Nonbináris svájci énekes jöhet, jobboldali csúcsjelölt nem – így döntött az Eurovízió szervezője

Nyitókép: Tobias SCHWARZ / AFP

Csúcsra járatja a demokráciát az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU): az általuk május 23-ára szervezett EP-választási vitára sem fogják beengedni a jobboldalt. Ennek oka, hogy az Európai Néppárttól jobbra álló két frakció, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID) nem támogatja a spitzenkandidat-rendszert – azaz azt, hogy az Európai Parlament frakciói által megjelölt csúcsjelöltek közül kerüljön ki az Európai Bizottság elnöke.

2019-ben Ursula von der Leyent a néppárti csúcsjelölt, a bajor Manfred Weber ellenében, Angela Merkel és Emmanuel Macron, valamint a V4 alkujával választották ki a pozícióra, az EP-ben pedig épp csak megkapta a hivatalba lépéséhez szükséges többséget.

A spitzenkandidat-rendszert azon túl, hogy a gyakorlatban nem igazán működik, az ECR és az ID elvben sem támogatják: azt gondolják, hogy az Európai Parlamentnek a szerződések szerint nem dolga bizottsági elnököt jelölni, ez a tagállamok feladata. „Szerintem az egész spitzenkandidat-rendszerből egy vicc lett” – nyilatkozta az ID-frakció főtitkára, Philip Claeys. Ezt a politikai pozíciót ugyanakkor az EBU nem fogadja el legitimnek, így a dán Anders Vistisen, aki a Studio Europa Maastricht és a POLITICO közös vitáján képviselte az ID-t, nem mehet el a vitájukra, ahogy a Maastricht-vitáról is hiányzó ECR sem.

– idézi Vistisent a POLITICO. A brüsszeli lap attól tart: „az ID kizárása bátorítani fogja azt a jobboldali érvelést, hogy antidemokratikus módon zárják ki fontos parlamenti feladatkörökből, ahol egyfajta cordon sanitaire megakadályozza őket bizottságok elnöklésében és törvényhozási tárgyalások vezetésében”. Emellett – mint azt elismerik – nem csak az EP-ben érezheti magát kizárva a jobboldal, hiszen nemrégiben három brüsszeli polgármester is megpróbálta betiltani a NatCon konferenciát, melyen Orbán Viktor is részt vett.

Mindeközben valójában arról sincs megegyezés, hogy mitől spitzenkandidat a spitzenkandidat, és milyen szabályok vonatkoznak a jelölésükre. Magát Von der Leyent is sokan tartják „kamu-spitzenkandidatnak”, hiszen európai parlamenti mandátumért nem versenyez, azaz nem lehet rá szavazni – s ugyanígy jár el kihívója, a szocialista Nicolas Schmit, akit a Szocialisták és Demokraták két előző csúcsjelöltjével, Martin Schulzcal és Franz Timmermansszal ellentétben szintén csak a bizottsági bársonyszék érdekel, az egyszerű EP-képviselői mandátum nem.

Az EBU nem most tesz először rossz fát a tűzre: az idei Eurovíziós Dalfesztivált is botrányok övezték, persze nem a nembináris svájci énekes nyilvánvalóan politikailag motivált győzelme miatt. Az európai antiszemitizmus erősödésének jeleként a dalfesztivál malmői helyszíne előtt ezerszám gyülekeztek a palesztinpárti tüntetők, az Izraelt képviselő Eden Golant pedig színpadra lépésekor egyszerre tapsolták meg és fütyülték ki. Emellett a palesztinpárti tüntetők ribilliójától félve az EBU kitiltotta a rendezvényről az összes zászlót a résztvevő országok lobogóin kívül. Bár ezzel a palesztin zászlót vették célba, az EU zászlaját sem lehetett lengetni – miközben az Eurovízión szintén szereplő Grúziában épp EU-s zászlókat lobogtatva tüntetnek az utcákon az ügynöktörvény ellen. „Észbontó, amit az EBU csinált” – nyilatkozta a POLITICO-nak Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság az európai életforma promotálásáért felelős alelnöke.