Egyre nagyobb a baj: izraeli katonákra csapott le a Hezbollah
Közleményük szerint az akciót Tál Iszmádl településnél, a határ közelében, robbanószerkezetekkel hajtották végre.
Egyre-másra futnak be nyilatkozatok.
Nyitókép: ATTA KENARE / AFP
Egy nagy, boldog békepárti családra kezd hasonlítani a világ Irán Izrael elleni dróntámadását követően: mindenki békét akar és mindenki visszafogottságra int mindenki mást.
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint
ideje visszalépni a szakadék széléről. Létfontosságú elkerülni minden olyan cselekedetet, amely több fronton jelentős katonai konfrontációhoz vezethetne a Közel-Keleten”.
Hasonló véleményt fejezett ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki az eszkaláció elkerülése érdekében „koordinált diplomáciai választ” készít elő Németországgal, Törökországgal, Egyiptommal, Jordániával és Szaúd-Arábiával közösen. John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági tanács szóvivője azonban felhívta a figyelmet: „Csak azért, mert Irán végrehajtotta ezt a példátlan támadást, melyet izraeli és más partnereinkkel együtt meghiúsítottunk, még nem kell elfogadnunk, hogy a régióban folyamatosan emelkedik az eszkaláció szintje.
Ezt az elnök nem fogja elfogadni, amit látni akar, az az, hogy a dolgok deeszkalálódjanak”.
Ezzel szövetségesének, Izraelnek is üzent.
Új-Zéland miniszterelnöke és külügyminisztere Irán Izrael elleni „sokkoló és illegális” csapásairól beszéltek, s abbéli aggodalmukat fejezték ki, hogy „bármely oldal hibás számítása katasztrofálisnak bizonyulhat”.
A Fülöp-szigetek kifejezte „súlyos aggodalmát az Izrael és Irán közötti feszültség növekedése miatt”, s arra szólították fel mindkét felet, hogy „tartózkodjon a helyzet eszkalálásától, és a konfliktus békés megoldásáért dolgozzon”.
Az esetleges eszkalációban érintett térségbeli országok közül Omán szintén „mélységes aggodalmáról” tett tanúbizonyságot az eszkalációval kapcsolatban.
Jordánia külügyminisztere, Ajman Szafadi részletesen is nyilatkozott, miután az iráni drónok hazája lezárt légterén keresztül érték el Izraelt, ami miatt Jordánia be is kérette Irán ammáni nagykövetét. Szafadi leszögezte: Jordánia nem akarja, hogy a konfliktus az egész Közel-Keletre kiterjedjen, a bekéretés pedig nem valamiféle különleges gesztus Irán felé, hiszen Izraellel vagy bármely másik országgal szemben ugyanígy jártak volna el: „Régóta fennálló politikánk, hogy bármilyen objektum is lépjen be az egünkre és sértse meg a légterünket, ha azt gondoljuk, hogy Jordániára ez veszélyt jelent, mindent meg fogunk tenni, hogy ezt a fenyegetést megszüntessük” – mondta. Ugyanakkor abbéli véleményének is hangot adott, hogy
Benjamin Netanjahu izraeli külügyminiszter szándékosan provokált ki egy konfrontációt Iránnal annak érdekében, hogy elterelje a figyelmet Gázáról, és enyhítse a hazájára az ottani humanitárius katasztrófa miatt nehezedő nyomást.
„A probléma Gázában és Ciszjordániában van, és továbbra is arra kell fókuszálnunk, mert amíg azt meg nem oldjuk, a regionális eszkaláció esélyei továbbra is fennálnak” – így Szafadi.
Két, Izraelt egyébként el nem ismerő délkelet-ázsiai muszlim ország, Malajzia és Indonézia is a deeszkaláció hangján szólalt meg. A maláj külügyminisztérium közleményében úgy fogalmazott: „Malajzia határozottan buzdít minden felet a közel-keleti régióban az önmérsékletre, a nagyfokú óvatosságra, és arra, hogy ne eszkalálják a már így is feszült helyzetet”. Iránnak is üzenve leszögezték:
A provokáció és/vagy bosszúállás bármely további formája pusztító regionális konfliktust lobbanthat be, ami nem fogja szolgálni sem a régiót, sem a palesztin ügyet”.
Indonézia „minden felet önmérséklet tanúsítására” szólított fel, és hangot adott mély aggodalmának „a közel-keleti helyzet eszkalációja” miatt, de felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát is arra, hogy „vessen véget Palesztina illegális megszállásának és a nemzetközi jog számos egyéb, Izrael általi megsértésének”.
Az Izrael ellen egyébként a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon pert folytató Dél-Afrika arra szólított fel minden felet, hogy „kerüljön minden olyan cselekedetet, amely eszkalálná a feszültséget egy különösen törékeny régióban”, hozzátéve, hogy
sosem bölcs dolog háborúba kezdeni, hiszen szükségszerűen az egyszerű emberek hordozzák a konfliktus terhét”.
A felerészt keresztény, felerészt muszlim Nigéria is „önmérséklet tanúsítására” és „egy szélesebb közel-keleti konfliktus elkerülésére” szólította fel Iránt és Izraelt. Kenya elnöke, William Ruto jelezte: országa „arra buzdítja Izraelt, hogy tanúsítson önmérsékletet”, ugyanakkor úgy látja, Irán támadását „minden békeszerető népnek el kell ítélnie”. Megszólalt Szomália is, külügyminisztériumuk azt ajánlja, hogy minden fél „azonnal szüntesse be a további eszkalációt és tanúsítson maximális önmérsékletet”.
Az érintettek is megszólaltak a nemzetközi térben. Izrael elnöke, Jichák Hercog
fontosnak látta leszögezni, hogy országa Irán támadását követően nem törekszik háborúra,
s hogy „a helyzetben egyensúlyra van szükség”.
Ebrahim Ráiszi iráni elnök viszont azzal fenyegette Izraelt, hogy bármiféle „újabb agresszió az iráni nemzet érdekei ellen erősebb és sajnálatos válasszal fog találkozni”.
Ezt is ajánljuk a témában
Közleményük szerint az akciót Tál Iszmádl településnél, a határ közelében, robbanószerkezetekkel hajtották végre.
Ezt is ajánljuk a témában
A Wall Street Journal szerint az amerikai elnök jobban fél az eszkalációtól, mint a közel-keleti ország.