Osztrák fegyverletétel: a kormány fizet a szíriai menekülteknek, ha hajlandók hazatérni
2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menekültstátust az osztrák hatóságoktól.
Lassan egy évtizeddel az első nagy migrációs hullám után ismét csúcson van az illegális bevándorlás az Európa Unióba. Sayfo Omarral, a Migráció-kutató Intézet kutatási vezetőjével beszélgettünk a legújabb trendekről.
Migránsok próbálnak átmászni az afrikai spanyol város, Ceuta határfalain. Fotó: AFP / Fadel Senna
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) éves kockázatelemzéséből is kiderül, hogy 2023-ban annyi migráns érkezett illegálisan az Európai Unióba, mint 2016 óta egyetlen évben sem. A legnagyobb kibocsátó régiókat instabilitás és gazdasági problémák sújtják, a Száhel-övezet romló biztonsága, valamint az észak-afrikai, közel-keleti és közép-ázsiai gazdasági gondok miatt majdnem egymillió ember kért menedéket az Európai Unióban.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika gazdasági helyzete borús”
Kérdésünkre Sayfo Omar elmondja: a szárazföldön 2023-ban is a nyugat-balkáni útvonalat használták a leginkább, bár a forgalom csökkent a 2022-es rekordévhez képest. A migránsok többsége Szíriából és Afganisztánból érkezett, továbbá jelentős számban jöttek Marokkóból, Bangladesből és Pakisztánból is. A szerb hatóságok több fegyveres összecsapást jelentettek embercsempészcsoportok között, amelyek a szerb–magyar határ közelében zajlottak. A szerb rendőrség válaszként végrehajtott akcióinak eredményeképpen csökkent az illegális határátlépések száma. Bulgária 2023 tavaszán vált a migránsok fő balkáni belépési pontjává, miután a Frontex műveleteket kezdett Észak-Macedóniában. Az EU 2024-ben erőteljesebben tervezi kezelni a Nyugat-Balkánon áthaladó irreguláris migrációt, több regionális megállapodással és erősített külső határvédelemmel.