Hanyagolná az Európai Bizottság a 7-es cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen, mert Tusk alatt már nincs szükség rá

Nyitókép: Jonathan Raa / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Hatalmas cselekedeteket hajtott végre a lengyel kormány februárban: beléptek az Európai Ügyészségbe, elismerték az Európai Unió Bíróság döntéseinek elsőbbségét a lengyel alkotmánybíróság döntéseivel szemben, és letettek az asztalra egy „akciótervet”, melyben megnevezték azt a kilenc intézkedést, amit majd a jövőben meg készülnek tenni a jogállamiság helyreállításának érdekében.

(137 milliárd eurót, azaz nagyjából 53 ezer milliárd forintot). Közleményükben egyébként a „2022 júniusa és 2024 februárja között meghozott lépéseket” együttesen nyilvánították a pénzek megszerzéséhez elégségesnek –

Ma pedig arra az elhatározásra is eljutottak, hogy lezárják a hetes cikkely szerinti eljárást Lengyelországgal szemben, melyet a Bizottság még 2017-ben indított meg a bíróságok függetlenségével kapcsolatos aggályai miatt. „A Bizottság úgy véli, hogy a jogállamiság jelentős mértékű áthágásának veszélye már nem áll fenn Lengyelországban az Európai Unió Szerződése 7(1)-es cikkelyének értelmében” – közölte a Bizottság. Ennek oka az, hogy „Lengyelország törvényhozási és törvényhozáson kívüli intézkedések sorozatát indította el az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével kapcsolatos aggályok orvoslása érdekében”. Hozzátették azt is, hogy „az a tény, hogy Lengyelország megtette az első konkrét lépéseket az akcióterv végrehajtására, valamint, hogy Lengyelország elismeri azt is, hogy a jogállamisággal foglalkozni kell, mind közvetlenül relevánsak a Bizottság kockázatelemzése szempontjából”. 

Ursula von der Leyen bizottsági elnök, Donald Tusk lengyel miniszterelnök párttársa a fejleményeket úgy kommentálta: „A mai nap új fejezetet jelent Lengyelország számára. Több mint hat év után úgy gondoljuk, hogy a 7(1)-es cikkely szerinti eljárást le lehet zárni. Gratulálok Donald Tusk miniszterelnöknek és kormányának e fontos áttöréshez. Ez kemény munkájuk és elkötelezett reformerőfeszítéseik eredménye.”

Věra Jourová bizottsági alelnök úgy fogalmazott:  „Bár a munkát folytatni kell, az eddigi cselekedetek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a jogállamiság jelentős sérülésének világos kockázata már nem áll fenn.”

Bár a híradások arról szólnak, hogy a Lengyelországgal szembeni hetes cikkelyes eljárás leállításával már egyedül Magyarország szavazati jogát fenyegeti veszély az Európai Tanácsban, ez így nem teljesen felel meg a valóságnak. Míg Lengyelországgal szemben a Bizottság, Magyarországgal szemben az Európai Parlament indította meg a hetes cikkelyes eljárást, melynek továbbviteléhez négyötödös többségre volna szükség az Európai Tanácsban.

Magyarország ellen tehát jóval kevésbé súlyos válfaját indították meg a hetes cikkelyes eljárásnak, ez a hazánkkal szemben zajló eljárások közül messze a legkevésbé veszélyes.