A megkérdezettektől afelől is tudakozódtak, hogy elmennek-e szavazni a júniusi választásokon. Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban és Magyarországon tízből hatan mondták, hogy „valószínűleg” vagy „biztosan”, míg Lengyelországban tízből közel nyolcan. Ha a felmérés szerinti részvételi arányok a júniusi valóságot tükrözik, akkor az máris jelentős növekedést jelentene a 2019-es részvételhez képest.
A kutatás a közelgő választásokkal kapcsolatos olyan dezinformációs lehetőségeket is felmérte, amelyek 2024 első négy hónapjában jelentek meg. Ilyen a belső égésű motorok 2035 utáni korlátozásáról szóló brüsszeli döntés, amelyet egyes politikusok teljes tilalomként definiáltak.
A szlovákiai közbeszédben megszokottak az összeesküvéselméletek és a dezinformáció, amelyek a politikai fősodorba is könnyen behatoltak.
A dezinformáció témája még a legutóbbi szlovák elnökválasztáson is központi szerepet játszott, amikor az EU-párti ellenzéki jelöltet, Ivan Korčokot azzal vádolták, hogy megválasztása esetén kész szlovák katonákat küldeni Ukrajnába harcolni. Ez a narratíva kitalációnak bizonyult, mivel a csapatok külföldre küldése nem tartozik a szlovák elnök hatáskörébe.