Egyre többen elégedetlenek a demokráciával Európában, Oroszország viszont egyre népszerűbb

Nyitókép: AXEL HEIMKEN / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

***

Aki azt gondolná, hogy holmi absztrakt demokratikus dolgok aggasztják elsősorban az embereket, az téved: az egyik legfőbb félelmük a szegénység volt. Legalábbis ezt hozta ki a Demokráciaészlelési Index (Democracy Perception Index – DPI) felmérése, amelyhez február és április között kérdeztek meg több tízezer embert 53 különböző országban; köztük hazánkban is az Euronews ismertetése szerint.

Hadd lőjük le a poént a legelején: eleve az Európai Unió-beli felmért országokban is enyhe többség tartja demokráciának a hazáját (57 százalék), három országban ennél alacsonyabbak az értékek:

• hazánkban (31 százalék)
• Görögországban (43 százalék)
• és Franciaországban (46 százalék)

Fel is sorolják, mi miatt:

a görögöknél az illegális migránsok visszazsuppolását, a médiaszabadság csökkenését, valamint újságírók és ellenzék állítólagos megfigyelését; a franciáknál pedig az elit elleni elégedetlenség, Emmanuel Macron elnök botrányos nyugdíjreformja áll a célkeresztben a szerzők szerint.

A Demokráciadeficit-észlelési Index (vagyis a szakadék aközött, hogy az emberek mennyire tartják fontosnak a demokráciát, és mennyire tartják demokratikusnak országukat) Görögországban 51, Magyarországon 50 százalék, de a németeknél is 9 százalékkal nőtt 36-ra, egyszóval: nincs demokratikus kolbászból a kerítés.

Összefoglalóan:

A DPI emellett rámutat arra is, mi miatt aggódnak az emberek;

Mint írják:

– nem meglepő a lista, hol a leginkább szembetűnő a tendencia: Ausztriában (40 százalék), Németországban (44 százalék), Írországban (31 százalék) és Franciaországban (37 százalék), vagyis a bevándorlás hatásai által leginkább sújtott államokban a megkérdezettek közül.

Itt indokokat a cikk érthető okokból nem részletez, de érdekességként megemlíti, hogy

Az is látszik, teszik hozzá, hogy a migrációval kapcsolatban kemény vonalon kampányoló pártok erősödnek, „az erős migrációellenes kampányt folytató populista pártok” legkevesebb hét EU-tagállamban nyerik meg ezeket a választásokat, további kilencben pedig második vagy harmadik helyet szereznek meg – aggódik a szerző.

Szó esik még az Oroszországról alkotott képről – ugyancsak nem meglepő módon a nyugati világon kívül stagnál, sőt, egyre pozitívabb. Az amerikaiak viszont nem örülhetnek felhőtlenül, az EU-n belül is romlott a megítélésük, az osztrákoknál egyből 22 százalékkal.