Az Európai Tanács elnöke szerint a Bizottság sokszor kettős mércét alkalmaz.
Nyitókép: Hans Lucas / AFP
Az EU szerződései kifejezetten előírják, hogy az Európai Bizottság „pártatlan” legyen, amit az unió végrehajtó testülete nem mindig követett – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke több európai médiának, köztük az Euractivnak is.
Az EU hatékonysága érdekében a Bizottság pártatlanságának abszolút prioritást kell élveznie – mondta Michel újságíróknak Brüsszelben, utalva az EU-szerződés 17. cikkére. Ahogy a lap megjegyzi:
mindezzel implicit módon kritizálta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság hivatalban lévő elnökének munkáját.
Az elmúlt öt évben az EU-tagállamok von der Leyent többször is hatáskör-túllépéssel vádolták, amikor figyelmen kívül hagyva a nemzeti kormányok számos szakpolitikai döntéseit, például az energiaárakra vonatkozó javaslatait. Utalást tett továbbá a gázai háborúval kapcsolatos ellentmondásos és inkoherens álláspontjára, ami az unió hitelességét aláásta a térségben.
„Olyan nehézséggel szembesültünk hogy a Bizottság álláspontja nem volt pártatlan, így nem volt összhangban sem a nemzetközi humanitárius elvárásokkal, sem a nemzetközi joggal” – mondta Michel.
Éppen ezért fennáll „a kockázata annak, hogy ezeket a hibákat azok fogják kihasználni, akik az EU további integrációja ellen küzdenek” – tette hozzá.
Michel szerint ez
egyre nagyobb aggodalomra ad okot – különösen nemzetközi szintéren – hisz azzal fognak vádolni bennünket, hogy kettős mércét alkalmazunk.
így Oroszország, Irán és Kína, amely országok kulturális és politikai csatát vívnak az unió ellen a nemzetközi közösségben, azt a benyomást fogják kelteni, hogy az EU nem következetes – fogalmazta meg aggodalmát a Tanács elnöke.
Különösen a gázai politikát illetően volt átpolitizált a Bizottság állápontja
– emelte ki Michel.
A lap beszámolója szerint az elnök azt is világossá tette, hogy
nem támogatja az EU-szerződések rövid vagy középtávú reformját.
Hónapok óta napirenddel van ugynis az a terv, hogy potenciálisan újragondolják az uniós szerződéseket, így több EU-tagország, köztük Franciaország és Németország is javaslatokat fogalmazott meg a döntéshozatal hatékonyabbá tétele érdekében.
„Beszélünk az EU vezetőivel (…), hogy mit tehetünk a Lisszaboni Szerződés alapján, ami sokkal hatékonyabbá tehet bennünket – és ezzel kell kezdenünk, mielőtt kinyitnánk a Pandora szelencéjét” – zárta Michel.
Emily O’Reilly tizenegy éven át töltötte be az ombudsmani tisztséget, amelynek során az átláthatóság és az összeférhetetlenség ellenőrzése volt a fő feladata.
„Nem volt vicc, amit az elnökség elején elmondtunk: Tegyük Európát újra naggyá, ez az útja a versenyképességnek és a túlélésnek” – mondta Orbán Viktor.
Egy Schengen ide, egy EU-csatlakozási lendítés oda, nem mondhatjuk, hogy hazánk nem állt volna ki a térségért. Sőt, négy ország is nagyon hálás lehet. Összeszedtük, kik és miért!
Több országba is ellátogat Orbán Viktor, fontos tárgyalásokat folytat a kormányfő.
A Mark Rutte NATO-főtitkár által összehívott találkozón az előzetes információk szerint szó lesz még az esetleges tűzszünet esetén felvetődő biztonsági garanciákról, ezzel összefüggésben pedig a nemzetközi békefenntartó erők ukrajnai telepítésének lehetőségéről.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Név szerint mindig más, mint név nélkül.
Az egység állítólagos tevékenységéről egy parlamenti vizsgálóbizottság tájékoztatást adott a védelmi minisztériumnak, de „nem történt semmi”.
