A Demokráciadeficit-észlelési Index (vagyis a szakadék aközött, hogy az emberek mennyire tartják fontosnak a demokráciát, és mennyire tartják demokratikusnak országukat) Görögországban 51, Magyarországon 50 százalék, de a németeknél is 9 százalékkal nőtt 36-ra, egyszóval: nincs demokratikus kolbászból a kerítés.
Összefoglalóan:
„Európa-szerte 2020 óta átlagosan nőtt az a benyomás, hogy a kormányok gyakran egy kisebbségi csoport érdekében cselekszenek, nem pedig a közjó érdekében.” – írja a cikk, amely Németország esetében a Scholz-kabinet belháborúit is a berlini kormány szemére veti.
A DPI emellett rámutat arra is, mi miatt aggódnak az emberek;
a vizsgált 15 uniós tagállamból nyolcban az egészségügy javítását követelik az emberek első számú prioritásként, négyben a szegénység elleni küzdelmet.
Mint írják:
„az elmúlt két évben meredeken emelkedett azoknak az aránya is, akik szerint a bevándorlás visszaszorítása a kormány kiemelt prioritása kell, hogy legyen”
– nem meglepő a lista, hol a leginkább szembetűnő a tendencia: Ausztriában (40 százalék), Németországban (44 százalék), Írországban (31 százalék) és Franciaországban (37 százalék), vagyis a bevándorlás hatásai által leginkább sújtott államokban a megkérdezettek közül.
Itt indokokat a cikk érthető okokból nem részletez, de érdekességként megemlíti, hogy
mindeközben a németek alig 24 százaléka szerint tartozik a top 3 prioritás közé az éghajlatváltozás.
Az is látszik, teszik hozzá, hogy a migrációval kapcsolatban kemény vonalon kampányoló pártok erősödnek, „az erős migrációellenes kampányt folytató populista pártok” legkevesebb hét EU-tagállamban nyerik meg ezeket a választásokat, további kilencben pedig második vagy harmadik helyet szereznek meg – aggódik a szerző.
Szó esik még az Oroszországról alkotott képről – ugyancsak nem meglepő módon a nyugati világon kívül stagnál, sőt, egyre pozitívabb. Az amerikaiak viszont nem örülhetnek felhőtlenül, az EU-n belül is romlott a megítélésük, az osztrákoknál egyből 22 százalékkal.
