Át lehet váltani az EP-választási eredményt országgyűlési választási eredményekre? Nos, a válaszunk az, hogy igen.
Nyitókép: MTI / Hegedüs Róbert
Bizonyára sokan emlékeznek arra a médiatörténeti jelentőségű jelenetre, amikor Havas Henrik műsorvezetőként magából kikelve üvöltözött vendégével, G. Fodor Gábor politikai gondolkodóval. S hogy mi volt a szokásosnál is nagyobb centrifugális erővel saját maga körül forgó médiamunkás dühkitörésének oka? Válaszolunk egy törtszámmal: kétharmad. Ez a matematikai kifejezés nagyjából a 2014-es országgyűlési választás után vált vörös posztóvá a balliberális értelmiség és médiaelit szemében. Ez alkalommal alakíthatott ugyanis másodszor olyan kormányt Orbán Viktor, amely a parlamenti patkó kétharmadának támogatását élvezte.
A Fidesz–KDNP listája a 2014-es országgyűlési választás alkalmával 2,142 millió szavazatot kapott, ami az összes listás voks több mint 45 százaléka volt. A második helyre a Mesterházy Attila MSZP-elnök vezette lista futott be, amely a szocialisták, a Bajnai Gordon-féle Együtt, az örök oldalkocsi – nevéből azóta a Magyarországot már elhagyó – Párbeszéd Magyarországért és a Gyurcsány Ferenc alapította DK közös lajstroma volt. Ez a konglomerátum 1,289 millió szavazatot gyűjtött be, ami megközelítőleg 26 százalékot jelentett. A dobogó harmadik fokára a nemzeti radikálisok állhattak fel, akik akkoriban Jobbik néven futottak. Vona Gáborék listája 1,017 millió szavazatot kapott, az ikszek majdnem 21 százaléka az ő logójuk mellé került. Bejutott még a parlamentbe a Schiffer András vezette LMP majdnem 269 ezer szavazattal, éppen átlépve az 5 százalékos küszöböt.
A Nézőpont Intézet szerint az ellenzéki pártok a 2022-esnél is nagyobb vereséget szenvedtek volna”
A csata képe ismerős, a vasárnapi európai parlamenti választáson megütköző seregtestek erőviszonyai kísértetiesen hasonlítanak. Adva van egy domináns párt, amelyet a második és a harmadik legnagyobb erő meg sem tudott szorongatni, és van még egy kisebb csapat, amely az óriás és az azt ostromló két középerő körül portyázik. A különbség annyi, hogy mára két középerő helyett egy maradt, a Tisza Párt, és úgy tűnik, a portyázó különítményből kettő lett: az MSZP–P–DK és a Mi Hazánk.
Az EP-választáson a Fidesz–KDNP által elért 44,61 százalékos eredmény közel olyan, mint a 2014-es országgyűlési választáson. A Tisza Párt majdnem 30 százalékot szerzett, a DK–MSZP–Párbeszéd-Zöldek 8 százalékot, a Mi Hazánk majdnem 7-et. A Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 4 százalék alatt teljesített, s ezzel nem tud egy képviselőt sem küldeni az EP-be.
Át lehet ezt az eredményt váltani egyáltalán országgyűlési választási eredményekre? Ugyan már! – szólhat az érthető szkepszissel megfogalmazott kérdés. A válaszunk az, hogy igen. Vagyis a válasz a szakértőké, mi csak tolmácsoljuk a Nézőpont Intézet elemzésének eredményeit. A kutató-elemző szervezet hétfőn megjelent tanulmányában modellezte a mostani EP-választás alapján, mi történt volna egy ugyanilyen eredményű országgyűlési választáson. Újra előkerül a vörös posztó, a Nézőpont ugyanis úgy számolt, a Fidesz–KDNP egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumok kétharmadát is megszerezhette volna.
A Momentum nem tud képviselőt küldeni az EP-be”
„Az európai parlamenti választásokat tisztán arányos választási rendszerben tartják, ezért a kormánypártok ebben elért eredménye a többségi elemeket is vegyítő országgyűlési választáson még nagyobb győzelmet jelentett volna. Az európai parlamenti választási eredmények országos egyéni választókerületekre bontott eredménye alapján a Fidesz–KDNP nemcsak a belföldi listás versenyt, de 96 országgyűlési egyéni választókerületi mandátumot is elnyert volna. Modellszámításunk során a pártok EP-listájára leadott szavazatokat duplikáltuk, s abból indultunk ki, hogy egyéniben is ugyanannak a pártnak a jelöltjére szavaznak a polgárok, amelynek listájára, így az országos listáról kiosztott mandátumoknál a választókerületi töredékszavazatokat is figyelembe vettük. Ezek alapján a Fidesz–KDNP országos listáról 39, az egyéni választókerületekből pedig 96, összesen 135 országgyűlési képviselői hellyel számolhatott volna, ha június 9-én országgyűlési választásokat tartottak volna” – írja a Nézőpont Intézet.
A központ úgy kalkulált, az ellenzéki pártok a 2022-esnél is nagyobb vereséget szenvedtek volna. Ezt azzal magyarázta, hogy a külön listát állító szervezetek – feltételezve, hogy minden országgyűlési egyéni választókerületben külön jelöltet állítanak – az európai parlamenti választáson kapott szavazatok eloszlása alapján tíz egyéni választókerületben tudtak volna győzni. Listás eredményük és az egyéni választókerületi töredékszavazataik alapján a legnagyobb ellenzéki frakciót Magyar Péter pártja alakíthatná 22 százalékot jelentő 45 mandátummal, őt követné a jelenleg hárompárti Gyurcsány-koalíció 10 parlamenti székkel, a mandátumok 5 százalékával és a Mi Hazánk Mozgalom 4 százalékot kitevő 8 hellyel.
