A „fekete gabona” megjelenése dühíti a szabályokat betartó exportőröket.
Nyitókép: Sergei Supinsky/AFP
A 2022-es támadás óta Ukrajna gazdasága negyedével zsugorodott. De nem csak a háború pusztítása az egyetlen oka a kormány megcsökkent adóbevételének.
A vállalkozások is kihasználják a káoszt, hogy kibújjanak a méltányos részük befizetése alól. Ez különösen igaz a mezőgazdaságra, amely a háború előtt az ukrán export mintegy 40%-át adta a bevételek alapján.
Az ágazatot az orosz támadásoktól védett exportútvonalak keresése alakította át. Ahogy Tarasz Kacska, Ukrajna mezőgazdasági miniszterhelyettese a The Economistnak megjegyzi, ez a zavaros helyzet rengeteg lehetőséget biztosított a gazdák számára, hogy „optimalizálják az adókat”.
Mintegy 6,5 millió ukrán – vagyis az ország háború előtti lakosságának 15%-a – menekült el az országból, ami a hazai élelmiszerpiacot zsugorította. Ugyanakkor Oroszország a közlekedési infrastruktúrát, a gabonasilókat és más mezőgazdasági berendezéseket veszi célba, ami felhajtotta a költségeket. Sok munkást toboroztak a fegyveres erők, és a fronton vannak.
„Aki tud traktort vezetni, az tud tankot is vezetni”
– jegyzi meg Kacska. A gazdáknak tehát nemcsak új lehetőségeik vannak az adóelkerülésre, hanem egyre kétségbeesettebbek is. Az eredmény az, hogy Kacska becslései szerint
minden öt tonna gabonatermésből kettő már nem járul hozzá az államkasszához.
A „fekete gabona” szabálysértések egy része kis léptékben történik. A kétes ügyletek talán tizede zajlik például barter és készpénzfizetés útján, ami megkönnyíti a tranzakciók elrejtését az adóhatóság elől. Egy másik taktika az ukrán vidék egyes részein szétszórt aknákat és fel nem robbant lőszereket használja ki. Mivel a robbanóanyagokkal szennyezett földeket nem lehet megművelni, a biztonságos földekkel rendelkező gazdák rájöttek, hogy gyanú nélkül leállíthatják a termés bejelentését.
Nagyobb problémát jelent a gabonaexport felhasználása a tőkekontroll alól való kibújásra. Oroszország inváziója után ezeket sokkal szigorúbbá tették, hogy megakadályozzák a pénz megszökését az országból, a központi bank pedig 29 hrivnyában rögzítette a dollárhoz viszonyított árfolyamot, ami mintegy negyedével alulértékelte a valutát. A gazdák képesek dokumentumokat hamisítani, hogy úgy tegyenek, mintha az általuk eladott gabona törvényes, adóköteles fajta lenne, vagy hogy külföldön történő eladáskor a bevételt alulbecsüljék, mielőtt a bevételt külföldi bankban tartanák.
Néha a gabonát is alacsony áron adják el egy velük együttműködő vagy titokban az irányításuk alatt álló, gyakran törökországi vagy romániai székhelyű külföldi szervezetnek.
Az ilyen eladásokból származó bevételt suttyomban visszautalják Ukrajnának.
Az Economist cikke szerint tehát fehérgalléros bűnözők keresnek azon, ami miatt a lengyel és a magyar gazdák szenvednek.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
Az amerikai lap szerint az Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea közötti kötelékeket az ukrajnai 2022-es invázió betonozta be.
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Ukrajna egyelőre tagadja a terület elvesztését.
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
A francia lap szerint a magyar miniszterelnök minden lehetőséget megragad.
A Bloomberg szerint ez a legnagyobb egynapos növekedést jelenti egy magánszemély vagyonában azóta, hogy az újság 2012-ben elkezdte követni az ilyen adatokat.
„Biztos vagyok benne, hogy megoldást lehet találni a gázszállításokra több uniós ország számára úgy, hogy a gáztranzit Szlovákia és Ukrajna területén keresztül megmarad” – tette hozzá a szlovák kormányfő.
