Az Unió arra ösztönzi a kutatókat, hogy tegyenek lépéseket munkájuk védelme érdekében a külföldi beavatkozással szemben.
Nyitókép: Wiktor Szymanowicz / AFP
Az európai egyetemek hamarosan közvetlen kapcsolatban állhatnak a hírszerző ügynökségekkel, mivel a kontinens megpróbálja megvédeni az érzékeny technológiai kutatásokat a külföldi hatalmaktól, különösen Kínától.
A nemzeti kormányok meg akarják védeni Európa kutatásait az olyan érzékeny technológiák terén, mint a mikrochipek, kvantumtechnológia, biotechnológia és mesterséges intelligencia. A hivatalnokok elmondták, hogy rendszeres titkosított és nem titkosított tájékoztatók bevezetését, valamint „összekötő tisztek” kinevezését tervezik, hogy segítsenek az egyetemeknek a külföldi kémkedés elleni küzdelemben, egy május 14-i keltezésű szöveg szerint, amelyet a POLITICO látott.
A szöveget már jóvá is hagyták a miniszterek.
Az utóbbi években nőtt az aggodalom a kínai diákok és tudósok jelenléte miatt az európai egyetemeken, illetve az európai egyetemek és a kínai kutatóintézetek közötti együttműködések miatt.
Több egyetem például megszakította kapcsolatait a kínai állami finanszírozású Konfuciusz Intézettel, miután kémkedés gyanúja merült fel.
A technológiai szivárgás egy „felmerülő kockázat” — és az EU már „nem engedheti meg magának, hogy naiv legyen” ezen a területen — mondta Iliana Ivanova, az unió kutatási vezetője januárban.
Kevesebb mint négy hónapnyi tárgyalás után az EU tagországai átfogó intézkedéseket fogadtak el ezen aggodalmak kezelése érdekében.
Egy figyelemfelkeltő intézkedés is javasoltak: az EU tagállamai engedjék meg egyetemeiknek — és általában minden kutatást végző vagy finanszírozó szervezetnek —, hogy együttműködjenek a biztonsági szolgálatokkal.
A fő cél az, hogy „megkönnyítsék az információcserét a kutatást végző szervezetek és a kutatási finanszírozó szervezetek, valamint a hírszerző ügynökségek között” — áll a csütörtökön elfogadott Tanácsi ajánlásban.
Az EU kormányai által jóváhagyott szöveg erősebb, mint a Bizottság januári javaslata, amely nem említette kifejezetten a hírszerző szolgálatok bevonását.
Az egyetemek általában nyitottak a kémekkel való beszélgetésre, hogy többet tudjanak meg a tudományos kutatásukban való külföldi részvétellel kapcsolatos kockázatokról.
A 24 kutatásközpontú egyetemet tömörítő LERU hálózat nyilatkozatában kijelentette, hogy
támogatja az egyetemek és a biztonsági szolgálatok közötti szorosabb együttműködést,
de rámutatott, hogy ennek a folyamatnak az adatvédelmi szabályok tiszteletben tartása mellett kell történnie.
Néhány egyetem már kapcsolatban áll a megfelelő hírszerző szolgálatokkal.
„Nagyon gyakran konzultálunk velük” — mondta Luc Sels, a leuveni egyetem rektora, amely Európa egyik vezető kutatóegyeteme, amikor arról kérdezték, hogyan értékelik a külföldi beavatkozás kockázatát és a biztonsági szolgálatok bevonását. Más országok, mint például Hollandia, egyablakos rendszert hoztak létre az egyetemek és kutatóintézetek számára, akik kérdéseik vannak munkájuk biztonságával kapcsolatban.
A javaslat számos más intézkedést is szorgalmaz, amelyeket az EU kormányai megtehetnek az akadémiai kutatás biztonságának érdekében, például incidensek szimulálását vagy más ellenállóképességi tesztek végrehajtását a kutatási és innovációs szektorban.