A Fidesz–KDNP egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumok kétharmadát is megszerezhette volna”
„Ezenfelül a 2018-as és 2022-es országgyűlési választási eredmények alapján 1 nemzetiségi mandátummal számoltunk, mellyel ha nem számolnánk a becslésünkben, nem lenne hatással a kormánypártok kétharmados parlamenti többségére” – tették hozzá az elemzést bemutató közleményben. Azok a pártok, amelyek nem jutottak be az Európai Parlamentbe, értelemszerűen az Országgyűlésben sem szereztek volna mandátumot.
Hétfőn a Nézőpont Intézet és a Mandiner közösen tartott választásértékelő rendezvényt az európai parlamenti és önkormányzati megméretésről. A Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston Sámuel szerint nem történt nagy meglepetés, hiszen hasonló számokra lehetett számítani. Kiemelte, hogy a 45 százalékos eredmény a ciklus felénél hatalmas teljesítmény, nincs olyan erő, amely megközelítette volna a Fidesz–KDNP támogatottságát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormánypárt a mandátumok 52 százalékát gyűjtötte be az EP-választáson.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője azt emelte ki, hogy a Fidesz–KDNP érte el a legjobb eredményt a kontinentális Európában, és a kormánypártok abszolút többséget szereztek a választáson. Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója arra mutatott rá, soha ennyi jobboldali szavazó nem ment még el Magyarországon az EP-választásra, a kormánypártokra több mint 2 millióan voksoltak.
„A máltai Munkáspártot leszámítva Európában messze ez a legnagyobb támogatottság, amit politikai szereplő kapott – értékelte az EP-választás eredményét a voksolás másnapján Orbán Viktor miniszterelnök az M1-nek adott interjúban. – Ilyen háborús időkben, ilyen nehéz körülmények között, egy gyötrelmes, háborús, inflációs évvel a hátunk mögött, egy jó gazdasági esélyeket teremtő növekedés megindítása előtt, ebben a helyzetben, azt mondom, 14 százalékot ráverni a másodikra tisztességes eredmény” – vélekedett a kormányfő.
Orbán Viktor azt is elárulta, amikor nekiindultak a választásnak, tudta, hogy a kormánypártoknak két ellenzéket kell majd legyőzniük, a régit és az újat, és végül legyőzték mindkettőt. A miniszterelnök azt is megjegyezte, egyetlen választásra sem emlékszik, amely könnyű lett volna, hiszen a győzelmet soha nem adják ingyen, keményen meg kell dolgozni érte. A beszélgetés végén egy hasonlattal élt: mint mondta, nincs olyan sportoló, aki mindig világcsúcsot úszik, de nincs Európában egyetlen párt sem, amely ne cserélne boldogan a magyar kormánypártokkal.
Másodjára is megszűnhet az SZDSZ
„Húszévesz asz eszdéessz” – terjedt el újra Fábry Sándor híres mondata 2017 környékén a Momentum feltűnésének hatására. A liberális párt EP-választási vereségével kapcsolatban a már régen nem létező szabad demokratákkal való párhuzam jutott eszébe a Mandiner és a Nézőpont közös rendezvényén Szánthó Miklósnak. A Momentum EP-küszöb alatti eredményére azt mondta: másodszor is megszűnt az SZDSZ. Ha ott még nem tart is a párt, ahol történelmi előképe, időszerű felidézni, honnan indult és hová jutott. A Momentum a millenniumi generáció mozgalmaként kezdte, azzal vétetve észre magát, hogy tagjai aláírásokat gyűjtöttek azért, hogy helyi népszavazást tartsanak a budapesti olimpiáról. A Nolimpia nevű kampány olyan jól sikerült, hogy a magyar bizottság végül visszalépett a pályázástól, ezek után terjedt el a kormányoldalon a Momentumra az „álomgyilkos” gúnynév. Emlékezetes pillanat volt az is, amikor Fekete-Győr András a szervezet elnökeként román nyelven biztosította támogatásáról liberális testvérpártjukat Romániában. Az eset kiverte a biztosítékot, hiszen egészen addig nem volt szokás magyar politikusként nem magyar pártot nyíltan támogatni választáson.Az utóbbi időben a Momentum fő profilja a Magyarországnak járó uniós források kifizetésének meggátolása lett. Két EU-s képviselője, Donáth Anna és Cseh Katalin többek között erre a munkájára alapozva terjesztette azt a kampányban, hogy ők a valaha volt legaktívabb és legsikeresebb magyar európai parlamenti képviselők. Az orosz–ukrán háború okozta nehéz gazdasági helyzetben a választópolgárok ezt nem így gondolták, és mindössze a választáson megjelentek alig több mint 3,5 százaléka szavazott bizalmat nekik, így a korábbi kettő helyett a következő években egy „sikeres” képviselőjük sem lesz az Európai Parlamentben. A történtek hatására lemondott Donáth Anna pártelnök. Ő a második vezető, aki egy kudarc után távozik pozíciójából. Fekete-Győr András azután mondott le, hogy a 2021-es baloldali előválasztáson elért rossz eredménye után a küldöttgyűlés megvonta tőle a bizalmat. Donáth lemondása után Fekete-Győr azonban bejelentette, készen áll arra, hogy visszatérjen a párt élére.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Ezekről a kérdésekről vitatkozott a Mandiner Presszóban Dévényi István és Gajdics Ottó.
Soha nem engedhetünk a csordamentalitásnak. Veszprémy László Bernát írása.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
