 06. 09:12 Szerkesztve
A Szt. Anna tóra régebb ( 90 - es évekig ) nem volt szabad még kocsival se lemenni. Fent , a kempingben sátoroztál, aztán lemehettél gyalog fürdeni a tóhoz. Anna- napkor óriási székely bulik voltak arrfelé. Aztán megjelentek a bukaresti Mitikák, akik kikérték maguknak, hogy az ős dák földön ne oda és addig autókázzanak ahová és ameddig akarnak. Így a tó környéke szépen lassan egy balkáni zsibvásárra kezdett hasonlítani. Az algák csak később támadtak.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!