Alaposan felrázta a nemzetközi sajtót Orbán Viktor és a kínai elnök találkozása

2024. május 10. 06:55

A New York Times szerint például Orbán Viktor valójában közelebb hozta egymáshoz Brüsszelt és Pekinget.

2024. május 10. 06:55
null

Nyitóképen: Orbán Viktor miniszterelnököt fogadja Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben 2023. október 17-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán 

Bár Magyarország csak egy a kínai elnök európai körútjának állomási közül, a jelek szerint a körút egyik állomása sem rázta meg annyira a nemzetközi sajtót, mint a magyarországi. A Magyar Nemzet összeállított egy csokrot a látogatás kapcsán megjelent nemzetközi sajtóreakciókból.

Financial Times

Hszi Csin-ping kínai elnök Peking egyik legfontosabb stratégiai partnereként üdvözölte Magyarországot, és temérdek elismeréssel szólt az Orbán Viktor miniszterelnök vezette országról” 

– írta a brit gazdasági lap. A cikk szerzői hozzáteszik, hogy a magyar–kínai kapcsolatok erősödése mögött Kína azon szándéka állhat, hogy Magyarország egyfajta hídként működjön a távol-keleti nagyhatalom és az Európai Unió között.

A New York Times újságírója, Andrew Higgins cikkében arról írt, hogy „Hszi Csin-ping kínai elnök egy újabb biztonsági zónát jelölt ki” Magyarország kapcsán, utalva ezzel arra, hogy magyar–kínai kapcsolatok különösen fontosak a nemzetközi politika szempontjából. A lapnak Theresa Fallon, egy brüsszeli agytröszt munkatársa nyilatkozott arról, hogy 

Orbán Viktor valójában közelebb hozta egymáshoz Brüsszelt és Pekinget.

A cikk továbbá említést tesz a kínai elnök Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkéről is, amelyben Hszi Csin-ping elismeréssel szólt a magyar–kínai kapcsolatokról. A New York Times idézte továbbá Kiszelly Zoltán politológus véleményét is, aki korábban kiemelte, hogy mindkét fél elkötelezett a családi értékek, a bevándorlásellenesség és a béke támogatása mellett.

Bloomberg

Az amerikai televíziós hálózat azt írta a weboldalán, hogy „a budapesti találkozók Kína gazdasági lábnyomának növelésére helyezik a hangsúlyt”. A cikk szerint nem véletlen, hogy Hszi Csin-ping látogatására éppen akkor került sor, amikor az Európai Unió és Kína között egyre inkább nőtt a feszültség. A szerző továbbá kiemelte, hogy

több nyugat-európai vezetőnek nem tetszik, hogy olcsó kínai termékek árasztják el a piacot.

Mindezek ellenére a cikk is elismeri a magyar–kínai kapcsolatok sikereit is. Így például azt is, hogy a kínai BYD vállalat Magyarországot választotta első európai gyárának helyszínéül. Annak ellenére is, hogy sajtóhírek szerint Franciaország és Németország is örült volna a beruházásnak.

Reuters

A nemzetközi hírügynökség is már tényként tálalta, hogy Orbán Viktor alatt Magyarország Kína fontos kereskedelmi és befektetési partnerévé vált. A szerző szerint egy hosszú folyamatként, Orbán Viktor 2010 óta tudatosan igyekezett egyre közelebb hozni egymáshoz Kínát és Magyarországot. 

A szívélyes politikai kapcsolatok körülbelül egy évtizeddel később befektetésekké váltak”

 – tette hozzá a szerző.

***

Ezt is ajánljuk a témában

 

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 132 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Nasi12
2024. május 10. 11:41
A 444 bezzeg kussol. Nem csoda. Ilyen névvel Kínában nem nyerők. Már egy darab 4 est is utálnak, hátmég hármat egymás után:)
nempolitizalok-0
2024. május 10. 09:05
Teljesen ésszerű, egy a nyugat és kelet határán álló országnak mindkét féllel üzletelnie.
nemecsekerno_007
2024. május 10. 08:51
A libbsik a Kádári kontraszelekció szemetei. Irrani kell ezt mint a gyomot, mert sose lesz innováció alapú gazdaság.
diodoro3
2024. május 10. 08:44
"A nyugati fizuk szépen lassan vagy gyorsan csökkent fognak, míg a keletiek pedig emelkedni. " Tengerparti kínai gazdasági övezetben már 2010 környékén akkora fizut kaptak a mérnökök, mint Németországban. Valójában már nem bérköltséggel versenyeznek, hanem hatékonysággal és innovációval. Amíg mi gender, kommunikációs, szociológus szakokkal tömtük tele az egyetemeket, addig ott valós tudást adó szakokat nyomták.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!