Amerikai szerkesztő: az USA lakossága nagyon dühös, és ez nem jobb- vagy baloldali dolog

Sohrab Ahmari (1985, Teherán) iráni származású amerikai konzervatív publicista, szerző. Az iráni forradalmi rezsim elől menekülő családjával érkezett az Egyesült Államokba 1998-ban, 13 éves korában. A bostoni Northeastern University School of Law-n végzett, Texasban önkéntes tanár volt. A 2009-es, megkérdőjelezett iráni elnökválasztások kapcsán kezdett újságírásba. Számos lapba ír, volt a The Wall Street Journal munkatársa, jelenleg a Compact szerkesztője. Nemrég az MCC vendége volt, most pedig az amerikai választásokról, az orosz-ukrán háborúról és Trump lehetséges Irán-politikájáról kérdeztük.

Fotó: MCC / Holla Dániel

Mik a legégetőbb kérdések ma Amerikában a választások előtt?

 Az egyik dolog, ami a Biden-korszakban nagyon rossz volt, legalábbis a Trump-szavazók számára, az az Oroszországgal való eszkaláció Ukrajna miatt. Ezzel biztosan nem értenek egyet, és azzal, hogy sok pénzt költsenek Ukrajnára, amikor belpolitikai problémáink vannak. És ez egy olyan dolog, amin változtathatna. Az ex-elnök azt ígérte, hogy megpróbál azonnal tárgyalási megállapodást elérni. Nem tudom, hogy ez mennyire könnyű. De legalábbis ez a törekvése. A másik pedig az, hogy a határvédelem nagyon rossz helyzetbe került. Alapvetően az történik most az Egyesült Államokban, ami Európában történt 2015-'16 körül, amikor a csúcson volt a migránsválság, és az emberek Törökországból jöttek a görög szigetekre és északra, többek között Szerbiából Magyarországra. Valami hasonló történik az Egyesült Államokban. És már nem csak a határ menti államokban, mert gyakran szétszóródnak, a kék, demokratikus városokba próbálnak eljutni, mint például New York, ahol én élek, vagy Bostonba.

Mit lát ebből az átlagos amerikai?

Ez az egész nyilvánvalóan nyomást gyakorol az alacsony jövedelmű emberek, a szakképzetlen munkások bérére, hiszen amikor több ilyen ember van, az bizonytalanságérzetet kelt, és sokan a migránsok közül valóban kétségbeesett emberek, de néhányan közülük bűncselekményeket követtek el. És részben azért, mert ezekben a demokratikus városokban nagyon laza a törvény és a rend tisztelete, tehát még meg is ússzák. Ez nagyon dühítő. És ez megterheli a közszolgáltatásokat: minden nap érkezik hír arról, hogy egy új gyermekközpontot, amely korábban a szegény afroamerikai gyerekeket szolgálta, migránsok befogadására használnak, vagy éppen a tornatermet, az iskolát. 

És ez már nem csak a republikánusokra vagy a konzervatívokra vonatkozik. A düh széleskörű. A demokraták a republikánusokat hibáztatják, mondván, hogy miattuk nem tud az állam cselekedni, de ez nem igaz. Az elnöknek a hatályos törvények értelmében már megvan a szükséges felhatalmazása arra, hogy megállítsa ezt a határon történő áradatot. Szóval ez az a két dolog, ahol szerintem Trump a legtöbbet tehetne, és amit nagyon várnék egy Trump-elnökségben.

Van valami, amit Biden folytatott a Trump-kormányzat eredményeiből?

Vannak dolgok, amelyekben konszenzus alakult ki az amerikai társadalomban. Trump elnök vámokat vetett ki Kínára, Biden elnök pedig fenntartotta ezeket a vámokat. És bizonyos értelemben még most is egyfajta iparpolitikát folytat, amire már régóta nem volt példa, vagyis az állam irányítja, hogy melyik iparág milyen irányba menjen. Lehet, hogy ez egy kicsit túlságosan zöld, a zöld energiára összpontosít, de a lényeg az, hogy iparpolitikát folytatunk, és úgy gondolom, hogy ez a fajta iparpolitika egy új konszenzus részévé vált. 

A közelmúltbeli oroszországi terrortámadás fényében milyen esélyt lát most az iszlám és a kereszténység közötti párbeszédre?

Van egy szaúd-arábiai kormány, amely keményen fellép a terrorizmus ellen. És vannak arab köztársaságok a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, akiknek elegük van ebből a fajta politikából. Nem érzik magukat ennek a nagy muszlim ummának a részének, egyre inkább nemzeti érzésük van. Azt mondják: „Én emirátusi vagyok, vagy katari vagyok.” Az iszlám és a kereszténység közötti párbeszéd nagyon nehéz, hiszen az iszlám oldalon kivel kéne párbeszédet folytatni? A nyugati kereszténységben a katolikus egyháznak van egy igazi feje. És ez egy olyan tekintély, akivel lehet párbeszédet folytatni, de az iszlám világban nincs semmi hasonló. 2019-ben azonban a Szentatya ellátogatott az Egyesült Arab Emírségekbe, ő volt az első pápa, aki az Arab-félszigetre látogatott. Tehát van párbeszéd. Van egyfajta kritika, melyet osztanak a keresztények és a muszlimok a szélsőséges liberalizmussal, az abortusszal, azzal az elképzeléssel szemben, hogy az ember teljesen meghatározhatja önmagát, hogy nem vagyunk beágyazva semmilyen hagyományba vagy társadalmi struktúrába. Mindez sértő a kereszténység számára, de sértő az iszlám számára is. Benedek pápa valójában nagyon átgondolt volt az iszlámmal való kapcsolatában, és úgy gondolom, hogy ez Ferenc pápával is folytatódott. Sürgetnünk kell bizonyos dolgokat. Azt hiszem, az egyik legfontosabb munka, amit Magyarország végez, az a nagyszerű munka a Közel-Keleten és Afrikában veszélyeztetett őshonos keresztény közösségek biztonságáért. Nem fogadhatjuk el, hogy nigériai papokat rabolnak el. Ez egy nagyon sürgető probléma, ami továbbra is fennáll.

