Csak az vitatkozhat, aki hisz a spitzenkandidat-rendszerben.
Nyitókép: Tobias SCHWARZ / AFP
Csúcsra járatja a demokráciát az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU): az általuk május 23-ára szervezett EP-választási vitára sem fogják beengedni a jobboldalt. Ennek oka, hogy az Európai Néppárttól jobbra álló két frakció, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID) nem támogatja a spitzenkandidat-rendszert – azaz azt, hogy az Európai Parlament frakciói által megjelölt csúcsjelöltek közül kerüljön ki az Európai Bizottság elnöke.
Ez a rendszer eddig összesen egyszer működött, 2014-ben, amikor valóban Jean-Claude Juncker néppárti csúcsjelölt lett az Európai Bizottság elnöke – de se azelőtt, se azóta soha.
2019-ben Ursula von der Leyent a néppárti csúcsjelölt, a bajor Manfred Weber ellenében, Angela Merkel és Emmanuel Macron, valamint a V4 alkujával választották ki a pozícióra, az EP-ben pedig épp csak megkapta a hivatalba lépéséhez szükséges többséget.
A spitzenkandidat-rendszert azon túl, hogy a gyakorlatban nem igazán működik, az ECR és az ID elvben sem támogatják: azt gondolják, hogy az Európai Parlamentnek a szerződések szerint nem dolga bizottsági elnököt jelölni, ez a tagállamok feladata. „Szerintem az egész spitzenkandidat-rendszerből egy vicc lett” – nyilatkozta az ID-frakció főtitkára, Philip Claeys. Ezt a politikai pozíciót ugyanakkor az EBU nem fogadja el legitimnek, így a dán Anders Vistisen, aki a Studio Europa Maastricht és a POLITICO közös vitáján képviselte az ID-t, nem mehet el a vitájukra, ahogy a Maastricht-vitáról is hiányzó ECR sem.
„Látjuk, hogy cenzúráznak az európai közmédiumok”
– idézi Vistisent a POLITICO. A brüsszeli lap attól tart: „az ID kizárása bátorítani fogja azt a jobboldali érvelést, hogy antidemokratikus módon zárják ki fontos parlamenti feladatkörökből, ahol egyfajta cordon sanitaire megakadályozza őket bizottságok elnöklésében és törvényhozási tárgyalások vezetésében”. Emellett – mint azt elismerik – nem csak az EP-ben érezheti magát kizárva a jobboldal, hiszen nemrégiben három brüsszeli polgármester is megpróbálta betiltani a NatCon konferenciát, melyen Orbán Viktor is részt vett.
Mindeközben valójában arról sincs megegyezés, hogy mitől spitzenkandidat a spitzenkandidat, és milyen szabályok vonatkoznak a jelölésükre. Magát Von der Leyent is sokan tartják „kamu-spitzenkandidatnak”, hiszen európai parlamenti mandátumért nem versenyez, azaz nem lehet rá szavazni – s ugyanígy jár el kihívója, a szocialista Nicolas Schmit, akit a Szocialisták és Demokraták két előző csúcsjelöltjével, Martin Schulzcal és Franz Timmermansszal ellentétben szintén csak a bizottsági bársonyszék érdekel, az egyszerű EP-képviselői mandátum nem.
Aztán a Zöldeknek Bas Eickhout és Terry Reintke személyében rögtön két spitzenkandidatjuk is van, miközben a Bizottság egy elnökkel működik, a liberálisok pedig mindjárt három spitzenkandidatot jelöltek, akik közül mindhárman kizárták, hogy a bizottsági elnöki pozíció – a csúcsjelölti rendszer lényege – érdekelné őket.
Az EBU nem most tesz először rossz fát a tűzre: az idei Eurovíziós Dalfesztivált is botrányok övezték, persze nem a nembináris svájci énekes nyilvánvalóan politikailag motivált győzelme miatt. Az európai antiszemitizmus erősödésének jeleként a dalfesztivál malmői helyszíne előtt ezerszám gyülekeztek a palesztinpárti tüntetők, az Izraelt képviselő Eden Golant pedig színpadra lépésekor egyszerre tapsolták meg és fütyülték ki. Emellett a palesztinpárti tüntetők ribilliójától félve az EBU kitiltotta a rendezvényről az összes zászlót a résztvevő országok lobogóin kívül. Bár ezzel a palesztin zászlót vették célba, az EU zászlaját sem lehetett lengetni – miközben az Eurovízión szintén szereplő Grúziában épp EU-s zászlókat lobogtatva tüntetnek az utcákon az ügynöktörvény ellen. „Észbontó, amit az EBU csinált” – nyilatkozta a POLITICO-nak Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság az európai életforma promotálásáért felelős alelnöke.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Állítólag nem volt elég bizonyíték ellene.
Kijev olyan forrásokhoz férhet hozzá, amelyek kifejezetten a tagállamok támogatására jöttek létre.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
Kijev komoly biztonsági aggodalmak miatt döntött a látogatás lemondása mellett.
Megtalálták a kiskaput Von der Leyenék.
A német politológus szerint Budapest nem hisz a könnyeknek.
Immár nincs olyan hónapja az évnek, amikor kihalt lenne a Palotanegyed vagy a Várkert Bazár. Rövidesen pedig teljesen megújult formában várja majd a látogatókat a Citadella is. Vassné Bojta Aminával és Sikota Krisztinával, a Várkapitányság vezérigazgatójával és vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Az már az idén októberben lezárult jogi eljárás során kiderült, hogy a hiphop egyik legnagyobb sztárja igazi szörnyeteg volt, a Netflix dokumentumfilm-sorozata azonban még rémesebb képet fest Puff Diddyről. A Sean Combs: A számvetés idejében az áldozatok szemszögéből ismerhetjük meg a rapper valódi arcát.
