Eseménydús csütörtököt zártunk: több megállapodás is született Magyarország és Kína között
Szijjártó Péter történelmi látogatásnak minősítette Hszi Csin-ping budapesti vizitjét.
16 milliárd eurónyi befektetés és regionális központ, mit lehet erre mondani? Természetesen azt, hogy „Orbánt csak a pénz érdekli”.
Nyitókép forrása: Xie Huanchi / XINHUA / Xinhua via AFP
***
Látható a zavar Brüsszelben: a magyar és a kínai kormány komoly közös beruházásokról egyeztetett, láthatóan jók a kapcsolatok, ráadásul minderre azután került sor, hogy Emmanuel Macron konyakkal és kaviárral kedveskedett a kínai vezetőnek. Mit lehet erre mondani?
Ezt is ajánljuk a témában
Szijjártó Péter történelmi látogatásnak minősítette Hszi Csin-ping budapesti vizitjét.
A nemzetközi sajtónak is fel lett adva a lecke: a Bloomberg, a Reuters és a Financial Times is írt a látogatás jelentőségéről.
Ezt is ajánljuk a témában
A New York Times szerint például Orbán Viktor valójában közelebb hozta egymáshoz Brüsszelt és Pekinget.
A Politico is kénytelen volt hát elismerni:
„Bármilyen édes is Magyarország bora, Kínával való partneri viszonya politikailag és gazdaságilag is sokkal jövedelmezőbb – és ezzel Magyarország meghatározó szereplőjévé válik a kontinens elektromos járművekre való átállásában” – írták, miután Hszi Csin-ping kínai elnök Magyarországnak írt nyílt levelét „szerelmes üzenethez hasonlónak” minősítették.
A politikai kapcsolatok pedig, tették hozzá, gazdasági előnyökkel is jár, mivel Kína befektetésekkel záporozza Magyarországot, különösen az elektromos járművek és akkumulátorok terén.
Bezzeg – itt a kritika – Orbán Viktor hiába kormányoz egy olyan országot, amely 20 éve tagja az Európai Uniónak, azt gyakran kritizálja, úgy néz ki, sokkal közelebb áll Hszihez, mint a blokkhoz, lám: a francia látogatást feszültség árnyékolta be, de a magyart nem.
A lap felsorolta az új kínai elektromos autógyárakat, a 16 milliárd eurós kínai befektetéseket, amivel, mint Szijjártó Péter is megjegyezte, Kína Magyarország első számú befektetője lett.
Hozzátették: Kína szövetségesnek tekinti Magyarországot akkor, amikor sok más uniós ország óvakodik Pekingtől, egyúttal az uniós vámok megkerülésére alkalmas felvonulási területnek is elektromos autói számára – ami még az Európai Bizottság várható büntetővámjaival együtt is megéri neki.
A cikkben természetesen a környezetkárosítás és az akkumulátorgyárakkal szembeni ellenérzések is helyt kaptak, de
„ez az ellenállás eddig keveset csillapította Orbán kínai pénz iránti lelkesedését”
– állapították meg a Politicónál.