Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
Geert Wilders valószínűleg nem lesz miniszterelnök, de pártja többségi koalícióban kezdhet kormányozni.
Nyitókép: Sem van der Wal / ANP via AFP
Még novemberben választott új parlamentet Hollandia. A tisztán listás, bejutási küszöb nélküli holland választásokon hagyományosan nagyon sok párt tud bejutni a parlamentbe, és a legnagyobb pártok sem tudnak egyedül többséget szerezni, így rendre többpárti koalíciót kell alkotni a kormányzáshoz. Ennek megfelelően Hollandiában – ahogy a szomszédos Belgiumban is – előfordulnak több hónapos, új kormányzat nélküli időszakok, amíg a pártok egymással tárgyalnak.
Ez történt most Hollandiában is, ahol
a mai napig a már tavaly megbukott Mark Rutte az ügyvezető miniszterelnök.
A tavalyi választást viszont a voksok közel negyedének megszerzésével a holland Szabadságpárt nyerte. Vezetője a holland politika veteránja, Geert Wilders,
aki ezen a választáson jutott először a kormányfői pozíció közelébe.
Wilders hónapokig tárgyalt a lehetséges koalíciós partnerekkel egy közös kormányzásról, de ez nem jött össze, mert több párt is azt követelte, hogy csak Wilders személye nélkül hajlandó összeállni egy kormányzásra.
Ezt követően hetekre megrekedtek a tárgyalások – a szerdai áttörésig, amikor is bejelentették: Wilders megállapodott a potenciális koalíciós partnerekkel a közös kormányzásról. Méghozzá úgy, hogy valószínűleg nem Wilders lesz a miniszterelnök.
Geert Wilders szerdán bejelentette: négypárti kormány fog alakulni, amiben részt vesz saját, választást megnyerő Szabadságpártja, a jobboldali-liberális VVD (Mark Rutte eddigi miniszterelnök pártja), az Új Társadalmi Szerződés (NSC) nevű, szintén jobboldali-liberális formáció, valamint az elmúlt évek holland gazdatüntetései kapcsán híressé vált Gazdák és Polgárok Mozgalma (BBB).
A megállapodás kapcsán Wilders maga arról beszélt:
nem számít arra, hogy ő lesz a miniszterelnök;
ugyanakkor a Szabadságpárt lesz a koalíció fő hajtóereje, ígérte.
Az bizonyos, hogy a lehetséges kormányfő személyét nem jelentették be szerdán.
Wilders koalíciós megállapodása kapcsán a Politico riportot közölt a holland politikai közhangulatról. Mint a riportból kiderült, tévedés lenne a régimódi jelzőkkel, karakterekkel leírni a Wilders-féle Szabadságpárt szavazóit. A legkülönfélébb holland társadalmi rétegekből, akár a riportban megszólaltatott művészhallgatók vagy épp rendpárti bevándorlók köreiből is vannak támogatói Wildersnek.
A hollandok legnagyobb problémája az egyre nagyobb mértékű és ellenőrizetlen bevándorlás, valamint az ezzel összefüggő lakhatási és rendészeti kihívások.
Wilders mostani választói erre várnak megoldásokat a most kormányra kerülő Szabadságpárttól és jobboldali-liberális koalíciós partnereitől.