A fölényesen megnyert választások után megalakult az új, jobboldali kormány Szkopjéban.
Nyitóképen: Hristijan Mickoski új miniszterelnök (fotó: Robert ATANASOVSKI / AFP)
Parlamenti és elnökválasztást is tartottak Észak-Macedóniában tavasszal. A választások eredményeként most megalakult a jobboldali kormány – ami egy oldalon áll a frissiben megválasztott jobboldali elnökkel is. A baloldal évei után tehát
teljes jobboldali fordulat jött a geopolitikai érdekek ütközőpontjában fekvő, sokat látott balkáni országban.
Nem volt egyszerű útja a 21. századba a Jugoszláviából 1991-ben kivált Észak-Macedóniának – még a neve is megváltozott ugye időközben. Az egykor szimplán Macedóniának hívott délszláv tagköztársaság eredeti neve a mai napig vörös posztó a déli nagy szomszéd Görögország szemében, és ugyan 2019-ben áterőltették az Észak-Macedónia nevet, a névvita a mai napig nem zárult le teljesen, sem a változtatást ellenző macedón erők, sem a görögök részéről. Aztán ott van Bulgária, amellyel heves identitáspolitikai vitákat vívnak régóta. A bolgárok hagyományosan egyszerűen bolgárnak tartják a macedónokat, akik viszont kikérik ezt maguknak, és dacosan építik saját, egészen Nagy Sándorig visszanyúlni kívánó macedón identitásukat és imázsukat – többek között Szkopje belvárosát is neoklasszicistának szánt, fehér márványépületekkel és szobrokkal rakták tele, hogy világvárosi és történelmi fényt adjanak a fővárosuknak.
És ott vannak még az albánok is a másik irányban: Észak-Macedónia lakosságának alig 58 százaléka macedón, 24 százaléka viszont albán. Érzékeny az etnikumok egymás mellett élése az országban, amelynek még az északi szomszéd Szerbiával a legharmonikusabb a viszonya. A macedónok őket tartják a legbarátságosabb szomszédnak, miközben az is tény, hogy 1991-ben az ő kiválásuk volt az egyetlen, ami nem fordult háborúskodásba Belgrád részéről.
A zűrös szomszédságpolitika mellett a belpolitika is folyamatosan forrponton van, hiszen
nyugatosok és keletesek, jobbosok és balosok, progresszívek és konzervatívok két ellentétes irányba húznák-vonnák az országot,
ami jellemző a peremországok belpolitikáira.
Magyarországi tartózkodása révén hazánkban is ismertté vált Nikola Gruevszki neve: a jobboldali politikus 2006 és 2016 között tíz éven át vezette az országot, majd lemondott, 2018-ban pedig korrupciós vádak nyomán két év börtönre ítélték. Gruevszki azóta Magyarországon él politikai menekültként.
A 2020-as választást aztán minimális előnnyel a baloldal nyerte meg Zoran Zaev vezetésével, aki addigra miniszterelnökként keresztülvitte az ország nevének megváltoztatását Észak-Macedóniára. Ez hozzájárult ahhoz, hogy az ország 2020 márciusában csatlakozhasson a NATO-hoz, még egy taggal bővítve az atlanti védelmi szövetséget a balkáni országok sokaságában. Zaev aztán az albánok pártjával szövetségben kormányt tudott alakítani. Vezetése nem tartott sokáig: 2021 végén lemondott pozíciójából, a heves politikai viták viszont ezután is folytatódtak.
Az ellenzékbe szorult jobboldal korrupcióval vádolta a kormányzó baloldalt,
amely ezen túlmenően az EU-ba való belépést elősegítendő el akarta ismerni az észak-macedón alkotmányban a helyi bolgár kisebbség létét – ami viszont megint csak a jobboldal heves ellenállásába ütközött, Bulgáriával szembeni „kapitulációval” vádolták a baloldalt. Az Észak-Macedóniát is sújtó balkáni migrációs hullámok is a jobboldal malmára hajtották a vizet.
Így érkeztünk el a 2024 áprilisi és májusi választásokhoz. Az elnökválasztás két fordulója a jobboldal által támogatott Gordana Siljanovska győzelmét hozta, aki a szavazatok közel 70 százalékát megszerezve ütötte ki a hivatalban lévő elnököt, Stevo Pendarovskit.
A lendület kitartott a májusi parlamenti választáson is, ahol
a jobboldali Te Macedóniád pártszövetség több mint 44 százalékot szerzett,
a széttördelt ellenzék pártjai pedig 5 és 15 százalék közötti eredményeket tudtak csak elérni.
A korrupcióval és a migrációval szembeni fellépésen túl a választáson győztes jobboldal tömeges munkahelyteremtést és az infláció letörését ígéri a választóknak. Adócsökkentéseket, bér- és nyugdíjemeléseket, új beruházásokat is megígértek a kampány során.
Hristijan Mickoskinak, az új miniszterelnöknek fel kell kötnie a felkötnivalót, hogy a mostani turbulens geopolitikai és világgazdasági helyzetben – miközben fiatal és aktív macedón dolgozók tömegei vándorolnak ki Nyugat-Európába – minden ígéretét beválthassa az őt nagy fölénnyel vezetői székbe emelő szavazók felé.
Mivel Mickoski első miniszterelnöki beszédében
több alkalommal is szimplán Macedóniának hívta hazáját,
felkészülhetünk az újabb bel- és külpolitikai konfliktusokra a NATO-ban már bent lévő, az EU-ba pedig belépni szándékozó balkáni ország kapcsán.
Átszabta az USA politikai térképét Donald Trump. A Republikánus Párt ma sokszínűbb, mint valaha, a protestáns keresztényektől a latinó és fekete munkásosztályig bővült a konzervatív tábor. Társadalmi körképünk a változó Egyesült Államokról.
Megint ki fog derülni: Magyarországnak és a jobboldalnak nem igaza van, hanem igaza lesz.
A Nyugat-Balkán integrációja nemcsak Magyarország, hanem az egész EU számára is gazdasági, biztonsági és geopolitikai előnyökkel jár.
Rövidesen mindenre fény derül.
Az olasz kormányfő az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnököt jelölné.
A Politico májusi cikke szemléletesen ábrázolta azon uniós államokat, melyekben előre tört, vagy hatalmon van a jobboldal.
Advent idején elindulnak a magyarok a városka felé, ugyanis a Magas-Tátra ölelésében megbúvó település még hóval és igazi téllel kecseg teti az odalátogatókat. Csender Levente írása.
Donald Trump techmilliárdos szövetségese egy X-posztban azt állította, hogy a közösségi oldal felhasználói tájékozottabbak a magdeburgi eseményekkel kapcsolatban, mint a német újságírók.
