A háború kimeríti a forrásait, ezért az ukrán kormány arra kényszerül, hogy a hadsereg finanszírozása és a gazdaság stabilizálása érdekében számos vállalatot eladjon.
Nyitókép: STRINGER / AFP
Hat évtizede magasodik Kijev fölé az Ukrajna Hotel, ami tanúja volt Ukrajna közelmúltjának néhány meghatározó pillanatának – kezdi hosszú elemzését a The New York Times szerzője.
A riport szerint 14 emeletes szálloda előtti téren gyűlt össze a tömeg, hogy megünnepeljék a Szovjetunió bukását. Ma kék és sárga zászlók borítják a szálloda közelében lévő gyepet, emlékeztetve a sok életre, amely odaveszett az ukrán-orosz háborúban.
Most az Ukrajna Hotel árverésre kerül, a nagy állami vállalatok értékesítésének részeként, hogy ezzel finanszírozzák a katonai kiadásokat és erősítsék a háború által megtépázott gazdaságot. Az Ukrajna Hotel kikiáltási ára 25 millió dollár.
A cikk felidézi: idén nyártól az ukrán kormány körülbelül 20 állami tulajdonú vállalatot árverez el, köztük az Ukrajna Hotelt, egy hatalmas bevásárlóközpontot Kijevben, valamint több bányászati és vegyipari céget.
A tranzakciók fő célja: pénzt szerezni az állami költségvetés számára, amely idén 5 milliárd dollárral kevesebb a katonai kiadások miatt, illetve megerősíteni Ukrajna gyengélkedő gazdaságát azáltal, hogy befektetéseket vonzanak be.
„A költségvetés mínuszban van” – idézte a NYT Oleksiy Szobolevet, Ukrajna gazdasági miniszterhelyettesét. Kifejtette: „Más módokat kell találnunk a pénzszerzésre, hogy stabilan tartsuk a makrogazdasági helyzetet, segítsük a hadsereget és megnyerjük a háborút Oroszország ellen.”
Azonban a privatizáció csak egy bizonyos pontig segíthet, s jelentős kihívásokkal néz szembe egy háborús nemzet esetében. Sok állampolgár ugyanis attól tart, az eladások Ukrajna átható korrupciójának áldozatául eshetnek.
Figyelembe véve, hogy a befektetőket elrettentheti a háború, a kormány szerény célt tűzött ki maga elé: az idén minimum 100 millió dollár értékű ingatlan értékesítene — ez az összeg eltörpül a nyugati szövetségesek által küldött több milliárd dolláros katonai segélycsomagokhoz képest.
Az ukrán tisztviselők és szakértők elismerik, a konfliktus által jelentett kockázatok miatt az ingatlanokat valószínűleg alacsonyabb áron tudják majd értékesíteni, mintha azt a háború előtt tették volna. Azonban remélik, hogy a privatizáció segítenek alátámasztani a gazdaságot több munkahely és adóbevétel teremtésével, valamint további befektetések bevonásával. A helyzet sürgős – mondják a NYT beszámolója szerint.
„Az államnak kétségbeesetten pénzre van szüksége” – érzékeltette a helyzet súlyosságát Michael Lukashenko, az Aequo ügyvédi iroda partnere, ami tanácsadással foglalkozik a privatizációval kapcsolatban.
„Ha most nem adjuk el és nem szerzünk pénzt, hamarosan semmit sem tudunk eladni, mert a tulajdon vagy megsemmisül, vagy elfoglalják.”
A Szovjetunió 1991-es összeomlása után Ukrajna sok rosszul kezelt és eladósodott állami vállalatot örökölt. Ma mintegy 3100 vállalata van, amelyek kevesebb mint fele működik, és hivatalos adatok szerint csak 15 százalékuk termel nyereséget.
Tavaly az öt legveszteségesebb vállalat több mint 50 millió dollárba került az államnak.
