Több száz millió kereszténynek erőszakos támadás, üldözés vagy diszkrimináció jut osztályrészül a hite miatt. Vannak látványos esetek, amelyeken elgondolkodunk, és vannak kevésbé láthatók, mégis drámaiak.
Nyitókép: Shutterstock
Egy istentisztelet könnyű célpont – hiszen oda nem fegyverrel járnak az emberek, hanem a szó minden értelmében kikapcsolódni a világ zajából. Éppen ezért különösen ördögi, ha egy terrorista ott próbál meg emberéletet kioltani – pláne élő közvetítésben.
Ezt tette április 15-én este egy tizenhat éves fiatalember, amikor az ausztráliai Sydney-ben a Krisztus a Jó Pásztor Egyház templomában a pulpituson szentbeszédét tartó és az interneten ezrek által nézett Mar Mari Emmanuel püspököt megkéselte. Az iraki születésű egyházalapító túlélte a támadást.
A hasonló esetek akkor érintenek meg bennünket a leginkább, amikor a brutális képsorokat a híradásokban látjuk. Pedig egyre többször áldozatai terrortámadásnak vagy más jellegű erőszaknak, szisztematikus üldözésnek és diszkriminációnak keresztény személyek és keresztény közösségek.
Közép-európai valóságunk kipárnázott hétköznapjaiban nem feltétlenül tudatosítjuk, hogy miközben súlyosan materialista életvezetésünk mellett emelkedett teoretikus vitákat folytatunk a keresztény civilizáció megőrzéséről, addig a bolygó más pontjain keresztények hitük megélése miatt egzisztenciális fenyegetettségben élnek, életük, megélhetésük, jövőjük bizonytalan. Szám- és tényszerűen: ma a világon 365 millió – vagyis minden hetedik – keresztényt ér erőszakos támadás, üldözés vagy diszkrimináció a hite miatt, és a támadások száma évek óta növekszik.
A keresztényüldözés helyzetével foglalkozó nemzetközi szervezet, az Open Doors év elején publikált jelentése szerint
2023-ban 78 országban, vagyis a világ országainak több mint harmadában nem volt biztonságos keresztényként élni.
Az Open Doors harminc esztendeje adja ki a World Watch List nevű összefoglalóját, s a mostani kerek évfordulón az adatokat összevetve megállapítja: a statisztikák alapján 1993 óta 25 százalékkal romlottak a keresztényüldözéses esetek mutatói.
A világ egyes pontjain a keresztényüldözés első számú oka a szélsőséges iszlám rendszere: bizonyos muszlim országok vallási-politikai berendezkedésének sajátja, hogy a keresztény állampolgárokat szigorú ellenőrzés alá vonják. A másik fő ok a vallásos nacionalizmus, amely az adott ország többségi vallása, államvallása mellett a keresztény hitet nem tartja egyenrangúnak, így annak követőit sem egyenrangú állampolgároknak.
A politikai ideológiák közül a kommunizmus bizonyult a legveszélyesebbnek a kereszténységre, hiszen a rendszer ellenségként kezeli az egyházakat és a hívőket is, emiatt pedig bizalmatlanul tekint saját állampolgáraira, és megfigyelteti őket. Hasonlóan romboló tud lenni diktátorok paranoiája, amely abban a gyakorlatban figyelhető meg, hogy az állam hatóságai ellenséges erőkként tekintenek a szervezett keresztény közösségekre, és ezért a felszámolásukra törekszenek. Ugyancsak kedvezőtlenül érinti a kereszténységet a szekuláris intolerancia, vagyis az a szándék, hogy a keresztény eszményeket kiszorítsák a közélet témái közül.
