Árad a TISZA, fenekestül felfordul az ellenzéki térfél, de a fideszes kétharmad örök – legalábbis egyelőre így tűnik

Nyitókép: MTI / Hegedüs Róbert 

Bizonyára sokan emlékeznek arra a médiatörténeti jelentőségű jelenetre, amikor Havas Henrik műsorvezetőként magából kikelve üvöltözött vendégével, G. Fodor Gábor politikai gondolkodóval. S hogy mi volt a szokásosnál is nagyobb centrifugális erővel saját maga körül forgó médiamunkás dühkitörésének oka? Válaszolunk egy törtszámmal: kétharmad. Ez a matematikai kifejezés nagyjából a 2014-es országgyűlési választás után vált vörös posztóvá a balliberális értelmiség és médiaelit szemében. Ez alkalommal alakíthatott ugyanis másodszor olyan kormányt Orbán Viktor, amely a parlamenti patkó kétharmadának támogatását élvezte.

Mintha 2014-et írnánk

A Fidesz–KDNP listája a 2014-es országgyűlési választás alkalmával 2,142 millió szavazatot kapott, ami az összes listás voks több mint 45 százaléka volt. A második helyre a Mesterházy Attila MSZP-elnök vezette lista futott be, amely a szocialisták, a Bajnai Gordon-féle Együtt, az örök oldalkocsi – nevéből azóta a Magyarországot már elhagyó – Párbeszéd Magyarországért és a Gyurcsány Ferenc alapította DK közös lajstroma volt. Ez a konglomerátum 1,289 millió szavazatot gyűjtött be, ami megközelítőleg 26 százalékot jelentett. A dobogó harmadik fokára a nemzeti radikálisok állhattak fel, akik akkoriban Jobbik néven futottak. Vona Gáborék listája 1,017 millió szavazatot kapott, az ikszek majdnem 21 százaléka az ő logójuk mellé került. Bejutott még a parlamentbe a Schiffer András vezette LMP majdnem 269 ezer szavazattal, éppen átlépve az 5 százalékos küszöböt.

A csata képe ismerős, a vasárnapi európai parlamenti választáson megütköző seregtestek erőviszonyai kísértetiesen hasonlítanak. Adva van egy domináns párt, amelyet a második és a harmadik legnagyobb erő meg sem tudott szorongatni, és van még egy kisebb csapat, amely az óriás és az azt ostromló két középerő körül portyázik. A különbség annyi, hogy mára két középerő helyett egy maradt, a Tisza Párt, és úgy tűnik, a portyázó különítményből kettő lett: az MSZP–P–DK és a Mi Hazánk.

Az EP-választáson a Fidesz–KDNP által elért 44,61 százalékos eredmény közel olyan, mint a 2014-es országgyűlési választáson. A Tisza Párt majdnem 30 százalékot szerzett, a DK–MSZP–Párbeszéd-Zöldek 8 százalékot, a Mi Hazánk majdnem 7-et. A Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 4 százalék alatt teljesített, s ezzel nem tud egy képviselőt sem küldeni az EP-be.

Most is meglenne a Fidesz-kétharmad

Át lehet ezt az eredményt váltani egyáltalán országgyűlési választási eredményekre? Ugyan már! – szólhat az érthető szkepszissel megfogalmazott kérdés. A válaszunk az, hogy igen. Vagyis a válasz a szakértőké, mi csak tolmácsoljuk a Nézőpont Intézet elemzésének eredményeit. A kutató-elemző szervezet hétfőn megjelent tanulmányában modellezte a mostani EP-választás alapján, mi történt volna egy ugyanilyen eredményű országgyűlési választáson. Újra előkerül a vörös posztó, a Nézőpont ugyanis úgy számolt, a Fidesz–KDNP egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumok kétharmadát is megszerezhette volna.

