Mintegy 6,5 millió ukrán – vagyis az ország háború előtti lakosságának 15%-a – menekült el az országból, ami a hazai élelmiszerpiacot zsugorította. Ugyanakkor Oroszország a közlekedési infrastruktúrát, a gabonasilókat és más mezőgazdasági berendezéseket veszi célba, ami felhajtotta a költségeket. Sok munkást toboroztak a fegyveres erők, és a fronton vannak.
„Aki tud traktort vezetni, az tud tankot is vezetni”
– jegyzi meg Kacska. A gazdáknak tehát nemcsak új lehetőségeik vannak az adóelkerülésre, hanem egyre kétségbeesettebbek is. Az eredmény az, hogy Kacska becslései szerint
minden öt tonna gabonatermésből kettő már nem járul hozzá az államkasszához.
A „fekete gabona” szabálysértések egy része kis léptékben történik. A kétes ügyletek talán tizede zajlik például barter és készpénzfizetés útján, ami megkönnyíti a tranzakciók elrejtését az adóhatóság elől. Egy másik taktika az ukrán vidék egyes részein szétszórt aknákat és fel nem robbant lőszereket használja ki. Mivel a robbanóanyagokkal szennyezett földeket nem lehet megművelni, a biztonságos földekkel rendelkező gazdák rájöttek, hogy gyanú nélkül leállíthatják a termés bejelentését.