Az üldözések az egyházi vagyonban való károkozástól kezdve a jogkorlátozáson át a gyilkosságig terjednek. Az Open Doors jelentése szerint 2023-ban 5 ezer keresztényt gyilkoltak meg a vallása miatt, az esetek 82 százaléka Nigériában történt, de sok keresztényt öltek meg Kongóban, Burkina Fasóban, Kamerunban és a Közép-afrikai Köztársaságban is. Jelentős válsággóc a szubszaharai térség, ahol a központi államhatalmak gyengesége miatt elharapódzott a törvénytelenség, a szélsőséges dzsihádista csoportok pedig szabadon terrorizálhatják a keresztény közösségeket. 15 ezer templomot, imahelyet, illetve egyházi intézményt, ingatlant rongáltak meg tavaly szerte a világon. Meglepő statisztika: ez hatszor rosszabb adat, mint a 2022-es. Tavaly 300 ezer kereszténynek kellett elhagynia az otthonát, főleg háború, fegyveres konfliktus miatt – ez a 2022-es szám kétszerese.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet adatai szerint az európai államokban elkövetett gyűlölet-bűncselekmények között a rasszista-idegengyűlölő indítékú bűntettek vannak túlsúlyban, ezt követik az antiszemita, az lmbtq-ellenes cselekmények, majd a keresztények ellen elkövetett bűncselekmények.
Az utóbbi hónapokban is számos keresztényellenes cselekmény történt Európában. Április 14-én a metzi katedrálisban egy Bach-koncertet zavart meg Allah akbar! felkiáltással több tinédzser. Az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága nemrég elutasított egy tanulói kérelmet, amely mentességet kért volna azon előírás alól, hogy a wembley-i Michaela Community Schoolban már nem lehet közösen imádkozni tanítás előtt. Április 16-án éjjel ismeretlenek megrongálták Neofit bolgár pátriárka síremlékét Szófiában. A toszkánai Castelvecchio di Compito templomából egy 37 éves elkövető tízezer euró értékben vitt el különleges értéktárgyakat, a fából készült oltárrészt pedig felgyújtotta, és elmenekült. Terrortámadás előkészülete közben kapcsolt le a rendőrség Düsseldorfban több tizenéves fiatalt, aki késsel, Molotov-koktéllal akart templomokat és rendőrőrsöket megtámadni. Szintén e hónapban megkezdődött a pere Middlesbrough-ban egy fiatal iszlamistának, aki meg akart gyilkolni egy muszlimból kereszténnyé lett személyt, mert ezzel „kiérdemelte a halált”. Néhány héttel ezelőtt pedig a francia terrorelhárításnak sikerült lekapcsolnia egy egyiptomi származású férfit, aki az Iszlám Állam nevében terrortámadást készült elkövetni a párizsi Notre-Dame székesegyházban. Mint az adatokból látszik, a legtöbb európai keresztényellenes támadás vandalizmus, más részük személy elleni támadás, a harmadik csoport pedig olyan jogi döntésekből áll, amelyek korlátozzák a vallás szabad gyakorlását.
Az Európában és a világ más tájain élő keresztények egy jelentős része érzékeli, esetleg a saját bőrén is érzi a keresztényellenes indulatokat, a nemzetközi közösség és a nemzetközi szervezetek azonban – amelyek más kisebbségek ügyeire érzékenyek – nem tartják globális kérdésnek a keresztényüldözés problémáját. Rosszul teszik: a jogvédelemben a jogegyenlőség és az emberi méltóság tisztelete miatt nem szabadna kettős mércét alkalmazni.
A tíz állam, ahol a legveszélyesebb kereszténynek lenni
Észak-Korea a világ legveszélyesebb helye a keresztények számára. A keresztény hit megélése, a Biblia birtoklása közvetlen veszélyt jelent, a rezsim a kereszténységet a nyugati befolyás eszközének tekinti, a vallás követőit politikai bűnözőként kezeli, a híveket munkatáborba küldi.
A második állam Szomália, ahol a keresztények többsége muszlim háttérből lett hívővé, és így potenciálisan az életével játszik, hiszen az iszlám szélsőséges értelmezése szerint a „hitehagyott” halálbüntetést érdemel. Az ország déli részét kontrolláló iszlamista szervezet, az al-Shabab vadászik is a keresztényekre.
