Geert Wilders valószínűleg nem lesz miniszterelnök, de pártja többségi koalícióban kezdhet kormányozni.
Nyitókép: Sem van der Wal / ANP via AFP
Még novemberben választott új parlamentet Hollandia. A tisztán listás, bejutási küszöb nélküli holland választásokon hagyományosan nagyon sok párt tud bejutni a parlamentbe, és a legnagyobb pártok sem tudnak egyedül többséget szerezni, így rendre többpárti koalíciót kell alkotni a kormányzáshoz. Ennek megfelelően Hollandiában – ahogy a szomszédos Belgiumban is – előfordulnak több hónapos, új kormányzat nélküli időszakok, amíg a pártok egymással tárgyalnak.
Ez történt most Hollandiában is, ahol
a mai napig a már tavaly megbukott Mark Rutte az ügyvezető miniszterelnök.
A tavalyi választást viszont a voksok közel negyedének megszerzésével a holland Szabadságpárt nyerte. Vezetője a holland politika veteránja, Geert Wilders,
aki ezen a választáson jutott először a kormányfői pozíció közelébe.
Wilders hónapokig tárgyalt a lehetséges koalíciós partnerekkel egy közös kormányzásról, de ez nem jött össze, mert több párt is azt követelte, hogy csak Wilders személye nélkül hajlandó összeállni egy kormányzásra.
Ezt követően hetekre megrekedtek a tárgyalások – a szerdai áttörésig, amikor is bejelentették: Wilders megállapodott a potenciális koalíciós partnerekkel a közös kormányzásról. Méghozzá úgy, hogy valószínűleg nem Wilders lesz a miniszterelnök.
Geert Wilders szerdán bejelentette: négypárti kormány fog alakulni, amiben részt vesz saját, választást megnyerő Szabadságpártja, a jobboldali-liberális VVD (Mark Rutte eddigi miniszterelnök pártja), az Új Társadalmi Szerződés (NSC) nevű, szintén jobboldali-liberális formáció, valamint az elmúlt évek holland gazdatüntetései kapcsán híressé vált Gazdák és Polgárok Mozgalma (BBB).
A megállapodás kapcsán Wilders maga arról beszélt:
nem számít arra, hogy ő lesz a miniszterelnök;
ugyanakkor a Szabadságpárt lesz a koalíció fő hajtóereje, ígérte.
Az bizonyos, hogy a lehetséges kormányfő személyét nem jelentették be szerdán.
Wilders koalíciós megállapodása kapcsán a Politico riportot közölt a holland politikai közhangulatról. Mint a riportból kiderült, tévedés lenne a régimódi jelzőkkel, karakterekkel leírni a Wilders-féle Szabadságpárt szavazóit. A legkülönfélébb holland társadalmi rétegekből, akár a riportban megszólaltatott művészhallgatók vagy épp rendpárti bevándorlók köreiből is vannak támogatói Wildersnek.
A hollandok legnagyobb problémája az egyre nagyobb mértékű és ellenőrizetlen bevándorlás, valamint az ezzel összefüggő lakhatási és rendészeti kihívások.
Wilders mostani választói erre várnak megoldásokat a most kormányra kerülő Szabadságpárttól és jobboldali-liberális koalíciós partnereitől.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Sorozatban harmadszor, összességében 27. alkalommal lettek aranyérmesek.
A 2026-os CPAC Hungary egyik kiemelt vendége Geert Wilders szerint Európa egész érdeke, hogy Orbán Viktor maradjon Magyarország miniszterelnöke.
Petrás János szerint a nemzeti érdek az, ha a nemzeti radikális emberek egyéniben a Fideszre szavaznak.
Az Alapjogokért Központ friss felmérése szerint a kormánypárti tábor létszáma már megközelítheti a 2022-es országgyűlési választáson elért, mintegy 2,8 milliós eredményt.
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
Mint kiderült, az Északi Áramlatot is Putyler robbantotta föl.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
