A közelgő EP-választásokba való beavatkozás esélyeiről kérdezték északi szomszédunk polgárait, meglepő eredmények születtek, írja az Euractiv.
(Nyitókép: Boris Roessler/AFP)
Egy friss felmérés szerint a szlovákok csaknem 40%-a véli úgy, hogy az Európai Unió intézményei nagyobb eséllyel avatkoznának be a közelgő európai parlamenti választásokba, mint akár az Egyesült Államok vagy Oroszország.
A Közép-európai Digitális Médiafigyelő Intézet (CEDMO) megbízásából Csehországban, Magyarországon és Lengyelországban is elvégzett felmérés szerint
a szlovákok 39%-a szerint az európai intézmények jelentik a legnagyobb kockázatot a manipulációra, megelőzve az Egyesült Államokat (38%) és Oroszországot (36%).
Ehhez képest a másik három megkérdezett ország mindegyikében Oroszországot tartják a legvalószínűbb beavatkozónak (Magyarországon 54%, Csehországban 44%, Lengyelországban 63%).
A megkérdezettektől afelől is tudakozódtak, hogy elmennek-e szavazni a júniusi választásokon. Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban és Magyarországon tízből hatan mondták, hogy „valószínűleg” vagy „biztosan”, míg Lengyelországban tízből közel nyolcan. Ha a felmérés szerinti részvételi arányok a júniusi valóságot tükrözik, akkor az máris jelentős növekedést jelentene a 2019-es részvételhez képest.
A kutatás a közelgő választásokkal kapcsolatos olyan dezinformációs lehetőségeket is felmérte, amelyek 2024 első négy hónapjában jelentek meg. Ilyen a belső égésű motorok 2035 utáni korlátozásáról szóló brüsszeli döntés, amelyet egyes politikusok teljes tilalomként definiáltak.
A szlovákiai közbeszédben megszokottak az összeesküvéselméletek és a dezinformáció, amelyek a politikai fősodorba is könnyen behatoltak.
A dezinformáció témája még a legutóbbi szlovák elnökválasztáson is központi szerepet játszott, amikor az EU-párti ellenzéki jelöltet, Ivan Korčokot azzal vádolták, hogy megválasztása esetén kész szlovák katonákat küldeni Ukrajnába harcolni. Ez a narratíva kitalációnak bizonyult, mivel a csapatok külföldre küldése nem tartozik a szlovák elnök hatáskörébe.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Didier Reynderst akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Csatát nyertek az európai gazdák, de a háborúnak még nincs vége.
Most az Európai Unió térfelén pattog a labda.
December 16-án folytatódnak a tárgyalások.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
