Az MCC által készített tanulmány azt vizsgálta, hogy az Európai Néppárt (EPP) a migrációs és menekültügyi paktummal, az európai zöld megállapodással, a jogállamisággal és a kereskedelemmel kapcsolatban mennyire képviselte a jobboldali értékeket.
Kép forrása: Kathrin Lauer/Getty Images
Az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének friss, „Az Európai Néppárt: jobbközép vagy balközép?” című tanulmánya a legnagyobb európai pártcsalád szavazásait vizsgálta az Európai Parlamentben, a legfontosabb európai ügyek kapcsán. A tanulmányt Rodrigo Ballester, Yann Caspar, és Damille Devenyi készítették, akik az MCC kötelékében foglalkoznak az európai uniós politikai folyamatokkal.
A tanulmány a 2019 és 2024 között időszakot öleli fel, és négy fő politikai területre összpontosít: a migrációs és menekültügyi paktumra, az európai zöld megállapodásra, a jogállamisági intézkedésekre és a kereskedelmi megállapodásokra.
A migrációs ügyekben a Néppárt lehetővé tette, hogy a baloldali frakcióknak (az S&D, Zöldek, Renew és a Baloldal) megfelelő jogszabályokat fogadjon el az Európai Parlament. Ezekben a kérdésekben az EPP parlamenti képviselői átlagosan 84%-os aránnyal szavaztak együtt az európai baloldal által is támogatott 14 jogszabály kapcsán.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ezekkel az új tagokkal a néppárti képviselőcsoport megerősíti pozícióját, amely messze a legerősebb képviselőcsoport az Európai Parlamentben” – írta az Európai Néppárt a hivatalos közleményében.
Az Európai Zöld Megállapodás kapcsán is hasonló tendenciákat láthatunk, ahol a Néppárt az összesen benyújtott jogszabály-javaslatok 90%-át elfogadta, 39 alkalommal együtt szavazva az S&D-vel és a Renew-vel, valamint sokszor a Zöldekkel is.
A jogállamisági kérdésekben kiemelendő, hogy a Néppárt minden alkalommal együtt szavazott a teljes európai baloldallal a Magyarország és Lengyelország elleni határozatok esetében, a képviselőcsoporton belüli 83%-os támogatottság mellett. Az ECR és az ID ezeken a szavazásokon döntően hazánk és Lengyelország mellett szavaztak, a baloldallal szemben.
A kereskedelmi kérdésekben is megállapítható az, hogy a Néppárt leginkább az S&D és a Renew támogatásával tudott jogszabályokat elfogadni, habár ez esetben sokszor az ECR és más jobboldali képviselők szavazataira is számíthattak.
Az elemzett négy területen a tanulmány szerint a Néppárt, az S&D, a Renew és a Greens/EFA az összesen elfogadott 86 jogszabályból 62 alkalommal, azaz 72%-os aránnyal szavaztak együtt.
Az Európai Néppárt a migrációs és menekültügyi paktumban vizsgált jogszabályok 100%-át jóváhagyta, 90%-ot az európai zöld megállapodásból, 100%-át a Magyarország és Lengyelország elleni határozatokból, és a kereskedelmi megállapodások 100%-át.
Összegezve, a kutatás megállapítja, hogy az EPP szavazási mintái azt mutatják, hogy bár a párt hivatalosan jobbközépnek vallja magát, szavazási szokásai gyakran egybeesnek a baloldali és liberális pártokkal.
Magyarország Németország és Lengyelország mellett már most az egyik legnagyobb európai gyártókapacitással büszkélkedhet az akkumulátoriparban – ismertette az Energiaügyi Minisztérium.
A politológus a Népszava cikke kapcsán megjegyezte, „az EU döntéshozatali súlypontja úgy mozdult el jobbra, hogy Orbánhoz csak a politika tartalma közeledett”.
A fideszes EP-képviselő szerint a Tisza Párt elnöke csak adathalászatra használta a mandátumáról való szavazást.
A rezsicsökkentés évek óta biztosítja, hogy a magyar családok Európában a legalacsonyabb energiaárakat fizessék.
„Összenő, ami összetartozik” – mutatott rá a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Az ukránok állítják, fordulat következhet az információk hatására.
Felújítás miatt jövőre leáll a Duna Plaza, amely 2028-ban 50 ezer négyzetméteren nyit újra.