A harmadik ország Líbia, amelynek nagy részét a kormányhoz vagy a hadsereghez kötődő milíciák uralják. E katonai csoportok egy része iszlamista befolyás alatt áll, és szisztematikusan üldözi a földalatti egyház tagjait.
A negyedik állam Eritrea, gúnyneve szerint „Afrika Észak-Koreája”, ahol az állam három bevett keresztény felekezetet elismer: az eritreai ortodox, a római katolikus és az evangélikus egyházat. Minden más felekezet tagjai az állam szemében illegális tevékenységet folytatnak, amiért börtönbüntetés jár. Mintegy ezer helyi keresztény van börtönben a hite megvallása miatt.
Az ötödik Jemen, amely az utóbbi hónapokban gyakran szerepelt a hírekben a közel-keleti válság okán. Az ország nagy részén nem élhető meg nyilvánosan a keresztény életvitel, a keresztény jelképek hordása is büntetést vonhat maga után.
A hatodik Nigéria, amelynek északi részét iszlamista szervezetek uralják, mint a Boko Haram, az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartománya vagy a fulbe népcsoport milíciái. Az uralmuk alá tartozó területeken a keresztények másodrendű állampolgárok, rendszeres vegzálásnak, üldözésnek vannak kitéve, a milíciák sokszor támadást vezetnek ellenük.
A hetedik Pakisztán, ahol a hírhedt blaszfémiatörvény és az intézményes diszkrimináció miatt a lakosság 1,8 százalékát kitevő keresztények másodosztályú állampolgárnak számítanak.
A nyolcadik Szudán, ahol 2023-ban gyilkos ellenségeskedés lett a hadsereg és a gyorsreagálású erők közötti versengésből, s a helyzet veszélybe sodorhatja azokat a törvényi változásokat, amelyeket Omar al-Bashir elnök 2019-es elzavarása után értek el a vallásszabadság terén. Tavaly százhatvanöt templomot rongáltak meg az országban.
A kilencedik Irán, ahol bár az állam elismeri a keresztény közösséget, a vallás gyakorlói másodrendű állampolgárnak érezhetik magukat. A muszlim háttérből keresztény hitre áttérés börtönbüntetéssel sújtható, sok esetben a templomba járást is nemzetbiztonsági ügyként kezelik, és szankcionálják.
A tizedik Afganisztán, ahol a tálibok 2021. nyári hatalomátvétele után politikai stabilitás lett az országban, ám a kisebbségek szisztematikus elnyomása is jellemzővé vált.
Az 50-es listán meglepetésre a 11. helyen szerepel India, ahol az utóbbi években megnövekedett a hindu szélsőségesek által idegenek ellen elkövetett garázdaságok száma: a hindu fundamentalisták szerint India csak a hinduké. Algéria azért ugrott előre a lista 15. helyére, mert az országban működő negyvenhét protestáns közösségből már csak négy folytathatja működését. A listán a 19. Kína, ahol 2023-ban tízezer földalatti keresztény közösség működését számolták fel a hatóságok. Az első 50-ben az utolsó helyen, de ott van egy félig európai állam is: Törökország. Az Open Doors elemzése megjegyzi: a vallásos nacionalizmus és az iszlám értékek hangsúlyozása hozzájárult ahhoz, hogy sok keresztény hitű török az ország elhagyása mellett döntött az utóbbi években.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Nem bírom a rugdosást visszatartani, ez kereszténynemzeti természetem.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Búcsú a történelmi személyiségtől, a hit harcos védelmezőjétől és a cselekvő szeretet példamutató képviselőjétől.
A Wagner-csoport zsoldosai ellen harcolhatnak ukrán drónokkal a tuaregek.
Évente több pénzt kellene a fejletlenebb országoknak adni klímavédelmi célokra, mint amennyi Magyarország egész éves GDP-je.
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
