Meggyőzte őket az akcióterv első lépésének végrehajtása, Magyarország esetében hét hónapot vizsgálódtak.
Nyitókép: Jonathan Raa / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Hatalmas cselekedeteket hajtott végre a lengyel kormány februárban: beléptek az Európai Ügyészségbe, elismerték az Európai Unió Bíróság döntéseinek elsőbbségét a lengyel alkotmánybíróság döntéseivel szemben, és letettek az asztalra egy „akciótervet”, melyben megnevezték azt a kilenc intézkedést, amit majd a jövőben meg készülnek tenni a jogállamiság helyreállításának érdekében.
Ez a törvényi formát egyelőre nem öltő akcióterv oly mértékben meggyőzte az Európai Bizottságot, hogy már Lengyelország európai ügyészségi belépésének napján felszabadították egy csapásra az országnak járó összes befagyasztott uniós pénzt
(137 milliárd eurót, azaz nagyjából 53 ezer milliárd forintot). Közleményükben egyébként a „2022 júniusa és 2024 februárja között meghozott lépéseket” együttesen nyilvánították a pénzek megszerzéséhez elégségesnek –
azaz utólagosan megdicsérték az előző PiS-kormány azon lépéseit, melyeket Donald Tusk hatalomra kerüléséig nem láttak fontosnak honorálni.
Ma pedig arra az elhatározásra is eljutottak, hogy lezárják a hetes cikkely szerinti eljárást Lengyelországgal szemben, melyet a Bizottság még 2017-ben indított meg a bíróságok függetlenségével kapcsolatos aggályai miatt. „A Bizottság úgy véli, hogy a jogállamiság jelentős mértékű áthágásának veszélye már nem áll fenn Lengyelországban az Európai Unió Szerződése 7(1)-es cikkelyének értelmében” – közölte a Bizottság. Ennek oka az, hogy „Lengyelország törvényhozási és törvényhozáson kívüli intézkedések sorozatát indította el az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével kapcsolatos aggályok orvoslása érdekében”. Hozzátették azt is, hogy „az a tény, hogy Lengyelország megtette az első konkrét lépéseket az akcióterv végrehajtására, valamint, hogy Lengyelország elismeri azt is, hogy a jogállamisággal foglalkozni kell, mind közvetlenül relevánsak a Bizottság kockázatelemzése szempontjából”.
Lengyelország esetében tehát a hetes cikkely szerinti eljárást egy kilencpontos akciótervvel kapcsolatos első intézkedés-kezdeményre teljes egészében leállították, míg Magyarország esetében szükségesnek látták a tavaly májusban az Országgyűlés által elfogadott, végrehajtott igazságügyi reformot hét hónapon keresztül vizsgálni, és tisztázó kérdések sorát kiküldeni a legapróbb részletekkel kapcsolatban is.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök, Donald Tusk lengyel miniszterelnök párttársa a fejleményeket úgy kommentálta: „A mai nap új fejezetet jelent Lengyelország számára. Több mint hat év után úgy gondoljuk, hogy a 7(1)-es cikkely szerinti eljárást le lehet zárni. Gratulálok Donald Tusk miniszterelnöknek és kormányának e fontos áttöréshez. Ez kemény munkájuk és elkötelezett reformerőfeszítéseik eredménye.”
Věra Jourová bizottsági alelnök úgy fogalmazott: „Bár a munkát folytatni kell, az eddigi cselekedetek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a jogállamiság jelentős sérülésének világos kockázata már nem áll fenn.”
Bár a híradások arról szólnak, hogy a Lengyelországgal szembeni hetes cikkelyes eljárás leállításával már egyedül Magyarország szavazati jogát fenyegeti veszély az Európai Tanácsban, ez így nem teljesen felel meg a valóságnak. Míg Lengyelországgal szemben a Bizottság, Magyarországgal szemben az Európai Parlament indította meg a hetes cikkelyes eljárást, melynek továbbviteléhez négyötödös többségre volna szükség az Európai Tanácsban.
Ez még Magyarország jelenlegi külpolitikai helyzetében is tökéletesen esélytelen forgatókönyv, ahogy mindig is az volt –
Magyarország ellen tehát jóval kevésbé súlyos válfaját indították meg a hetes cikkelyes eljárásnak, ez a hazánkkal szemben zajló eljárások közül messze a legkevésbé veszélyes.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Óriási veszélyei vannak Brüsszel és a Tisza Párt tervének.
Nyílt lapokkal játszik már az Európai Bizottság.
Úgy visszautasította az Európai Bizottság üzemanyagra vonatkozó tervét a kormányfő, hogy öröm nézni.
Az Európai Bizottság a koronavírus idején meghozott hasonló korlátozasokat tervez az energiaválság miatt. Tehát a brüsszeli politika tehát nem az, hogy esetleg be kéne fejezni a háborút, vissza kellene térni az orosz olajra, hanem az, hogy vezessünk be korlátozásokat, változtassunk az életünkön.
Ez minden magyar családot nagyon súlyosan érintene.
A politikus úgy látja, a kampányígéretek mögött egészen más intézkedések körvonalazódnak.
A hatósági tiltás sérti a gyülekezési jogot.
A zöld-fehérek ellen szakadt meg a bennmaradásért küzdő Farkasok nyeretlenségi sorozata.
