Emberi maradványokat találtak a világ legrégebbi borában
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/06/LvXCA2o9AetHDaXkCMzOCMeLISIYfKQcrtSIKWtV9Pk/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2I3YjgyYWJiNTc3MzRhYmZhOWM0MzdmYzBkNTU1NDc5.jpg)
Új értelmet nyert a „testes bor” kifejezés.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/06/LvXCA2o9AetHDaXkCMzOCMeLISIYfKQcrtSIKWtV9Pk/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2I3YjgyYWJiNTc3MzRhYmZhOWM0MzdmYzBkNTU1NDc5.jpg)
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke arra kérte a környezetvédelmi minisztériumot, hogy vegyen részt a probléma orvoslásában.
Nyitókép: Képernyőfotó
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke nemrég megkongatta a vészharangot, ugyanis veszélybe került a Szent Anna-tó egy invazív halfaj elszaporodása miatt. Szerdai sajtótájékoztatóján arra kérte a környezetvédelmi minisztériumot, hogy vegyen részt a probléma orvoslásában –számolt be a maszol.ro.
A portál idézve az Agerpres hírügynökséget arról is írt, hogy a megyei önkormányzat, együttműködve Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, a Pro Szent Anna Egyesülettel, a lázárfalvi Szent Anna Közbirtokossággal évek óta saját forrásból finanszírozott olyan tanulmányokat, amelyek alapján döntéseket lehetne hozni a Szent Anna-tó vízminőségének javítására.
Borboly felidézte, hogy a környezetvédelmi minisztérium számos megkeresés ellenére sem tett lépéseket a probléma megoldása érdekében, ezért felszólította, hogy
vegyen részt a tó megmentésére „életképes megoldások” keresésében,
és írjanak alá partnerségi megállapodást a helyi intézményekkel és szervezetekkel.
A sajtótájékoztatón részt vett Dósa Levente, a Pro Szent Anna Egyesület igazgatója kifejtette, hogy a vízminőségi problémák az 1950-es évekre nyúlnak vissza, amikor megkezdődött a tömegturizmus. Az igazgató rámutatott, hogy a fő problémát az infrastruktúra hiánya és a tó körüli földhasználat okozta, az emberi szerves anyagok pedig elősegítették egy bizonyos algafajta elszaporodását.
Az utóbbi években pedig megnőtt az ezüstkárász állomány is. Az invazív halfaj a zooplanktonokat fogyasztja, amelyek korábban a vizet szűrték és algákkal táplálkoztak.
„Az algáknak lényegében már nincs természetes ellenségük, és a tónak már nincs meg a képessége arra, hogy évről évre, évtizedről évtizedre regenerálódjon, és a degradáció, az entrofizáció folyamatában vagyunk” – hangsúlyozta Dósa Levente.
Az egyesület igazgatója azt is ismertette, hogy a Szent Anna-tó az állam tulajdona, román vízügyi hatóság kezeli, az általa vezetett egyesületnek pedig nincs jogi felhatalmazása a beavatkozásra – idézte a lap.