Máskülönben az sem biztos, hogy Németországban maradhatnak.
Nyitókép: dpa Picture-Alliance via AFP
Hiába fogadott be Németország több ukrán menekültet, mint bárki az Európai Unióban, szám szerint 1,3 milliót, mégis van egy súlyos probléma – számol be az Euractiv. A gond abban áll, hogy a Lengyel Gazdasági Intézet kiszámolta: 2024 januárjában mindössze 18 százalékuk volt munkaviszonyban, ami az OECD-országok körében az egyik legrosszabb adat.
Olaf Scholz német kancellár ezért kézbe vette az ügyet: múlt szombaton potsdami beszédében jelezte,
reméljük, hogy azok, akik Ukrajnából vannak itt, most már elkezdenek dolgozni, amennyiben erre képesek”.
Úgy fogalmazott, szükség van rájuk Németország munkaerő-hiányának leküzdéséhez.
Belengette azt is: hogy dolgoznak-e az ukrán menekültek, annak azért lehet majd némi hatása arra is, hogy maradhatnak-e Németországban. „Németországban bárkinek, aki itt alkalmazásban áll és semmilyen szabálysértést nem követett el, szinte bizonyosan megengedtetik majd hogy maradjon” – mondta a kancellár.
Mindeközben Ukrajna aktívan igyekszik hadseregébe visszaterelni a külföldre menekült, 18-60 év közötti férfiakat, ennek érdekében pedig megvonta tőlük azt a lehetőséget, hogy lejáró úti okmányaikat a külföldi nagykövetségeken meghosszabbítsák.
Így aztán Scholz minden olyan szava, amely az ukránok Németországban való tartózkodásra vonatkozó jogával kapcsolatos, különös jelentőséggel bír.
Scholz ellenzéke, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) már jelét adta annak, hogy ők örömmel visszalöknék az ukrán menekült férfiakat a hadseregbe. Roman Proseck, Hessen tartomány CDU-s belügyminisztere múlt héten kijelentette, hogy Németországnak
segítenie kellene Ukrajnának abban, hogy támaszkodhasson a férfiakra, akik külföldre menekültek, miközben a háborúban bevethetők lennének”.
Scholz szerint a lejárt útlevelek nem fognak akadályt jelenteni abban, hogy az ukránok az EU által nekik nyújtott különleges menedékes státuszt élvezhessék – egészen annak lejártáig, 2025 márciusáig. A menedékesi program meghosszabbítása uniós hatáskör.
Kaja Kallas az Európai Unió külügyi főképviselője foggal-körömmel próbálta meggyőzni Belgiumot orosz eszközökből finanszírozott ukrán kölcsön szükségességéről.
A Nemzeti Korrupcióellenes Iroda szerint konstruktív beszélgetést folytattak Rusztem Umerovval.
Német tisztviselők szerint Oroszország 2029-ig készen fog állni és hajlandó is lesz megtámadni a NATO-t.
Egyre többe kerül a terrortámadások elleni védekezés, az önkormányzatok lassan kifogynak a pénzből.
Megszólalt a termelési vezető is.
A Politico szerint ez aggasztja az európai diplomatákat.
Nem lenne többé EKHO, és a KATÁT is szigorítanák a kiszivárgott tervek szerint.
Ismert, a „Magyarország 2027–2035 konvergenciaprogram” címet viselő dokumentum radikális adó- és közteherviselési átalakítást vázol fel.
