Következő mérkőzések 
Miközben az EU nem is méltat minket válaszra Erasmus-ügyben, a magyar kormány új ösztöndíjprogramot indít el, amely lehetővé teszi magyar egyetemisták külföldön való tanulását.
A magyar egyetemek Erasmus programból való kizárása volt a téma az MCC konferenciáján, ahol többek között Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, illetve Rodrigo Ballester, a KIM miniszteri biztosa és az MCC Európai Tanulmányok Műhely vezetője is felszólaltak.
*
Fotó: MCC
A magyar felsőoktatás igenis versenyképes
Hankó többek között arról beszélt, hogy a magyar felsőoktatási modell fő pillére a rugalmasság, valamint a kutatói-, az oktatói és a szervezeti autonómia. Az államtitkár hozzátette, hogy az egyetemeket vizsgáló európai egyetemi szövetség, valamint az európai autonómiaértékelő rendszer csak az állami fenntartású egyetemeket vizsgálja, így megállapításai nem értelmezhetők. Azonban ha az új magyar modellt valóságában értékelnék, akkor látnák, hogy az autonóm, rugalmas, teljesítményalapú és értékorientált, a nemzetközi autonómia követelményeknek is megfelel, s végül finanszírozási modellje a kutatásra, az oktatásra koncentrál.
Hankó a rendszer eredményeiről szólva elmondta:
jelenleg 12 magyar egyetemet soroltak be a világ legjobb egyetemeit magába foglaló felső öt százalékba,
amelyek közül egy már a legjobb egy százalékba is beletartozik. További fontos eredmény, hogy a magyar tudományos publikációk száma nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is emelkedik, és a vállalati, valamint szabadalmi bevételek ezzel párhuzamosan szintén növekedést mutatnak. Az államtitkár szerint Brüsszel világosan politikai okokból zárt ki a programból 200 ezer magyar diákot és 20 ezer oktatót. A magyar fél természetesen tárgyalni próbál a kérdésről, de az ebben a tárgyban elküldött utolsó hivatalos levelére fél éve várja a választ.
Brüsszel újabb támadásra készül
Hankó szerint Brüsszel ezen kívül arra készül, hogy magyar rektorokat és professzorokat zárjon ki a kuratóriumokból, a kuratórium tagok jelelölésébe pedig nemzetközi nem kormányzati szervezeteket (NGO) vonjon be. Magyarország ezt természetesen nem fogadja el és tiltakozni fog ellene, mivel egy ilyen lépés teljesen ellentmondana az egyetemi autonómiának , az eddig vallott alapértékeknek - hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette:
a magyar kormány közben 10 milliárd forintos kerettel elindította a Pannónia nemzetközi ösztöndíjprogramot, amely 8 ezer magyar és külföldi egyetemistának teszi lehetővé a részvételt külföldi részképzésekben.
További 200 hallgató pedig kiemelt támogatást kap, hogy a legkiválóbb egyetemekre jusson el. Kiemelte, hogy a programban részt vevők szemben az erasmusos diákokkal a Pannónia Programban teljes kreditelismerésben részesülnek. A Horizont program helyett pedig HU-rizont névvel nemzetközi tudományos programot is elindítottak. Hankó kiemelte: ebben a modellváltó egyetemek alakíthatnak ki tudományos együttműködést neves külföldi egyetemekkel úgy, hogy a kutatók munkabérét is a program fedezi, mert mint mondta, "nem hagyjuk, hogy Brüsszel politikai okokból, igaztalan módon próbálja meg szétválasztani egymástól az együttműködni kívánó egyetemi hallgatókat, tudományos kutatókat és oktatókat".
Az orosz diákoknak könnyebb az EU-ban tanulniuk, mint a magyaroknak
Rodrigo Ballester ezt követően arról beszélt, hogy a tudományos élet természetesen nem állt meg Magyarországon. A miniszteri biztos nem vitatta, hogy az Erasmus az EU egyik legnagyobb sikere, hiszen az elmúlt 30 évben 10 millióan vettek részt rajta.
Most viszont 21 magyar egyetem hallgatóit zárták ki a programból. Magyarországon vannak privát, egyházi és állami egyetemek, de csak azon egyetemeket zárták ki, melyek részt vettek az egyetemi modellváltásban. Az egész vita alapja tehát az, hogy meg akarják büntetni Magyarországot. Mint Ballester kiemelte, a modellváltás nem volt kötelező, eleve ez az oka annak, hogy vannak olyan egyetemek, melyek végül kimaradtak belőle, a döntés önkéntes volt. Viszont így a magyar kormánynak lehetősége van arra, hogy a modellváltáson keresztül EU-s viszonylatban az egyik, a felsőoktatásra legtöbbet költő állam legyen GDP-arányosan.
Ballester rámutatott, hogy
jelenleg az orosz egyetemistáknak könnyebb az EU más országaiban ösztöndíjat kapniuk, mint a magyaroknak.
Mint jelezte, egyáltalán nincsen ellene, hogy orosz diákok tanuljanak az EU-ban, pusztán azt kívánta aláhúzni, hogy jelenleg a magyar diákokat jobban diszkriminálják az EU-ban, mint az oroszokat. Végső soron ez a mozgás szabadságával is szemben áll, mely az EU egyik alapvető értéke – jelentette ki a miniszteri biztos.
A konferencián továbbá felszólaltak magyar egyetemek vezetői és volt erasmusos hallgatók is, akik kritizálták a magyar diákok kizárását az EU-s ösztöndíjprogramból.
És ha ehhez hozzátesszük, hogy „a hazaárulás politikailag nem kifizetődő” jeligére kiesett a Momentum is, akkor kell még valamit mondanom, Ildikó? Szánthó Miklós írása.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
A nemzet fogalma nem fizikai, hanem kulturális vonatkozású.
A tárcavezető szerint a Lengyelországgal történtek azt bizonyítják, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz.
Az önkormányzati választási eredmény azt vetíti előre, hogy októbertől szinte képtelenség lesz irányítani és működtetni a fővárost. A kormány szerint a csődhelyzet réme is fenyeget Budapesten.
Hargitay András, a magyar úszósport első világbajnoka többek között arról mesél, mi mindent köszönhet Széchy Tamásnak, hogy miként éli meg az olimpiai bajnoki cím hiányát, elárulja azt is, ki ma a kedvence, és mit gondol a Milák-jelenségről.
A várt 4 milliárd eurós közvetlen turisztikai bevétel és a legalább ilyen fontos közvetett hatások igen jól jönnek a bajban lévő német gazdaságnak.
