Orbán Viktor: Kína meghívott bennünket, hogy vegyünk részt a kínai gazdaságban (VIDEÓ)
„A 21. századot meg akarjuk nyerni, de ehhez a győzelemhez a világ legmodernebb technológiájára is szükség van” – jelentette ki a miniszterelnök.
A New York Times szerint például Orbán Viktor valójában közelebb hozta egymáshoz Brüsszelt és Pekinget.
Nyitóképen: Orbán Viktor miniszterelnököt fogadja Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben 2023. október 17-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
Bár Magyarország csak egy a kínai elnök európai körútjának állomási közül, a jelek szerint a körút egyik állomása sem rázta meg annyira a nemzetközi sajtót, mint a magyarországi. A Magyar Nemzet összeállított egy csokrot a látogatás kapcsán megjelent nemzetközi sajtóreakciókból.
Hszi Csin-ping kínai elnök Peking egyik legfontosabb stratégiai partnereként üdvözölte Magyarországot, és temérdek elismeréssel szólt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette országról”
– írta a brit gazdasági lap. A cikk szerzői hozzáteszik, hogy a magyar–kínai kapcsolatok erősödése mögött Kína azon szándéka állhat, hogy Magyarország egyfajta hídként működjön a távol-keleti nagyhatalom és az Európai Unió között.
A New York Times újságírója, Andrew Higgins cikkében arról írt, hogy „Hszi Csin-ping kínai elnök egy újabb biztonsági zónát jelölt ki” Magyarország kapcsán, utalva ezzel arra, hogy magyar–kínai kapcsolatok különösen fontosak a nemzetközi politika szempontjából. A lapnak Theresa Fallon, egy brüsszeli agytröszt munkatársa nyilatkozott arról, hogy
Orbán Viktor valójában közelebb hozta egymáshoz Brüsszelt és Pekinget.
A cikk továbbá említést tesz a kínai elnök Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkéről is, amelyben Hszi Csin-ping elismeréssel szólt a magyar–kínai kapcsolatokról. A New York Times idézte továbbá Kiszelly Zoltán politológus véleményét is, aki korábban kiemelte, hogy mindkét fél elkötelezett a családi értékek, a bevándorlásellenesség és a béke támogatása mellett.
Az amerikai televíziós hálózat azt írta a weboldalán, hogy „a budapesti találkozók Kína gazdasági lábnyomának növelésére helyezik a hangsúlyt”. A cikk szerint nem véletlen, hogy Hszi Csin-ping látogatására éppen akkor került sor, amikor az Európai Unió és Kína között egyre inkább nőtt a feszültség. A szerző továbbá kiemelte, hogy
több nyugat-európai vezetőnek nem tetszik, hogy olcsó kínai termékek árasztják el a piacot.
Mindezek ellenére a cikk is elismeri a magyar–kínai kapcsolatok sikereit is. Így például azt is, hogy a kínai BYD vállalat Magyarországot választotta első európai gyárának helyszínéül. Annak ellenére is, hogy sajtóhírek szerint Franciaország és Németország is örült volna a beruházásnak.
A nemzetközi hírügynökség is már tényként tálalta, hogy Orbán Viktor alatt Magyarország Kína fontos kereskedelmi és befektetési partnerévé vált. A szerző szerint egy hosszú folyamatként, Orbán Viktor 2010 óta tudatosan igyekezett egyre közelebb hozni egymáshoz Kínát és Magyarországot.
A szívélyes politikai kapcsolatok körülbelül egy évtizeddel később befektetésekké váltak”
– tette hozzá a szerző.
***
Ezt is ajánljuk a témában
„A 21. századot meg akarjuk nyerni, de ehhez a győzelemhez a világ legmodernebb technológiájára is szükség van” – jelentette ki a miniszterelnök.