Mit gondol, mit fog Trump tenni Iránnal kapcsolatban, ha győz? (Az interjú az iráni-izraeli konfliktus eszkalációja előtt készült – A szerk.)

 Valójában volt egy eset, még amikor ő volt az elnök, amikor az irániak lelőttek egy amerikai drónt. És akkoriban a nemzetbiztonsági tanácsadója John Bolton volt, aki egy valódi héja volt. És Bolton azt mondta: akkor támadjunk. És azt hiszem, Trump valami ilyesmit mondott: nem akarok 150 halott civilt egy rakétatámadás következtében valami drón miatt. Szóval Trump ösztönei tipikusan azok, hogy „általában megpróbálunk nem belekeveredni a világ dolgaiba, de ha mégis, akkor rohadtul keményen ütünk”. És szerintem ez Trump mentalitása. Tehát nem fog háborút kirobbantani Iránnal, nem tervez rendszerváltást ott és semmi ilyesmit. De az iráni vezetésnek az lenne a legjobb, ha nem provokálná őt. Mert ha belé kötnek, akkor nagyon keményen fog ütni.

Ön korábban öngyilkosságnak nevezte az Oroszország elleni szankciókat. A háború folytatódik és úgy tűnik, nincs vége a láthatáron. Hogyan látja az ukrajnai háborút és az USA politikáját vele szemben?

Először is: nem működnek. Az orosz gazdaság elég jól megy, a rubel elég erős. Európa továbbra is vásárol orosz energiát, de azt a kínaiaktól veszik, magasabb áron. Ez őrültség. Ezért még mindig úgy gondolom, hogy a szankciók rossz ötlet. Ez árt Európa gazdasági fejlődésének. A zöld intézkedésekkel együtt egy gyenge iparú Európát eredményez, de ez még az USA számára sem jó. Mert Európa még mindig a legnagyobb piacunk. Tehát ha egy átlagos magyar vagy német munkás, akinek korábban volt egy jó termelői munkája, ha az a munkás nem tud magas bérű munkát keresni, mert az energia olyan drága lett a gyártók számára, akkor nem tudja megvenni a mi termékeinket. Tehát én nem látok értéket a szankciókban, nem működik. Ez csak szimbolikus. Az emberek jól érzik magukat tőle Brüsszelben. Amerika egy része lassan beletörődik: nem úgy néz ki, hogy van olyan forgatókönyv, mely szerint lesz egy olyan harctéri fordulat, melyben az ukránok hirtelen sikeresek lesznek. Ez egyszerűen strukturális dolog: a tüzérségi termelés, az emberek száma és a tüzérségi találatok aránya tekintetében – az oroszok egyszerűen strukturális előnyben vannak. Tehát ebben az esetben szerintem mindenki a tárgyalásos rendezést fogja szorgalmazni. Nem tudom, hogy a részletek hogyan fognak kinézni, vagy mi lesz a pontos időzítés. Macron megjegyzése bizarr volt, hirtelen arról beszélt, hogy NATO-csapatokat telepít Ukrajnába, de nem hiszem, hogy ez meg fog történni, még a Biden-kormányzat szemszögéből sem. Hiszen ez NATO-orosz háborút jelentene, ez nagyon veszélyes és felelőtlen dolog, és nem hiszem, hogy ez meg fog történni. Szerintem egy bizonyos ponton le fogják zárni az egészet.

Ön legális bevándorlók fia. Hogyan látja Orbán Viktor bevándorláspolitikáját?

Támogatom, mert az idő igazolta őt. Úgy gondolom, hogy a tömeges migráció okai nagyon összetettek, az egyik oka egyszerűen az, hogy az emberek számára könnyebbé vált az utazás, mint korábban. Más szóval, van GPS, és ahogy a jövedelmek emelkednek a "globális délen", az emberek megengedhetik maguknak, hogy fizessenek az embercsempészeknek. De miért értek egyet Orbán miniszterelnökkel? Nos, először is azért, mert 

Ők szinte mind gazdasági migránsok. Lehet, hogy a helyzetük kétségbeejtő, de azzal, hogy beengedjük ezeket az embereket, megcsúfoljuk a menekült fogalmát. A második kérdés az, amit már említettem korábban: a munkásosztály béreire nehezedő nyomás, az az érzés, hogy a munkásosztály közösségeinek nincs stabilitása, hogy képesek lesznek boldogulni. És a kulturális stabilitás érzése is. Szerintem ez egy teljesen jogos kérés a munkásosztálybeli emberektől. Az olyan emberek, mint én, mindenhova el tudnak utazni, csak úgy körbe-körbe utazgatok, stb. De ez nem így van velük. A munkásosztálybeli embereknek számít, hogy hol vannak, és számít nekik az otthonuk jellege. Úgyhogy szerintem ezek mind jogos aggodalmak. Végül pedig úgy gondolom, hogy ha ezt nem egyfajta felelős demokratikus mentalitás vagy ésszerű mentalitás kezeli, akkor a későbbiekben sokkal csúnyább erők fogják kezelni, mint például a valóban ijesztő szélsőjobboldal. Amelynek vannak elemei ebben az országban is, és bizony vannak elemei az Egyesült Államokban is. Tehát ha a mérsékelt közép nem gondoskodik a problémáról ésszerű módon, akkor néhány éven belül ésszerűtlen megoldást fogunk kapni, és én ezt nem akarom.