Az orosz-kínai közeledés, Ukrajna helyzete, az izraeli háború és még sok más is szóba került az Ultrahang Nógrádi Györggyel készült legújabb interjújában.
Fotó: Földházi Árpád/Mandiner
Hszi Csin-ping kínai elnök nem áll szóba Zelenszkijjel, a davosi fórumon sem volt hajlandó fogadni őt – mondta az Ultrahang adásában Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő annak kapcsán, hogy Putyin Pekingbe látogat, az európaiak pedig Ororszország nélkül szeretnének béketervet elfogadni. Ugyanakkor Kína érdeke az, hogy vége legyen a háborúnak, mert addig a selyemút nem működik – tett hozzá.
Megjegyezte: az oroszok és a kínaiak szerinte éjjel-nappal, folyamatosan egyeztetnek. Kialakult egy orosz-kínai stratégiai együttműködés, köszönhetően Amerikának és Amerika Tajvan melletti kiállásának.
Szóba került az is: az orosz elnök ugyan elbocsátotta a védelmi minisztérium éléről Szergej Sojgut, de magas pozícióba tette őt. Az új védelmi miniszter menedzser-alkat, közgazdász végzettségű. A katonai vezetés nagyrészét lecserélik. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a napokban Ukrajnában járt, ez volt a negyedik Blinken-látogatás a háború kezdete óta Kijevben. Blinken célja, hogy az ukránok tovább harcoljanak, ezért azt mondja, hogy Ukrajna mellett áll, de ez csak egy mondás, az amerikai segítség késett.
Zelenszkij, akinek lejár az elnöki mandátuma május 21-én, még két légvédelmi Patriot-rendszerre jelentette be az igényét. A spanyolok, belgák, skandinávok fegyvereket szállítanak Ukrajnába, de nem tudnak változtatni a háború állásán. Grúzia is szóba került, ahol kedden fogadta el a parlament azt a törvényt, ami előírja a média, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és más nonprofit csoportok számára, hogy regisztrálják magukat „külföldi hatalom érdekeinek követőjeként”, ha finanszírozásuk több mint 20 százalékát külföldről kapják. A törvény miatt hetek óta hatalmas tüntetések vannak az országban.
Nógrádi György felhívta a figyelmet: ugyanilyen törvény van az Egyesült Államokban és Oroszországban is.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a migrációs paktum végrehajtási rendeletét, de három ország ellene szavazott: a magyarok, a szlovákok és a lengyelek. Nógrádi megjegyezte: Kanadában és Amerikában a beérkező migránsok már másnap munkába állnak, Európában viszont jogokat kapnak. A német kancellár nemrég kérte a náluk tartózkodó ukránokat, hogy dolgozzanak, mert csak a 20 százalékuk dolgozik, a többiek a szociális rendszerből élnek. A belgáknál ez az arány kicsit magasabb. Az ukránok a cseheknél és a lengyeleknél tudtak valamennyire integrálódni, máshol nem.
Mi történik Izraellel, ha nem kap amerikai támogatást? – tette fel a kérdést a műsorvezető. Nógrádi szerint az ukrán és az izraeli helyzet nem ugyanaz. Szavai szerint Ukrajna támogatás nélkül összeomlik, Izrael ki tud tartani.
A Hamász visszament Gázába. Nem sikerült sem szétverni, sem megsemmisíteni a Hamászt, és a foglyokat sem sikerült kiszabadítani. Izrael kap egy egymilliárd dolláros csomagot, de ez nem létfontosságú Izrael számára. Izrael a térségben Amerika legfontosabb szövetségese”
– tette hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
Mit szól az ügynökvádakhoz? Elkerülhetjük-e az atomháborút? Mit üzen a kínai elnök látogatása? Életútinterjú és külpolitikai elemzés a 75 éves Nógrádi Györggyel.
Az orosz elnök egy televíziós beszédében jelentette be a döntését.
A fehérorosz tévé szerint lengyel, litván és ukrán irányból fegyveres csapatok koordinált támadásra készülnek az ország ellen.
Pontosságra és gyorsaságra lesz szükség.
Ismert: az Egyesült Államok Ukrajna legnagyobb fegyverszállítója.
Minderre azután került sor, hogy Washington engedélyt adott az amerikai rakéták felhasználására Ukrajnának.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