„Ez a költségszint elfogadhatatlan, különösen háború idején, amikor minden kiadást gondosan ellenőrizni kell” – mondta Vitalij Koval, az állami vállalatokat kezelő Ukrajnai Állami Vagyonalap vezetője. A NYT cikke szerint Koval arról is beszámolt, hogy ezen a héten Berlinben egy Ukrajna helyreállítására összpontosító konferencián hirdetik meg a privatizációt. Egykori építőipari és szállítási vállalkozóként Koval úgy véli,
az állami tulajdonú vállalatok a „korrupció és egyéb illegális tevékenységek melegágyai”.
A kormány végső célja, hogy csak 100 vállalatot tartson ellenőrzése alatt. Koval szerint Ukrajnának jelenleg nincs elegendő fegyvere ahhoz, hogy megakadályozza gyárai megsemmisítését vagy elfoglalását, ezért gyorsan el kell adni az néhányat, hogy több lőszert vásárolhassanak.
„Néhány ezer dollárt lőszerbe fektetni ma bölcsebb döntés, mint kockáztatni, hogy ezek a vállalatok az oroszok kezébe kerüljenek” – mondta.
A múltbeli privatizációs törekvések gyakran rosszul voltak megtervezve, lehetővé téve, hogy nagy vállalatokat olcsón oligarchák kezébe kerüljenek. A kormány most fogadkozik: az árverési rendszer átláthatóbbá teszi a folyamatot.
Az egyik legnagyobb eladó az Egyesült Bányászati és Vegyipari Vállalat (United Mining and Chemical Company, U.M.C.C.), a világ egyik legnagyobb titángyártója, amelyet repülőgépekben és orvosi implantátumokban használnak.
Három árverést már töröltek a háború előtt, mert nem volt jelentkező a világjárvány és az orosz invázió fenyegetése miatt. Az ukrán kormány most azt reméli, hogy egy negyedik árverés, amelyet őszre terveznek, ténylegesen megvalósul. Vitalij Strukov, a kormányt az U.M.C.C. eladásában tanácsadó pénzügyi cég ügyvezető partnere elmondta, hogy már hét befektető érdeklődött az eladás kapcsán, amely körülbelül 100 millió dollárról indul majd.
Kijevben sok embernek vegyes érzései vannak a privatizációs törekvésekkel kapcsolatban. Néhányan azt mondták, hogy „minden hrivnya számít” a háborús erőfeszítések támogatásában. De aggodalmukat fejezték ki a potenciális korrupció miatt is.
Ukrajna különösen szeretne külföldi befektetőket vonzani, „hogy megmutassa, a magánbefektetés lehetséges még háború idején is” – mondta Baranov, a Dragon Capital munkatársa.
De az ukrán tisztviselők és közgazdászok elismerik, hogy a háborús körülmények megnehezítik a befektetők bevonzását. Például, áprilisban orosz rakéták elpusztítottak egy áramfejlesztő üzemet, amit Ukrajna privatizálni szeretett volna.
A műhelyekben bármilyen járművet átalakítanak frontszolgálatra, a felesleges karosszériaelemeket eltávolítják és helyükre vaslemezeket, rácsokat hegesztenek vagy gumiabroncsokat aggatnak.
A Magyarországon politikai menedékjogot kapott Marcin Romanowski világosan fogalmazott.
Nő a feszültség a két ázsiai ország között.
Kérdés, hogy az ortodox karácsonyig mit lép az ukrán elnök.
„Gondoljunk a gépfegyverrel eltalált gyerekekre, a bombázott iskolákra és kórházakra” – emlékeztetett a pápa szenteste.
„Nagyon büszke vagyok a népemre és az elöljárókra, hogy egyértelműen a béke mellett foglal állást Magyarország” – mondta a ferences rendi szerzetes.
A műhelyekben bármilyen járművet átalakítanak frontszolgálatra, a felesleges karosszériaelemeket eltávolítják és helyükre vaslemezeket, rácsokat hegesztenek vagy gumiabroncsokat aggatnak.
Óriási változás állt be január óta az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos közhangulatban.