„Az európai parlamenti választásokat tisztán arányos választási rendszerben tartják, ezért a kormánypártok ebben elért eredménye a többségi elemeket is vegyítő országgyűlési választáson még nagyobb győzelmet jelentett volna. Az európai parlamenti választási eredmények országos egyéni választókerületekre bontott eredménye alapján a Fidesz–KDNP nemcsak a belföldi listás versenyt, de 96 országgyűlési egyéni választókerületi mandátumot is elnyert volna. Modellszámításunk során a pártok EP-listájára leadott szavazatokat duplikáltuk, s abból indultunk ki, hogy egyéniben is ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavaznak a polgárok, amelynek listájára, így az országos listáról kiosztott mandátumoknál a választó­kerületi töredékszavazatokat is figyelembe vettük. Ezek alapján a Fidesz–KDNP országos listáról 39, az egyéni választókerületekből pedig 96, összesen 135 országgyűlési képviselői hellyel számolhatott volna, ha június 9-én országgyűlési választásokat tartottak volna” – írja a Nézőpont Intézet.

A központ úgy kalkulált, az ellenzéki pártok a 2022-esnél is nagyobb vereséget szenvedtek volna. Ezt azzal magyarázta, hogy a külön listát állító szervezetek – feltételezve, hogy minden országgyűlési egyéni választókerületben külön jelöltet állítanak – az európai parlamenti választáson kapott szavazatok eloszlása alapján tíz egyéni választókerületben tudtak volna győzni. Listás eredményük és az egyéni választó­kerületi töredékszavazataik alapján a legnagyobb ellenzéki frakciót Magyar Péter pártja alakíthatná 22 százalékot jelentő 45 mandátummal, őt követné a jelenleg hárompárti Gyurcsány-koalíció 10 parlamenti székkel, a mandátumok 5 százalékával és a Mi Hazánk Mozgalom 4 százalékot kitevő 8 hellyel.

„Ezenfelül a 2018-as és 2022-es országgyűlési választási eredmények alapján 1 nemzetiségi mandátummal számoltunk, mellyel ha nem számolnánk a becslésünkben, nem lenne hatással a kormánypártok kétharmados parlamenti többségére” – tették hozzá az elemzést bemutató közleményben. Azok a pártok, amelyek nem jutottak be az Európai Parlamentbe, értelemszerűen az Országgyűlésben sem szereztek volna mandátumot.

Soha ennyi jobboldali nem szavazott EP-választáson

Hétfőn a Nézőpont Intézet és a Mandiner közösen tartott választásértékelő rendezvényt az európai parlamenti és önkormányzati megméretésről. A Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston Sámuel szerint nem történt nagy meglepetés, hiszen hasonló számokra lehetett számítani. Kiemelte, hogy a 45 százalékos eredmény a ciklus felénél hatalmas teljesítmény, nincs olyan erő, amely megközelítette volna a Fidesz–KDNP támogatottságát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormánypárt a mandátumok 52 százalékát gyűjtötte be az EP-választáson.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője azt emelte ki, hogy a Fidesz–KDNP érte el a legjobb eredményt a kontinentális Európában, és a kormánypártok abszolút többséget szereztek a választáson. Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója arra mutatott rá, soha ennyi jobb­oldali szavazó nem ment még el Magyarországon az EP-választásra, a kormánypártokra több mint 2 mil­lióan voksoltak.

„A máltai Munkáspártot leszámítva Európában messze ez a legnagyobb támogatottság, amit politikai szereplő kapott – értékelte az EP-választás eredményét a voksolás másnapján Orbán Viktor miniszterelnök az M1-nek adott interjúban. – Ilyen háborús időkben, ilyen nehéz körülmények között, egy gyötrelmes, háborús, inflációs évvel a hátunk mögött, egy jó gazdasági esélyeket teremtő növekedés megindítása előtt, ebben a helyzetben, azt mondom, 14 százalékot ráverni a másodikra tisztességes eredmény” – vélekedett a kormányfő.

Orbán Viktor azt is elárulta, amikor nekiindultak a választásnak, tudta, hogy a kormánypártoknak két ellenzéket kell majd legyőzniük, a régit és az újat, és végül legyőzték mindkettőt. A miniszterelnök azt is megjegyezte, egyetlen választásra sem emlékszik, amely könnyű lett volna, hiszen a győzelmet soha nem adják ingyen, keményen meg kell dolgozni érte. A beszélgetés végén egy hasonlattal élt: mint mondta, nincs olyan sportoló, aki mindig világcsúcsot úszik, de nincs Európában egyetlen párt sem, amely ne cserélne boldogan a magyar kormánypártokkal.