Vadim Szkibitszkij szerint Ukrajna bátorsága és áldozatvállalása többéves előnyt adott Európának.
Nyitókép: Getty Images/Global Images Ukraine/Contributor
Egy újabb orosz löket komolyan próbára teszi majd Ukrajnát – fogalmazott Vadim Szkibitszkij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az Economistnak adott interjújában, amiből kiderült, hogy a vezérőrnagy nyugtalan Ukrajna harctéri kilátásait illetően. Állítása szerint a jelenlegi harctéri helyzet olyan nehéz, mint az orosz támadás után közvetlenül.
Hozzátette, hogy szerint a helyzet a közeljövőben még rosszabbra fog fordulni.
Szkibitszkij jóslata szerint Oroszország először folytatja azt a tervét, hogy a donyecki és luhanszki régiók „felszabadítására”, helyezi a hangsúlyt. Szerinte a közeljövőben azért is reális egy nagyobb támadásra készülni, mert Putyinnak szüksége van valamire, amit fel tud mutatni május 9-én Moszkvában, vagy ha akkor nem is, egy héttel későbbi pekingi látogatása előtt. Az előrenyomulás gyorsasága és sikere határozza meg, hogy az oroszok mikor és hol csapnak le legközelebb. „A problémánk nagyon egyszerű: nincsenek fegyvereink.
Mindig is tudták, hogy április és május nehéz időszak lesz számunkra”
– fogalmazott.
A tábornok elmondta, hogy a legnagyobb aggodalmat jelenleg a Csasziv Jar városában található magaslati erődítménye jelenti, amely a donyecki régió utolsó nagyvárosainak kulcsaként funkcionál. Szkibitszkij szerint idő kérdése, hogy a város hasonló módon essen el, mint Avgyijivka, amelyet februárban foglaltak el az oroszok.
Természetesen nem ma vagy holnap, ugyanis minden a tartalékjainktól és készleteinktől függ”
– fogalmazott.
Kiemelte, hogy Oroszország már taktikai sikereket ért el délnyugaton, Ocheretyne faluban, ahol a közelmúltban az ukrán csapatok összevonása nem volt sikeres. Az orosz erőknek sikerült áttörniük az első védelmi vonalat, és egy kiugró 25 négyzetkilométeres területet hoztak létre, ahova beásták magukat. Elmondta, hogy Ukrajna még messze van a helyzet stabilizálásától, ugyanis Oroszország egyre növeli a támadásai intenzitását. Szkibitszkij szerint a helyzetet tovább nehezíti, hogy az oroszok összekapták magukat, úgy látja, hogy az orosz hadsereg már nem az a szervezet, mint 2022-ben volt,
mára már világos tervekkel és átlátható, jól működő irányítási struktúrával dolgoznak.
A hírszerzési vezető szerint Oroszország támadásra készül az északkeleti Harkiv és Szumi régiók körül. „Ennek időzítése az ukrán védelem szilárdságától függ a Donyec-medencében” – mondta. De feltételezi, hogy Oroszország a legnagyobb nyomást május végén vagy június elején helyezi majd az ukrán erőkre. Ismertette, hogy adataik szerint Oroszország összesen 514 ezer szárazföldi katonát vetett be az ukrajnai hadműveletben, ami magasabb, mint Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai főparancsnoka által a múlt hónapban adott 470 ezer fős becslés.
Szkibitszkij kiemelte, hogy a háború során fontos tényező Oroszország ukrajnai dezinformációs kampánya, amelynek célja az ukrán mozgósítás és Volodimir Zelenszkij politikai legitimitásának aláásása, akinek elnöki ciklusa elméletileg május 20-án jár le. A kémfőnök szerint ebbe a képbe illeszkedik, hogy miközben az alkotmány egyértelműen lehetővé teszi annak határozatlan időre történő meghosszabbítását háború idején, ellenfelei már hangsúlyozzák az elnök sebezhetőségét.
Szerinte az orosz dezinformációs kampány kritikus pont, amire nagyon kell figyelni, ugyanis komoly gondokat okozhat a jövőben. Továbbá kiemelte, hogy mindezek mellett a lakosság harcra való mozgósításának amúgy is kényes folyamatát hátráltatja a politikai belharc és a határozatlanság Kijevben. Ugyanis a sorozás télen nagyrészt leállt, miután Zelenszkij kirúgta a katonai sorozási irodák vezetőit. Hónapokba telt, mire a parlament elfogadta azt az új törvényt, amely kiterjeszti a sorozást a 25-27 évesekre, és
kötelezi a katonakorú férfiakat, hogy regisztráljanak egy új adatbázisba.
A kémfőnök szerint Ukrajna bátorsága és áldozatvállalása többéves előnyt adott Európának, és legalább egy évtizedre megszüntette Oroszország egykor rettegett hadserege által jelentett közvetlen fenyegetését. Szerinte a kérdés az, hogy Európa viszonozza-e a szívességet azzal, hogy Ukrajnát játékban tartja.
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
Több mint 5500 ukránt kerítettek be az oroszok.
A Kreml szerint téves az orosz–amerikai csúcs lemondásáról beszélni, mivel az időpontot még nem véglegesítették.
Az Orbán-fóbiásoknak nyilván van valami erős kötődése Orbánhoz, mert a vezérük magát Orbán másolatként definiálja.
Azok az eszmék, amelyek az utóbbi időben megjelentek a nyugati világban, nem tűnnek el a tűzszünet beköszöntével. Hajdú Tímea írása.
Putyin megbízottja optimista hangnemben nyilatkozott.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
